Tekintélyuralom és kioktatás - magyar vita az EP-ben

A magyar alaptörvény módosítása volt a téma az Európai Parlament szerdai ülésén, de a vita hevét visszafogta, hogy az Európai Bizottság meg nem fejezte be a törvény vizsgálatát. A néppárt - amelyhez a Fidesz is tartozik - amiatt aggódott, hogy Magyarország folyamatos bírálatával Európa nagyon sok támogatót veszthet. A balos pártszövetségek támadták a kormányt.

A médiatörvény 2010-es és az alaptörvény 2011-es elfogadása után ismét Magyarország volt a téma az EP plenáris ülésén. A negyedik alkotmánymódosításról zajló vita azonban a korábbiakhoz képest nem volt olyan heves egyrészt azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök Strasbourg helyett Margaret Thatcher temetésére utazott, másrészt mert sem az Európai Bizottság, sem a Velencei Bizottság nem fejezte még be a magyar alaptörvény vizsgálatát.

A szerdai EP-vitát az európai liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt kezdeményezte, de az európai szocialisták és a zöldpártiak is támogatták. Viviane Reding, igazságügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök arról biztosította a képviselőket, hogy az Európai Bizottság tárgyilagos és pártatlan módon vizsgálja a magyar alaptörvény március 11-ikén elfogadott módosításait. Reding felszólalásában emlékeztetett arra, hogy ha európai bírósági döntés alapján Magyarországnak fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor annak finanszírozására eseti adó vethető ki.

Forrás: AFP/Frederick Florin

Viviane Reding

José Manuel Barroso bizottsági elnök az Orbán Viktor miniszterelnökhöz nemrég intézett levelében emellett aggályos pontként említette az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogát, itt Reding szerint uniós jogról folyó jogvita esetén sérülhet a megfelelő jogi eljáráshoz fűződő jog érvényesülése. A politikai hirdetések korlátozásának kérdésében pedig Viviane Reding hangsúlyozta, hogy a korlátozások indokoltságának és arányosságának a követelményét tiszteletben kell tartani.

Az Európai Néppárt nevében felszólaló Frank Engel arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy ha kizárólag Magyarországra összpontosítják a bírálatokat, akkor a magyarokban az a benyomás alakulhat ki, hogy Európa nem a barátjuk. Hasonló érzések szerinte egyes más tagországokban is megfigyelhetőek, és ha a közösségi értékek kárára túlságosan előtérbe kerülnek az egyéni érdekek, akkor Európa "nagyon sok támogatót veszthet".

A gazdasági és szociális problémákat nem megoldani a jogállami szabályok megsértésével - figyelmeztetett a vitában a szocialisták nevében felszólaló Hannes Swoboda, aki szerint az Európai Parlamentnek el kell döntenie, a bizottság vagy a jogsértés oldalára áll-e. Swoboda kérte azt is, hogy Magyarországon fejezzék be a Viviane Reding biztos elleni gyűlöletkampányt.

Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Martin Schulz

A vita egyik legkiélezettebb pontja volt a Szájer József és Hannes Swoboda közötti szóváltás. Az európai szocialisták EP-frakciójának vezetője egyebek között világos állásfoglalást sürgetett a magyar kormányzat részéről a szerinte növekvő magyarországi antiszemitizmus ellen. A Fidesz EP-képviselője ez után arról tájékoztatta az EP-t, hogy a napokban magyar bíróság az alaptörvény negyedik módosítása alapján tiltotta be az Adj gázt! mottóval szervezett motoros felvonulást, amelyet a Nemzeti Érzelmű Motorosok rendeztek volna a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egy időben.

Miközben Martin Schulz próbálta kezelni a vita érzelmi túlfűtöttségét, addig a liberális frakció nevében Guy Verhofstadt szólalt fel, és arról beszélt, hogy nem normális a politikai megosztottság, amely a magyar kérdésben kialakult az EP-ben. Szerinte az EP-nek egyenesen közölnie kell, hogy Magyarországnak tiszteletben kell tartania az alapjogokat.

Rebecca Harms a zöldek nevében üzent a magyar polgároknak. Szerinte a bizottság tehetetlenségét mutatja, hogy az eddigi uniós intézkedések nem jártak eredménnyel Magyarországgal szemben. Sok alkotmányjogász nem érti, hogy két éve csak beszélünk a magyarországi eseményekről, de nem vagyunk képesek dönteni - mondta a zöldpárti EP-képviselő.

//videa.hu/player?v=pbhpLEmEfLelzzKI

Bokros Lajos szerint a magyar kormány három éve szabadságharcot vív az EU-val. Az EP-képviselő azt mondta, ennek az az elsődleges oka, hogy a magyar kormány nem osztja az uniós értékeket, és a Fidesz szerinte tekintélyuralmi rendszert épít. Bokros Lajos a legutóbbi alkotmánymódosítást nevezte a legsúlyosabbnak.

Morvai Krisztina a vitában Viviane Reding jogi végzettségének a hiányát firtatta. "Magyarországot vizsgálgatják, anélkül, hogy világossá tennék, hogy mik a saját szabályaik" - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy az EU ne oktassa ki Magyarországot.