Hiába az elmúlt évek talán legjelentősebb bűnügye a romák elleni gyilkosságsorozat, a rendőrség banális hibákat követett el az ügyészség szerint, bár ezek nem olyan jellegűek, amelyek befolyásolnák a bizonyítási eljárást - derült ki pénteken, amikor elkezdődött az ügyészség perbeszéde a romagyilkosságok perében.
Két év, két hónap, 159 tárgyalási nap, 209 tanú és 43 szakértő meghallgatása után fejeződött be a bizonyítási eljárás az ügyben a Budapest Környéki Törvényszéken. Elsőként Szabó Zsolt kezdte meg perbeszédét, reggel 9-től délután 4-ig tartó beszédében azonban nem ért a végére, szerdán fogja folytatni. Jövő héten várhatóak a védőbeszédek, elsőfokú ítélet pedig júniusban lehet. A két éve tartó tárgyalásokba láthatóan belefáradtak a vádlottak, úgy tűnt, némileg lefogytak, a korábban egyedüliként egy centiméternél hosszabb hajat viselő negyedrendű vádlott, Csontos István is kopaszon érkezett.
Szabó Zsolt ügyész monoton hangon felolvasott perbeszéde elején röviden felelevenítette a gyilkosságsorozat főbb eseményeit, amelyeket teljességgel értelmetlennek nevezett. Ez után a 2011 márciusa óta tartó tárgyalássorozatról beszélt, dicsérte a bíróság aprólékos munkáját. Felhozta azt is, hogy egy eljárási hiba miatt - az egyik védőügyvéd összeférhetetlensége miatt - 30 tárgyalási napot kellett megismételni, de szerinte nem emiatt nyúlt el ilyen hosszan a tárgyalássorozat, hanem az összetett feladat miatt, a bíróság kifejezetten intenzív munkát végzett.
Az ügyész kritizálta az első-, másod- és harmadrendű vádlott védekezési stratégiáját, szerinte eljárási hibákra, csorbult védekezési jogukra és a tanácsvezető bíró elfogultságára hivatkoztak. Szabó megvédte Miszori László bírót, szerinte nem kérdőjeleződött meg az elfogulatlansága. Ez után egészen részletekbe menően taglalta, hogy a debreceni Perényi-1 nevű klubban hogyan foglalták le a gyilkos fegyvereket. Megtudtuk azt is, hogy amikor az egyik tűzszerész megtalálta az első fegyvert, akkor úgy kiáltott fel, hogy "Na, ki a király? Ki a király?".
Egészen apró részletek derültek ki arról, hogy a különböző szemléken, házkutatásokon honnan hova pakoltak zacskókat, honnan vettek ki egy bakancsot, vagy milyen áruházlánc reklámzsákjaiba csomagoltak. Az ügyész bírálta az ezekről az egyes házkutatásról készült jegyzőkönyveket, szerinte több hiányosság is volt bennük, de a későbbi beszámolók, videofelvételek alapján hiánytalanul lehet rekonstruálni a történteket. A szakszerűtlennek és furcsának nevezett eljárások mögött prózai okok állnak: a rendőrök például azért nem dokumentáltak az egyik házkutatás során, mert azt hitték, hogy azt a szemlebizottság végzi el.
Több olyan példát hozott fel az ügyész, ahol a rendőrség banális hibákat elkövetve zárt le jegyzőkönyveket, de a hiányosságok szerinte nem jelentősek, a nyomozást nem befolyásolták.
K. Árpád elsőrendű vádlott érkezik
A szünet után az ügyész a támadásokról kezdett beszélni, szerinte a bizonyítékok is azt támasztják alá, hogy sorozatgyilkosság történt - ezt az akciók hasonló jellege, a DNS-minták és az ugyanazon fegyverek használata is megerősíti. A DNS-minták alapján ahhoz sem férhet kétség, hogy a megtalált fegyvereket az első-, másod- és harmadrendű vádlott használta. A hívásinformációk is a vádlottak bűnösségét támasztják alá, a támadások helyszínén ugyanazokat a mobiltelefonokat használták, és ezeket meg is találtak a vádlottak lakásain. Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád zsebében egy olyan pendrive-ot is találtak, amelyen beszédes elnevezésű könyvtárakban (mint például a célpontok) találtak olyan fényképeket, amelyek a tervezett akciók környékéről készültek.
Szabó Zsolt szerint a vádlottak vallomásai is alátámasztják a bűnösségüket. Kiss Árpád és Kiss István beismerte azokat a támadásokat, amelyeken nem történt gyilkosság. Ezeket Kiss István azzal magyarázta, hogy a figyelmet akarták felkelteni, és félelmet akartak kelteni a romákban. Csontos István azt ismerte el, hogy két támadásnál sofőrként működött közre, míg a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt mindent tagadott. Az ügyész szerint éles vonal húzódik Csontos és a többi vádlott vallomásai között. Szerinte amellett, hogy Csontos beismerte bűnösségét, a többiek elleni vallomásai a legfontosabbak közé tartoznak. A két testvér vallomásában teljesen életszerűtlen részek is szerepelnek, és több ellentmondás is volt közöttük.
Az ügyész Csontos vallomásával folytatatta perbeszédet. Csontos a kislétai és tiszalöki támadásoknál volt a sofőr. Tudósítónk szerint a férfi élményszerű vallomást adott, de a gyilkosságokban vállalt szerepét kisebbítette, mivel saját állításán kívül semmi nem igazolta, hogy kényszerítették volna a gyilkosságban való közreműködésben. Az ügyész Csontosnak azt az állítását is kétségbe vonta, hogy nem tudott arról, hogy gyilkosságra készülnek. Az ügyész szerint azonban az ő vallomását hihetőnek lehet tekinteni.
Az ügyész ezután Ny. Éva, Kiss Árpád szeretőjének vallomásáról beszélt. A nyomozás során főleg az ő vallomásából lehetett visszafejteni a támadások eseménysorát, de később a tárgyalásokon alapvetően mást mondott, mint a rendőrségi nyomozás során - mondta az ügyész, aki szerint a tárgyaláson már inkább védte őket a nő.
Pető Zsoltról az ügyész annyit mondott, hogy semmit nem ismert el. Arról beszélt, hogy az is a vádat erősíti, hogy a Kiss testvérek és Pető számos dologra meg sem próbáltak magyarázatot adni. Például arra sem, hogy hogyan került a DNS-ük a gyilkos fegyverekre.
Az ügyész a perbeszédének utolsó részében a támadásokról beszélt egyenként, és lényegében ugyanazokat az állításokat fogalmazta meg ezekről, amik a vádiratban is szerepeltek már. Folytatás szerdán.
Gyereket is öltek
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében K. Árpádot, a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
A négy férfit 2009. augusztus 21-én fogták el munkahelyükön, egy debreceni szórakozóhelyen, ahol a fal mögé rejtve találták meg azoknak a vadászfegyvereknek egy részét, amelyeket egy besenyszögi vadásztól 2008 márciusában raboltak el, és a romák elleni támadássorozatnál használtak. A büntetőper 2011. március 25-én kezdődött.
A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.
A vádlottak esetében az előzetes letartóztatás maximális időtartama négy év, amely az idén augusztus 21-én jár le.
Cikkeinket a romagyilkosságokról itt olvashatja.