Koncepciós eljárásnak nevezte az ellene folyó nyomozást Sz. György, a repülőtéri vesztegetési ügy elsőrendű vádlottja a Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán.
Sz. György az ügyészség szerint 2008-2009-ben a Budapest Airport (BA) Zrt. jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el vesztegetést oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserébe több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott. Egyebek mellett a BKV Zrt. szerződés-nyilvántartó rendszerének beszerzésével kapcsolatban fogadott el csúszópénzt, melyből a vállalat informatikai igazgatójának, F. Zsoltnak is ígért az ügyészség szerint. A nyomozóhatóság a kenőpénz átadásakor érte tetten egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában 2009. december 4-én.
A hétfői tárgyaláson Sz. György azt mondta, hogy egy februári kihallgatása után, miután ügyvédje távozott, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Demszkyre, Hagyóra vagy Kocsisra mond valamit, kedden már otthon lehet. Majd szembesítették azzal, hogy a gyermeke egyéves, ő pedig akár húsz évet is kaphat. Ez megismétlődött márciusban, majd augusztusban a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol már elsősorban Hagyóval és egyik vádlott-társával, Mesterházy Ernővel kapcsolatos terhelő információkat vártak kihallgatói, akik nem is kérdezték a repülőtéri gyanúsításokról.
Ezek az alkalmak rendre az Sz. György előzetes letartóztatásának meghosszabbítása előtti napokra estek. A vádlott szerint a hatóságok koncepció alapján jártak el, nevekkel kapcsolatos információkat vártak tőle, nem az igazság érdekelte őket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fizikai kényszer, erőszak nem volt.
"A kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatás legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezzem magam, és terhelő információkat adjak át más személyekről" - mondta Sz. György, aki szerint sokkal több időt töltött ügyvéd nélkül más ügyekkel összefüggésben a nyomozókkal, mint a saját ügyében.
A vádlott a BA Zrt.-hez köthető vesztegetésekkel kapcsolatban határozottan tagadta, hogy kenőpénzt kért vagy fogadott volna el, és előnyt ígért volna a megbízásokat elnyerő ügyvédi irodáknak, illetve, hogy munkáltatója érdekeit sértette volna. Kijelentette, a külföldi tulajdonosok nem is éltek polgári jogi igénnyel a történtek után.
A BKV-s szerződés-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban azt mondta, hogy "hibákat követett el, szabályokat szegett meg, és nem kérdés, hogy felelős", de a vádirati minősítéssel ellentétben nem volt önálló intézkedésre jogosult, és kötelességszegést sem követett el. Szerinte az eljárásban született rá nézve terhelő vallomások ellentmondóak, valótlanok.
Sz. György azt is mondta, hogy a repülőtéren a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolattartója volt öt évig - részben a vádbeli időszakban -, és átesett a C típusú átvilágításon. Részben ezért a védelem kérte zárt tárgyalás elrendelését, ám ezt a bíróság elutasította. A vádlott többórás vallomása után jelezte, hogy egyelőre nem válaszol kérdésekre.
A büntetőper a tucatnyi többi vádlott meghallgatásával folytatódik.