Az ÁKK nem vállalkozott a kereslet becslésére, egyébként pedig a jelenlegi szabályozásban nem is mérlegelhet, ki kell bocsátania, ha van a feltételeknek megfelelő jelentkező - magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ha lesz érdemleges bevétel, visszafoghatják az egyéb devizakibocsátásokat - tette hozzá. A devizakötvény-kibocsátásokra azért szerepelt az éves tervben 4-4,5 milliárd euró, mert a tényleges kibocsátás a belföldi devizakötvény, a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) és a letelepedési kötvény alakulásától függ.
Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint az a külföldi, aki (vagy a többségi tulajdonában álló cég) legalább 250 ezer eurót fektetett a felhatalmazott közvetítő cég valamelyike által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírba, a korábbiaknál gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után már hat hónappal letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon.
A konstrukcióban maguk a letelepedni szándékozók nem, csak a közvetítő vállalkozások vásárolnak letelepedési államkötvényt az ÁKK-tól, amely csak az utóbbiakkal áll szerződéses viszonyban, hangsúlyozta Borbély László András.
A közvetítő cégeket az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hagyja jóvá, azzal, hogy egy-egy országra csak egy közvetítő jelölhető ki, a cégnek bejegyzett vállalkozásnak kell lennie, amely kizárólag a fenti tevékenységet végzi, és csakis névre szóló értékpapírt bocsáthat ki.
A letelepedni kívánókkal és a közvetítők közötti szerződésekre nincsenek különleges megkötések. Az egyik közvetítő cég honlapjából annyi kiderül, hogy az öt évre lekötött 250 ezer euróra nem fizet kamatot, viszont 40 ezer eurós bevándorlási tanácsadói díjat számít fel.
Szakértők szerint ez is magyarázhatja, hogy a konstrukció, amelynek fő vonzereje az EU-ba való bejutás, a hírek szerint nagy érdeklődés ellenére állampapír-befektetést eddig nem hozott.