Eldőlt, hogy megépülhet a római-parti mobilgát

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye a gát terveiről, és a folytatást támogatja. Tarlós István főpolgármester ehhez kötötte a mobilgát felhúzását, így minden bizonnyal hamarosan megkezdik a kivitelezést. A terv nem hibátlan, de korrekt, igaz, a környezetkárosítást mélyrehatóbban is vizsgálhatták volna.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József elfogadta és továbbította szerda délután Tarlós Istvánnak a kilenctagú bizottság szakvéleményét, amely a római-parti mobilgátról készült - mondta az Origónak Bakonyi Péter, a testület elnöke.

A bizottság a tanulmány elkészítésével megbízott Erbo-Plan Kft. tervét véleményezte (ezt itt találja). Vizsgálták a Királyok útja-Nánási úton lévő gát megerősítését is, és ennek alapján a körülbelül feleannyiba kerülő mobilgát további tervezését támogatják. Bakonyi szerint a bizottság hét tagja egyetértett a szakvéleménnyel, egy tagja nem hozott végleges döntést, egy különvéleményt csatolt.

Korrekt terv

A szakvélemény korrekt műszaki tervként jellemezte az Erbo-Plan tervét, és javasolja a tervezés folytatását. Azt ugyanakkor megjegyzik, hogy vannak hiányosságok. A bizottság tagjai több különböző szakterületen javasoltak további vizsgálatokat. Például célszerű lenne további talajmechanikai és hidrogeológiai feltárást végezni, illetve a vészhelyzetek kezelésére elkészített haváriatervet is finomítani kellene.

Bakonyi azt mondta, főleg a környezetvédelmi hatástanulmány kiegészítésére és pontosítására lenne szükség a végleges terv elkészítése előtt, mivel nem foglalkoztak benne az élő- és növényvilággal. Bár a mobilgátnál nem kötelező környezeti hatástanulmányt végezni, a bizottság szerint annyira frekventált a terület, hogy szükség lenne részletesen kidolgozott tanulmányra. Kisebb módosításokat is javasoltak a parti rézsű megtámasztásánál, annak érdekében, hogy a vízi sportok kedvelői könnyen megközelíthessék a partot, és ki is köthessenek ott.

Az Erbo-Plan terve csak árvízvédelemmel foglalkozik, de a bizottság javasolta, készüljön területrendezési terv is, amely az immár árvízvédelemmel rendelkező Római-part fejlesztésével foglalkozik.

A különvéleményt Vida Gábor ökológus fogalmazta meg. Vida tudomásunk szerint jelezte, hogy több alternatíva esetén az ökológiailag kevesebb kárt okozót kell választani. Őt nem győzte meg az Erbo-Plan terve arról, hogy ez a mobil gát lenne, úgy gondolja, hogy a Királyok útjai, Nánási úti nyúlgát ökológiailag kevesebb kárt okozna.

Szakemberek dolgoznak a belvárost a Duna áradásától védő mobil árvízvédelmi fal kiépítésén Szentendrén 2013. június 3-án. Forrás: MTI/Kovács Attila

Elhárult az utolsó akadály

Tarlós István többször is azt mondta, a mobilgát megépítését attól teszi függővé, hogy az általa felkért Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszéke, illetve az MTA bizottsága támogatja-e a tervet (az egyetemi szakvéleményt itt olvashatja). A geotechnikai tanszék már márciusban megfogalmazta szakvéleményét, megvalósíthatónak nevezve a terveket.

A mobilgát megépítésével kapcsolatban számos ellentmondás merült fel. A BME szakvéleményének társszerzője, Farkas József az Átlátszó.hu szerint az Erbo-Plant külső szakértőként segítette, ráadásul tagja az MTA bizottságának is. A beruházás becsült ára is növekszik. Míg korábban 3 milliárd körüli összegről beszélt Tarlós, legújabban 4,8 milliárdosra becsülik a megépítését.

A költségek növekedhetnek is, ugyanis Tarlós legutóbb azt nyilatkozta, a mobilgát mellett a Nánási út-Királyok útján lévő nyúlgátat is megerősítenék. Mivel a főpolgármester egyik facebookos bejegyzése szerint elképzelhetetlennek tartja a mobilgát átszakadását, az sem világos, hogy miért költene pénzt a nyúlgátra. Ezekről még kedden délután küldött e-mailünkben szerettük volna megkérdezni Tarlós Istvánt, de csak csütörtökre ígért választ.

A mobil gát viszonylag új technológiának számít, sok helyen a most levonuló dunai árvíz alkalmából vizsgázott sikeresen, így például Ausztriában vagy Szentendrén is.