Alátámasztották a Hagyóék elleni vádat

A BKV volt jogi igazgatója szerint azért szerepelt a vezetők szerződésében nagy összegű titoktartási pénz, hogy a választások után történő elbocsátások esetén végkielégítést lehessen fizetni.

A BKV Zrt. egykori jogi igazgatója tanúvallomásában több ponton alátámasztotta a vádat a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán. A tanú 2008. május 19-én állt munkába a közlekedési vállalatnál, a frissen létrehozott jogi igazgatóság vezetésével bízták meg, majd 2009. december 4-ig, az őrizetbe vételéig dolgozott a cégnél. A tanú a tárgyalási nap kezdetén, mielőtt válaszolt volna Homonnai János ügyész kérdéseire, önálló vallomást tett.

Terhelő vallomást kellett volna tennie Hagyóra

Elmondta, hogy 2009. december 4-én őrizetbe vették, majd 2010. szeptember 16-ig letartóztatásban volt, nem a Hagyó-perrel kapcsolatban. A tanú elmondta: előzetes letartóztatásának időszakában a repülőtéri rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki, majd ügyvédjének távozása után a rendőrök jelezték neki, hogy szeretnének vele tárgyalni.

Jegyzőkönyvön kívüli beszélgetést kezdtek vele, és közölték: ha Demszky Gábor főpolgármesterre, Hagyó Miklósra vagy Kocsis Istvánra nézve terhelő vallomást tesz, akkor rövid időn belül kiengedik. Ez több alkalommal előfordult, de nem tett vallomást.

2010 júliusában egy tárgyalóhelyiségbe vitték, ahol szavai szerint a Központi Nyomozó Főügyészség két ügyésze elmondta neki: a Hagyó-ügyben hét konkrét témakörben akarják kihallgatni, és ha vallomást tesz, akkor elintézik, hogy házi őrizetbe kerüljön. Három alkalommal az ügyvédje jelenlétében hallgatták ki.

Hangsúlyozta: vallomásainak megtételekor arra számított, hogy 2009. szeptember 6-án házi őrizetbe kerül, ennek ellenére a nyomozási bíró három hónapra meghosszabbította az előzetes letartóztatását. Végül szeptember 16-án mégis házi őrizetbe került.

Nem volt indokolt a titoktartási pénz

A BKV Zrt.-nél a nagy összegű végkielégítésekkel kapcsolatban azt mondta: jogászként úgy véli, hogy a titoktartási pénzek szerepeltetése a szerződésekben nem volt indokolt, mert nem voltak üzleti titkok, hiszen a BKV Zrt. önkormányzati cég. Véleménye szerint a szerződéseket azért kötötte Antal Attila vezérigazgató, hogy "a 2010-es választások után történő elbocsátás esetén nagy összegű végkielégítést kapjanak a vezetők".

A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.