A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány honlapján közzétette a március végéig lezárult kegyelmi ügyek összesítését. Eszerint Áder János az év első három hónapjában már 226-an kértek kegyelemet. 221 kérvényt elutasítottak, 5 embernek viszont kegyelmet adott a köztársasági elnök, ez a kérelmezők 2,21 százaléka.
Tavaly arányaiban jóval kevesebben kértek és kaptak kegyelmet: egész évben 556 kérvény érkezett, és összesen nyolc emberen esett meg a köztársasági elnökök szíve (mivel éves statisztikát közöl a KIM, nem lehet tudni, hogy ebből hányról döntött Schmitt Pál, és hányról a május 10-e óta hivatalban lévő Áder János), azaz a kérelmeknek csak 1,44 százalékát bírálták el pozitívan.
Az idei statisztika alapján Áder János az elődeihez képest is lágyszívű: ennél nagyobb arányban csak 2003-ban és 2004-ben Mádl Ferenc adott kegyelmet (2,94 és 3,24 százalék), illetve az eddigi rekorder, Sólyom László, aki 2008-ban a kérelmezők 3,38 százalékának adott kegyelmet. Halasztást és félbeszakítást is többen kaptak, mint korábban: a 18 kérelemből két esetben engedélyezte a köztársasági elnök. 179-en kérték, hogy csökkentsék vagy engedjék el nekik a bűnügyi költségeket, ebből 25 kérelmet részben, 17-et pedig teljesen elfogadott Áder János.
A KIM azt nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen ügyekben adott kegyelmet a köztársasági elnök. Az [origo] korábban többször kérte a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy adják ki, kiknek adott kegyelmet Schmitt Pál, de a kérésünket mindig elutasították, ezért pert indítottunk a kegyelmi döntések nyilvánosságáért, amelyet első fokon megnyertünk, másodfokon viszont a KEH-nek adott igazat a bíróság.
Az Áder Jánoshoz beérkezett kérvények közül egy ismert: még tavaly ősszel kapta meg a foglalkozásától eltiltott és elítélt szülész-nőgyógyász, Geréb Ágnes kegyelmi kérvényét. Áder János tavaly októberben úgy döntött, hogy csak Geréb Ágnes még folyamatban lévő büntetőügyének lezárása után dönt arról, hogy kegyelmet ad-e a szülész-nőgyógyásznak.
Az alaptörvény szerint egyedül a köztársasági elnök adhat kegyelmet egy már elítélt embernek, és a döntést indokolnia sem kell. A beérkezett kegyelmi kérvényeket és a hozzájuk kapcsolódó iratokat a KIM készíti elő, javaslatot tesz az elnöknek a döntésre, később pedig a döntéseket ellenjegyzi. Csak az kérhet kegyelmet - hivatalosan a miniszteren keresztül -, akit már valamilyen büntetésre, például börtönre ítéltek, de az ítéletet még nem hajtották végre. A köztársasági elnök a börtön- és sok más büntetést elengedhet, de a kényszergyógykezelésre, vagyonelkobzásra neki sincs befolyása, ezeket a büntetéseket nem törölheti el.