Portik és Laborc a Fidesz besározására szövetkezett

A Magyar Nemzet Online megszerezte azoknak a beszélgetéseknek a jegyzőkönyvét, amelyek Portik Tamás és Laborc Sándor két beszélgetését tartalmazzák.

Az MSZP választási győzelmét kívánta elősegíteni Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplező információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének - írja a Magyar Nemzet Online azokra a jegyzőkönyvekre hivatkozva, amelyek titkos minősítését a belügyminiszter kezdeményezésére néhány órával ezelőtt feloldották, olvasható az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján.

A dokumentumok a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Laborc Sándor és a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított egykori olajvállalkozó, Portik Tamás két fővárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák.

"Én mindenben, amit önök mondanak. Én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta a lelkemben, meg a szívemben. Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg" - mondta Portik Tamás Laborc Sándornak, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének egy budapesti étteremben.

Laborc és Portik között legalább két személyes találkozó jött létre, amelyekről hangfelvétel készült. A hanganyagok leiratát az Alkotmányvédelmi Hivatal a belügyminiszter kezdeményezésére feloldotta a titkos minősítés alól. A megbeszéléseken Laborcon és Portikon kívül jelen volt az a két személy is, aki megszervezte az összejövetelt.

A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás kijelentette: "Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t". Portik felajánlotta, hogy az érdekeltségébe tartozó internetes oldalakat is a baloldal szolgálatába állítja. Ezekről a portálokról annyi derült ki, hogy Portik összesen kétmillió regisztrált taggal tudná a választások eredményét befolyásolni. Az oldalak látogatottsága elmondása szerint naponta félmillió fő körül mozgott.

"Én jól elvagyok a baloldallal, és mindent el fogok követni, hogy 2010 után is így maradjon" - mondta Portik, aki arról is említést tett, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, amit soha sem tudott meg senki. Mint mondta, hogy ez "egyféle biztonságot ad" neki, ám a "jobboldali rendőrség" a leszámolásos bűncselekményekkel összefüggésben "a céltáblájára tűzte".

A Magyar Nemzet Online szerint az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy Portik Tamás rettegett a kormányváltástól, mert, mint mondta, őt akkor biztosan elviszik. Laborc Sándor válasza erre annyi volt, hogy akkor lehet, hogy őt is. A Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója hajlott az egyezségre. Portik Tamást arra biztatta, hogy a tudomására jutott információkat juttassa el hozzá.

Laborcot szinte minden érdekelte, beleértve az esetleges rendőrségi, bírósági, valamint ügyészségi korrupciót és a politikusokat érintő kényes ügyeket is. A tábornoknak csak az számított, hogy legyen "viszonylag gyorsan fogható és körüljárható".

"Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát, érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat bármivel (...) akár kupiba elvinni stb." - mondta Laborc Sándor. "Én magamtól is, gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Készüljön-e felvétel például?" - kérdezte Portik. Az elhárítás akkori főnöke ezt jó megoldásnak tartotta, amin mindketten nevettek.

A nyilvánossá tett dokumentumok szerint az asztaltársaság hosszabban beszélgetett a Fenyő-ügyről, amellyel kapcsolatban két olyan név is elhangzott, akik megrendelhették a gyilkosságot, de szóba került az Aranykéz utcai robbantás is.

Az előzmények

A hangfelvételekkel kapcsolatos bizottsági döntés előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szakértői bizottságot kért fel, hogy vizsgálja meg, a nemzetbiztonsági és egyéb szempontokat (például a személyiségi jogok esetleges sérülését) is figyelembe véve mi hozható nyilvánosságra a felvételekből. A Gálszécsy András volt titokminiszter vezette szakértői bizottság arra jutott, hogy nincs ok ezeknek a titkosítására. A végső döntést ezután utalták a parlament nemzetbiztonsági bizottságához. Miután a bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség az iratok titkosítására, Pintér Sándor hétfőn utasította az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy intézkedjen az iratok minősítéséről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal ezek után hétfőn kora délután feloldotta az iratok titkosítását. Korábban az [origo]-nak azt mondták, még egy ideig eltart az iratok anonimizálása, csak ezek után lesznek megismerhetők.

A Magyar Nemzet tavaly november végén írt arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója és a leszámolásos bűncselekmények megrendelésével gyanúsított olajvállalkozó 2007-ben és 2008-ban legalább két alkalommal egyeztetett egy budai nyilvános helyen. A lap információi szerint a megbeszéléseken, amelyeken hangfelvétel is készült, Laborcon és Portikon kívül még ketten vettek részt.

Portik Tamás egy időben a legkeresettebbnek számított a körözött magyarok listáján. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. Az NNI tavaly júliusban vette őrizetbe, és azzal gyanúsította meg, hogy felbujtóként közreműködött Prisztás József vállalkozó 1996-os kivégzésében, valamint az 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merényletben. Portikot Seres Zoltán vállalkozó 1999-ben történt meggyilkolása ügyében is felbujtóként hallgatták ki.

Portik ellen végül idén március elején nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt. A tényállás szerint Portik 1994 és 2000 között F. Attilával és D. Gáborral együtt az Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. A vád szerint Portik 1996-ban három ingatlan birtoklása miatt elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet szintén meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, ezért annak érdekében, hogy végleg leszámoljon ellenlábasával, elhatározta, hogy megöleti.

Portik Tamás a cselekmény előkészítésébe és végrehajtásába bevonta testőrét, H. Istvánt és ismerősét F. Ferencet, akinek a feladata volt, hogy a bűntársaival történt előzetes egyeztetésnek megfelelően Prisztás Józsefet 1996. november 1-én a budapesti Ladik utcába (III. kerület) csalja, magának az emberölésnek a végrehajtásával pedig testőrét bízta meg. F. Ferenc 11 óra körüli időben Prisztás Józseffel együtt meg is jelent a helyszínen, ahol már várta H. István, aki fejbe lőtte az épp gépkocsijába beszállni készülő Prisztást, aki perceken belül a helyszínen életét vesztette.

A Portik-ügyről szóló cikkeinket itt olvashatja el.