Sok közérdekű adatra ne legyen kíváncsi!

Két fideszes képviselő vasárnap benyújtott törvényjavaslata korlátozná a közérdekű adatok megismerését. A képviselők szerint az állampolgárok nem ismerhetik meg olyan mélységben az állam működését és gazdálkodását, mint az ellenőrzésre szakosodott állami szervek, mert a "visszaélésszerű, általános jellegű" adatigénylések indokolatlan mértékben akadályozzák az adatgazda munkáját. 

A jövőben a polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényekben szabályozná a Fidesz a közérdekű adatszolgáltatást. Az érintett törvények módosítását tartalmazó javaslatot vasárnap nyújtotta be Cser-Palkovics András, illetve Vas Imre fideszes országgyűlési képviselő, és az Országgyűlés hétfőn elfogadta a kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalását is, így kedden már el is fogadhatják az új szabályozást.

A javaslat indoklása szerint a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelménye, valamint a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítése az alaptörvényben szerepel. Ezen rendelkezések érvényesülését a közpénzek felhasználásának átláthatósága tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései biztosítják.

Az új Ptk. ugyanakkor már nem tartalmazza a hatályos Ptk.-ban foglalt, a közpénzek felhasználásával összefüggő adatok megismerésével kapcsolatos szabályoknak megfelelő rendelkezéseket, vagyis az úgynevezett üvegzseb-szabályokat, ezért szükséges azok szabályozása más törvényekben - áll a most benyújtott javaslat indoklásában. Az új szabályok szerint a magánszféra azon szereplői is, amelyek az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesítettek, kötelesek a kezelésükben lévő, közérdekből nyilvános adatok megismerését lehetővé tenni, az adatigényléseket teljesíteni.

A beterjesztők azt írják ugyanakkor, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog alapvető célja általában is a közfeladatot ellátó szervek működésének, a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása, ily módon a nyilvánosság általi ellenőrzés megteremtése, "amely azonban nem feltétlenül azonos az ellenőrző vagy felügyeleti szerv általi ellenőrzés módjával, terjedelmével és mélységével, különösen, ha az adatigénylés ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, esetleg más alkotmányos alapjogba ütközik". Éppen ezért az új szabályozás kimondja, hogy "a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést".

A részletes indoklás szerint nem kell teljesíteni, illetve pontosítani kell az olyan adatigényléseket, ahol valaki "visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylést kér, melynek keretében általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná".