Portik Tamás hangosan nevetett a zavart koronatanún

Eltorzított hanggal és arccal tett vallomást a Fővárosi Törvényszéken a Prisztás-gyilkosság koronatanúja. A nő többször belezavarodott a történetbe, a gyilkossággal vádolt Portik Tamás és társai pedig többször hangosan nevettek a vallomáson. Portik Tamás szelid hangon bizonygatta a bíróságnak, hogy neki egy fillér haszna nem származott Prisztás halálából, és soha senkinek a megölésére nem adott utasítást.

Pénteken szigorú biztonsági intézkedések között, fegyveres TEK-esek biztosításával kezdődött meg Portik Tamás és társainak pere a Fővárosi Törvényszéken. Portikot azzal vádolják, hogy 1996-ban utasítást adott Prisztás József megölésére, a vád szerint a gyilkosságot a másodrendű vádlott - abban az időben Portik testőre és sofőrje - hajtotta végre, a harmadrendű vádlott - aki Prisztás ismerőse volt - pedig a gyilkosság előkészítésében segédkezett.

Portik Tamás folyamatosan jegyzetelt a tárgyalás alatt Fotó: Hajdú D. András [origo]

Amikor a sajtót és a hallgatóságot hosszú várakozás után beengedték a tárgyalóterembe, a három vádlott már bent ült. Portik Tamás az első sorban középen két TEK-es között ült, és érdeklődve nézte, ki érkezik, ki kíváncsi a perére. A 45 éves vékony férfi borostásan, fehér csíkos ingben, világos vászonnadrágban és barna sportzakóban jelent meg a bíróságon, mellette a padon egy nagy kockás bevásárlótáska, lábánál egy iratokkal teli hatalmas doboz volt. A másodrendű vádlott a második sor jobb szélén, a harmadrendű vádlott pedig a harmadik sorban ült, mindkettejüket két-két fekete maszkos, fekete ruhás nagydarab, "büntetésvégrehajtás" feliratú mellényt viselő férfi vigyázta. A körülbelül félórás vádismertetés alatt Portik Tamás folyamatosan jegyzetelt a nála lévő nagy köteg papírra, a másik két vádlott nyugodtan ülve hallgatta az ügyészt.

Ugyanazt akarták

A vádirat szerint 1996-ban Portik Tamás 80 millió forintot, Prisztás József pedig 100 millió forintot adott kölcsön a Kisbandi becenéven ismert Lakatos Andrásnak egy takarékszövetkezet indításához. Lakatos fedezetként mindkét férfinak ugyanazokat a budapesti ingatlanokat ajánlotta fel. Lakatos októberben anélkül, hogy akár Portiknak, akár Prisztásnak kifizette volna a tartozását, elhagyta Magyarországot. Lakatos távozása után Prisztás és Portik is magának akarta a fedezetül felajánlott ingatlanokat, október második felében találkoztak is a Művészinas étteremben (ez a vádirat szerint Portiké volt abban az időben), és egyeztettek, az ügyészség szerint ezen a találkozón ott volt a másodrendű és a harmandrendű vádlott is. A találkozón a vád szerint Prisztás azt mondta Portiknak, hogy az egyik ingatlant - ami Medveczky Ilonáné volt - viheti, mivel az úgyis per alatt van, a másik kettő viszont őt illeti, azok tulajdonjogát akkor sem adja át neki, ha Portik megöli vagy megöleit. Az ügyészség szerint ezek után szóváltás volt, majd Prisztás távozott az étteremből, a feldühödött Portik pedig azt mondta a másodrendű vádlottnak, hogy Prisztást "ki kell nyírni", "meg kell halnia".

A vádirat szerint a vita mellett Portik "féltékenységgel tekintett Prisztás Józsefnek a budapesti éjszakai életben elfoglalt meghatározó szerepére is", ezért elhatározta, hogy megöleti. Az előkészítésbe és a végrehajtásba a másod- és a harmadrendű vádlottakat is bevonta, együtt mérték fel a terepet, a harmadrendű vádlott csalta oda Prisztást, és a másodrendű vádlott ölte meg. Portik a vádirat szerint a gyilkosság után azzal nyugtatta a harmadrendű vádlottat, hogy a rendőrség előtti tanúvallomása miatt ne aggódjon, mert "ezt a részét ő intézi a dolognak". A harmadrendű vádlott a rendőrségen tudatosan téves személyleírást adott az elkövetőről. A vádirat szerint a férfi a közreműködésért cserébe 1997-től éveken át havi félmillió forint "hallgatási pénzt" kapott Portik Tamástól, és a Prisztással szembeni tartozásait sem kellett megfizetnie Prisztás örököseinek.

Nekem ebből egy fillér hasznom nem volt

"Nem ismerem el" - mondta Portik Tamás halkan a bíró kérdésére, miután társait kivezették a teremből. "Egyelőre vallomást nem szeretnék tenni, de kérem tisztelettel, hogy adjon lehetőséget, hogy a vádirathoz kapcsolódó észrevételeimet megtegyem" - mondta szelid hangon Portik. Szerinte az ügyészség következetesen és tudatosan hamis dolgokat állító róla a vádiratban, hogy bűnöző életmódú embernek tüntessék fel. A vádirat azzal kezdődik, hogy Portik nevelőintézetben nevelkedett. "Az igazság ehhez képest az, hogy soha az életben nem voltam nevelőintézetben, büntetlen vagyok" - mondta. 16 évvel ezelőtt valóban álltam bíróság előtt, de az ügyészség állításával szemben soha nem voltam, és nem is lehetettem az éjszakai élet meghatározó alakja. Abszurd az az állítás is, hogy 15-20 fős csoportot szerveztem, akik követték az utasításaimat. Nem iszom alkoholt, nem dohányzom, soha nem drogoztam, az életem központi célja az volt, hogy gyerekeimet felneveljem."

Portik készült, az egész iratanyagot magával hozta a bíróságra Fotó: Hajdú D. András [origo]

Portik szerint megalapozatlanok a gyilkosság előkészítéséről tett állítások is: nincsenek szerződések, amelyek bizonyítanák, hogy kölcsönt adott Lakatosnak. "Senki nem gondolhatja, hogy én 80 milliót adok kölcsön egy per alatt álló ingatlanra. Ez teljesen irreális" - mondta. "Megvizsgálta bárki, hogy ki az, aki anyagilag jól járt Prisztás József halálával? Nekem ebből egy forint hasznom nem származott. Prisztás vagyonának 99 százalékát barátnője örökölte, és csak az 1 százalékát a lánya" - mondta, majd hozzátette, hogy nem ismerte Prisztás Józsefet, soha nem kívánta a halálát, senkit nem utasított a kivégzésére, soha nem is találkozott vele.

Portik furcsának nevezte azt is, hogy az ügyészség egy anonim tanú vallomásaira alapozza a vádat, aki 16 év hallgatás után beszélt. "Figyelemre méltó, hogy 16 évvel a gyilkosság után újraindítják a nyomozást, és a tanúk jobban emlékeznek a történtekre, mint akkor. Óramű pontosságal egyszerre, összehangoltan megváltoztatják a korábban semleges vallomásukat" -mondta Portik, aki fogadkozott, hogy be fogja bizonyítani, hogy ezekben a vallomásokban minden hazugság, a vádirat egy törvénytelenül megszerkesztett tákolmány, az eljárás pedig tisztessételen.

"Engem pszichikai terrorral mind a mai napig nyomás alatt tartanak. Rendszeresen keresnek meg különböző hatóságok, és győzködnek, hogy tegyek vallomást. Napi politikai csatározásoknak vagyok az eszköze. Csak várom, mikor mond megint valaki valamit, amit a saját politikai céljaira akar felhasználni, és ami ellen nem tudok védekezni. A legnagyobb tisztelettel kérem, hogy ezeket amennyire lehet, zárják ki az eljárásból" - mondta a bírónak.

Átlagos vagy 140 kilós?

Portik után a másodrendű vádlottat hallgatták meg, a vád szerint ő lőtte fejbe Prisztás Józsefet egy bicikliről. A 45 éves, nem túl magas, de nagydarab, izmos férfi fekete ingben és fekete farmerben jelent meg a bíróság előtt. Tagadta a bűnösségét, és nem kívánt vallomást tenni, de néhány kérdésre válaszolt: elmondta, hogy nem volt büntetve, a foglalkozása szakács, az elfogása előtt egy kifőzdében dolgozott, amíg az meg nem szűnt.

A rendőrségen tett vallomása szerint a kilencvenes évek elején portásként dolgozott a Vénusz bárban, ott ismerkedett meg Portikkal is. "Bejött a bárba, szóba elegyedtünk, a sport miatt sok témánk volt" - mondta. Évekkel később, amikor éppen nem volt munkája, újra összefutott Portikkal, aki felajánlotta neki, hogy alkalmazza. "Nagydarab voltam abban az időben, 140 kiló, ezért védelmi feladatokat láttam el, és kisebb dolgokat végeztem el neki: például lemosattam az autóját, meg edzésre vittem" - mondta a férfi a rendőrségen. Az állította, nem tudta, hogy Portik mivel foglalkozik, "nem kötötte az orromra", ő azt tippelte, hogy vállakozó, mivel sok emberrel találkozott és tárgyalt. "Valószínűleg erődemonstrációra kellettem, de hogy miért volt erre szükség, azt nem tudom" - mondta.

A vádirat szerint Portik testőre lőtte fejbe Prisztást Fotó: Hajdú D. András [origo]

Azt állítja, ő Prisztást nem ismerte, soha nem hallott róla, soha nem volt olyan találkozón, ahol ő is ott lett volna, először a gyilkosság napján hallott róla: épp egy szoláriumban voltak, amikor valaki felhívta Portikot, és elmondta neki, hogy Prisztást megölték. Portik ezek után befeküdt a szoláriumba, ő pedig kint várt rá. Megdöbbentette az eset, mondta, mert nem szoktak nyílt utcán lelőni senkit.

A gyilkosság után már nem sokáig dolgozott Portiknak, a kapcsolatuk megszűnt, ellaposodott. "Már nem akartam ilyen lótifuti lenni, meg edzésre vinni" - magyarázta. A férfi szerint azért sem lehetett ő a tettes, mert nem felelt meg az akkori személyleírásnak. Ügyvédje mondta is a rendőrségi kihallgatáson, hogy Juszt László Kriminálisából szerezzék meg az akkori személyleírást, abban átlagos testalkatúnak írják le az elkövetőt.

Elmondta, aztán visszavonta

A harmadrendű vádlott, aki abban az időben egy kávézót üzemeltetett, a vád szerint Prisztás bizalmasa volt, és főleg információkkal segített Portiknak a gyilkosság végrehajtásában. Ő is tagadta bűnösségét, bár a vádban szereplő több állítást elismerte a kihallgatása során tett vallomásaiban, ezeket a bírónő olvasta fel a tárgyaláson. A férfi szerint ő nem tudta, hogy Portik Tamás mire készül, egyszerűen csak segített neki, amikor információkat kért tőle Prisztás napirendjéről. "Nem volt ez nekem furcsa, máskor is kértek szívességet a kávézóba betérő vendégek" - magyarázta. Azt elismerte, hogy találkozót beszélt meg Prisztással a gyilkosság napjára a Ladik utcába, és előtte elvitte oda Portik Tamást körülnézni. Azt állítja, nem tudta, hogy Portik mire készül, de azt is elismerte, hogy a tőle kapott SIM-kártyán beszéltek, és miután közvetlenül a gyilkosság előtt Prisztás megérkezett a helyszínre, felhívta Portikot, és értesítette erről. Hogy ezt miért tette, azt csak azzal magyarázta, hogy azért, mert Portik erre kérte.

Közvetlenül a gyilkosság után megrémült, elejtette a telefonját is, aminek leesett az akkumlátora és kiesett belőle a kártya is. Ezt később, amikor rájött, hogy "tudtomon kívül részese lettem egy ilyen cselekménynek", a kártyát még el is törte, és betette egy dobozba, később pedig kidobta."Nagyon bánom, de tényleg, azt hittem, az egész feledésbe merül, ha kidobom a kártyát, és nem tudja meg senki" - mondta az egyik kihallgatásán.

A harmadrendű vádlott az ügyészség szerint pénzért segített Fotó: Hajdú D. András [origo]

Pár nappal a gyilkosság után Portik Tamás és két számára ismeretlen férfi meglátogatta a Téboly kávézóban, és pisztollyal megfenyegették, hogy ne beszéljen senkinek a gyilkosságról. A férfi szerint számára "ekkor állt össze a kép, pánikbeteg lettem, kihívták rám a mentőt". Azt állította, soha nem kapott Portiktól pénzt a hallgatásért, de később többször is fenyegették, furcsa autók köröztek a kávézója körül. A férfi azt mondja, mostanában csak néha futott össze Portikkal, de csak köszöntek egymásnak, "örültem, hogy nem kell beszélni."

A férfi ezeket a nyomozás alatt tett részletes vallomásaiban mondta el, de ezeket végül mind visszavonta. Ezt az ügyészségen azzal indokolta, hogy korábban lelki kényszer alatt vallott, többször megfenyegették, rendőrök és magas rangú rendőri vezetők hívták fel azzal, hogy ha nem tesz vallomást, akkor soha többé nem látja a családját, és mindig börtönben marad. Az eljárást a vallomások felolvasása után Portik Tamás védői is kifogásolták, az ügyvédek szerint súlyos eljárási hibák történtek a kihallgatásoknál. Portik védője korábban azt is nehezményezte, hogy védencét teljesen szabálytalanul fogták el.

A harmadrendű vádlott vallomása után a bíróság ebédszünetet rendelt el. Mielőtt a TEK-esek kivezették volna Portikot a teremből, ő üdvözölt egy a hallgatóság között ülő, férfiakból álló csoporot, és néhány mondatot is váltott velük. "Köszönöm, hogy itt vagytok" - mondta nekik még a terem ajtajából visszafordulva is, miközben a társaság egyetlen nő tagja, egy középkorú, szőke, fehér ruhába öltözött asszony csókokat dobált felé.

Szép volt, azonnal meghalt

Az ebédszünet után a bíróság a csak kettes számúként emlegetett tanút hallgatta meg különleges biztonsági intézkedések között: a tanú névtelen maradt, nem a teremben tett vallomást, hanem egy szomszédos szobában, ahonnan zárt láncú hálózaton keresztül közvetítették a tárgyalóteremben lévő tévékre, de úgy, hogy a hangját és az arcát is eltorzították. Portik védői nehezményezték ezt az eljárást, de a bíró fenntartotta az intézkedést.

A nő a bírónő kérdéseire elmondta, hogy 1993 körül ismerte meg Portikot a Kisbandinak nevezett Lakatoson keresztül, akinek ő akkoriban a baráti társaságába tartozott. A nő szerint Portik folyamatosan adott kölcsönöket Kisbandinak, tud arról, hogy a szóban forgó ingatlanokra is 80-100 millió forint kölcsönt adott. Ezekről a kölcsönökről nem írtak szerződést, baráti alapon tartották őket számon - mondta.

Miután Kisbandi elhagyta az országot, Portik többször tárgyalt vele a szóban forgó három ingatlan sorsáról, vele kérette ki a tulajdoni lapokat is, amikről kiderült, hogy Prisztás tulajdonában vannak. A nő azt állítja, hogy részt vett azon az egyeztetésen is, amely Portik és Prisztás között zajlott a Művészinas vendéglőben. Ott volt, amikor Portik - Prisztás távozása után, amikor már csak hármasban voltak a másodrendű vádlottal - azt mondta, hogy Prisztást ki kell nyírni.

A nő szerint a gyilkosság után is felhívta őt Portik, és szokatlanul vidám hangon "gyakorlatilag közölte, hogy a Prisztást lelőtték, és ő most éppen villásreggelizik a Művészinasban." A nő szerint Portik őt is odarendelte - állítása szerint azért, hogy figylemeztesse, ő is így járhat -, így tanúja volt annak is, amikor a másodrendű vádlott megérkezett. A nő szerint Portik azt mondta neki, hogy "szép volt, egyből meghalt, már a hírekben is bemondták", a másodrendű vádlott pedig elmondta, hogy mindent úgy csinált, ahogy megbeszélték, a sapkáját, a pulóverét, a kezére húzott zacskót és a biciklit pedig bedobta a Dunába. A nő szerint azt is hallotta, amikor Portik megnyugtatott valakit, hogy a harmadrendű vádlott vallomásával nem lesz baj, mert azt ő elintézi.

Összezavarodott a koronatanú

A nő vallomásában szinte szó szerint köszöntek vissza a vádiratban szereplő mondatok, úgy tűnt az ügyészség rá alapozta a vád nagy részét. Portik Tamás már a nő vallomásának elején jelezte a bírónőnek, hogy észrevétele van, de a bírónő azt mondta neki, hogy ezeket majd csak a vallomás végén teheti meg. A vallomás alatt folyamatosan jegyzetelt, néhány kijelentést hangos, értetlenkedő fújtatással és fejcsóválással kommentált, többször összenézett a vádlottársaival.

A bírónő kérdései többször is zavarba hozták és összezavarták a tanút, a nő ellentmondásokba keveredett a saját korábbi vallomásaival is. A tavaly nyári kihallgatásán például még meg tudta mondani, hogy milyen telefonszámokat haszált Portik 16 évvel ezelőtt, most viszont már nemhogy ezekre, a saját akkori számára sem emlékezett.

A bírónő megjegyezte, hogy már harmadszor mondja el a történetet, és szinte mindig szó szerint ugyanazokkal a fordulatokkal mesélte el. Mindig ilyen jól emlékszik arra, hogy mit történt? - kérdezte a tanútól, aki erre azt mondta, hogy "nem vagyok gyilkos, és egy ilyen gyilkosság mégiscsak nagy dolog". A bírónő azt is megkérdezte tőle, hogy miért nem beszélt senkinek erről 16 éven keresztül. "Ez volt az életbiztosításom. De nyomasztott" - mondta a nő. Tavaly nyáron, amikor megkeresték a rendőrök, azért tett vallomást, mert tudta, hogy Portik már előzetesben van - indokolta a bírónőnek, aki arra is rákérdezett, hogy lehet az, hogy az első kihallgatáson kérdések nélkül végig elmondta azt a történetet, amit aztán a későbbi vallomásaiban szinte szó szerint ismételt.

Néhány részletre azonban egyáltalán nem tudott pontos választ adni, és belezavarodott a kérdésekbe. A tárgyaláson például azt vallotta, hogy a gyilkosság után néhány évvel, a kétezres évek elején a másodrendű vádlott bevallotta neki, hogy ő ölte meg Prisztás Józsefet. Azt mondja, azért vallott neki a férfi, mert Portik letolta valamiért, és ki volt akadva. A nő szerint azt is mondta, hogy "hiába lőjük halomra az embereket, nem becsülnek meg minket". A bírónő ezek után felolvasta a nő egy korábbi vallomását, amiben még az szerepelt, hogy a másodrendű vádlott a gyilkosság után egy hónappal mondta ezt el neki. "Most akkor mikor mondta el?" - kérdezte a bírónő, mire a tanú előbb azt mondta, hogy "sokkal később", majd miután teljesen belezavarodott a válaszba, oda lyukadt ki, hogy körülbelül két hónappal a gyilkosság után, 1996 karácsonyán lehetett ez. Ilyen bizonytalanságból több is volt a vallomás során, Portik pedig minden ilyen esetnél gurgulázva nevetett, a nő egy-egy állítása után pedig sokszor fejcsóválva-mosolyogva nézett össze valamelyik vádlottársával.

A nő meghallgatása több mint két órán át tartott, és mivel Portik ügyvédje jelezte, hogy neki és a vádlottnak is sok kérdése lesz a tanúhoz, a bírónő elhalasztotta a tárgyalást. A per jövő héten kedden folytatódik a tanúk meghallgatásával.