Büszke hunnak vallotta magát a kitoloncolt ujgur vezér

Rendszeres látogató volt Magyarországon, és a magyarok édestestvérének vallotta magát az az ujgur aktivista, akit a múlt héten kapcsolt le Budapesten a TEK. A német állampolgárságú Ümit Hamit az északnyugat-kínai ujgurok egyik emigrációban élő vezetője, és a Belügyminisztérium szerint szélsőjobbos kapcsolatai miatt jelentett veszélyt Magyarországra. A Kínában halálra ítélt férfi Magyarországról való kiutasítása után azt mondta, nagy a baj, ha már itt is Kína dirigál.

Az ujgur-magyar rokonság lelkes hirdetője, magát büszke hunnak tartó aktivista volt az a Kínából évtizedekkel ezelőtt emigrált ujgur férfi, akit a múlt csütörtökön vett őrizetbe a rendőrség Budapesten. Először a Magyar Nemzet számolt be róla, hogy északnyugat-kínai ujgurok emigráns vezetői a hét végén Budapesten tartották volna meg az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának konferenciáját, ám a rendőrség megakadályozta azt. A találkozó főszervezőjét, az ujgur emigráns szervezet alelnökét és európai vezetőjét, Ümit Hamitot egy sor különös hatósági akció után elfogták, és kiutasították az országból.

Az ujgur emigráns vezető elleni fellépés azért volt meglepő, mert Ümit Hamit német állampolgár, 19 éve él Európában, és nem először járt Magyarországon. Miután a rendőrség hazatoloncolta Németországba, a Radio Free Asiának azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben nyolcszor is megfordult Budapesten, és "egyáltalán nem idegen Magyarországon", így teljesen váratlanul érte az akció. Őrizetbe vétele után állítása szerint a rendőrség "terrorizmus gyanújával hallgatta ki", és közölte vele, hogy "veszélyt jelent Magyarország biztonságára nézve".

Messzi népek

Az ujgurok Kína északnyugati csücskében, a Közép-Ázsiába mélyen benyúló Hszincsiang-Ujgur autonóm területen élnek. A tizenhét magyarországnyi területet északról Mongólia, nyugatról Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán, délről Tibet határolja, és bár ez Kína legnagyobb közigazgatási egysége, a kopár, sivatagos, hegyes területnek alig négy százaléka lakható. A tartomány ugyanakkor stratégiai fontosságú Kína számára, hiszen hatalmas olaj- és földgázkészleteket rejt. Így, bár a régióban élő, hagyományosan muszlim ujgurok és a keleti országrészekből tömegesen betelepített han nemzetiségű kínaiak között gyakori a feszültség, a kínai kormány mindent elkövet, hogy akár hatalmas katonai csapatok állomásoztatásával, de megőrizze a terület nyugalmát.

Ujgur tavaszfesztivál

Mivel a kínaiak és az ujgurok együttélését gyakran zavarják meg összecsapások, konfliktusok, az állítólagos kínai elnyomás elleni robbantásos merényletek, Kína az ujgur szeparatisták és emigránsok jelentős részét terroristának tartja, és igyekszik nemzetközi szinten is fellépni ellenük. A múlt héten Magyarországon meghiúsított találkozó résztvevői ezért is gondolják, hogy a rendőrség fellépése nem magyar, hanem inkább kínai érdeket szolgált.

Különös akciók sorozata

A Budapestre érkező ujgurok kongresszusát különös események sorozata hiúsította meg: az Ujgur Világkongresszus ifjúsági tagozata a Magyarok Világszövetségének épületében tartott volna táncházzal egybekötött ülést, ám egy hamisnak bizonyuló bombariadó miatt az épületet ellepték és kiürítették a rendőrök. A Magyarok Világszövetségének hétfői közleménye szerint a rendőrökkel együtt katasztrófavédők is érkeztek, akik a rendőröktől függetlenül egy saját vizsgálatot is lefolytattak sebtében, és tűzbiztonsági hiányosságokat azonosítottak, majd azonnali hatállyal megtiltották a mintegy 6000 négyzetméter alapterületű székház üzemeltetését.

Paturbányi Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke később azt nyilatkozta, hogy az ujgur küldöttség szálláshelyén, az Attila szállóban is váratlanul megjelent a katasztrófavédelem, és tűzvédelmi hiányosságokra hivatkozva kitette az ujgur fiatalokat a szálláshelyükről. Végül pedig a rendőrségi akció után az ujgur delegáció vezetőjét, Ümit Hamitot a terrorelhárítás emberei tartóztatták fel a kocsijában, és vitték a Bevándorlási Hivatalba.

Az ujgur férfi a Radio Free Asiának azt mondta, hogy majd 12 órán át volt rendőrségi őrizetben, amíg végül ki nem utasították az országból. Az Origo kérdésére az ORFK kommunikációs szolgálata azt válaszolta, hogy a férfi Magyarország területére történő beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állt, így "amikor magyarországi tartózkodását a hatóság felfedte", kiutasították az országból. A kiutasító határozat ellen Ümit Hamit nem élt panasszal - tette hozzá a rendőrség.

Ümit Hamit interjút ad Magyarországon, 2012-ben

Kína sötét keze

Ümit Hamit nem csinált titkot abból, hogy a kínai kormányt sejti kalandos kitoloncolásának hátterében. "Erősen hiszem, hogy Kína sötét keze van a dologban" - nyilatkozta a Radio Free Asia ujgur szolgálatának, mikor visszatért Németországba. Szerinte a kínai állambiztonsági szervek hamis információkat szolgáltathattak róla Magyarországnak, és ők riaszthatták a magyar hatóságokat. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy tudott-e az ellene szóló beutazási tilalomról.

Az Ujgur Világkongresszus szóvivője, Dilxat Raxit a Radio Free Asiának azt mondta, hogy a magyar kormány "tartozik egy magyarázattal vezetőjük kiutasításáért és a szervezet gyűlésének megakadályozásáért". A müncheni székhelyű szervezet szóvivője szerint Kína gazdasági hatalmát veti latba, hogy az ujgur emigránsok tevékenységét akadályozza. "Ha Kína kényszerítette rá Magyarországot, hogy meghajoljon a követelései előtt, az nagyon sajnálatos és veszélyes nemcsak az ujgurok emberi jogai szempontjából, hanem a világ emberi jogi fejlődése szempontjából is" - mondta, hozzátéve, hogy minden igazságkereső országnak oda kell figyelnie erre az esetre.

Az Origo a Bevándorlási Hivataltól, a Belügyminisztériumtól és Kína budapesti nagykövetségétől is megkérdezte, hogy volt-e a kínai diplomáciának bármilyen szerepe az ujgur vezető elleni akcióban. A kínai nagykövetségtől semmilyen választ nem kaptunk, a Bevándorlási Hivatalnál pedig mindössze annyit mondtak, hogy az ügyben a Belügyminisztérium az illetékes. A Belügyminisztérium Sajtó Főosztálya ugyanakkor azt mondta, hogy nem a kínaiak állnak a háttérben: "a hatóság jogszerű akciója során (...) nem állt kapcsolatban a budapesti kínai nagykövetséggel" - írták kérdésünkre.

Terrorcselekmények vádja

A Magyar Nemzet hétfőn meg nem nevezett rendészeti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Ümit Hamit neve "a világ számos országában felvetődött terrorcselekmények szervezőjeként". Ezeket az országokat azonban a lap nem nevezte meg, Ümit Hamit pedig a Radio Free Asiának azt mondta, hogy tudomása szerint egyedül Kína tartja szervezetét terroristának. Ennek valóban van nyoma az interneten: a Kínai kormány 2003-ban adott ki egy "terrorlistát", amelyen négy ujgur szervezetet, köztük az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatát is terrortámadásokkal hozza összefüggésbe.

Ujgur asszonyok rángatnak egy kínai rohamrendőrt

A szervezet ugyanakkor nem szerepel sem az EU által terrorszervezetnek tartott szervezetek listáján, sem az USA külföldi terrorszervezeteket felsoroló listáján. Az Ujgur Világkongresszus saját honlapja szerint egy emberi jogi szervezet, amely a Kína által elnyomott ujgurokat képviseli, és azok jogaiért küzd. Mindezt Kína máshogy látja, de hiába próbáltuk e-mailben és telefonon is elérni Kína budapesti nagykövetségét, hogy kikérjük a véleményüket a szervezetről és az incidensről, egyik próbálkozásunkra sem reagáltak.

A kiutasítás okait firtató kérdésünkre a Belügyminisztérium sem az állítólagos terroristaszálakat hozta fel, a tárca terrorcselekményekről egy szót sem ejtett az Origónak küldött válaszában. Ehelyett csupán annyit közöltek, hogy Ümit Hamit ellen "nemzetközi együttműködés keretében rendelt el egy magyarországi rendvédelmi szerv beutazási és tartózkodási tilalmat". Hogy mely szerv döntött a tilalomról, és miféle együttműködésről van szó, azt nem részletezték.

Szélsőjobbos kapcsolat

Mivel Kína az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatát teljes egészében terrorista szervezetnek tekinti, az Origo megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy miért csak a szervezet egyik vezetője ellen léptek fel Budapesten. Azt is megkérdeztük, hogy miért csak most léptek fel Ümit Hamit ellen, hiszen a férfi rengetegszer megfordult az országban, és nyilvános interjúkat is adott. A minisztérium válaszából kiderül, hogy az ujgur vezetőt valószínűleg a közelmúltban tilthatták ki az országból, hiszen, mint írják, "a tilalom elrendelését megelőzően korlátozásmentesen tartózkodhatott Magyarországon". A tárca azt is közölte, hogy "az úgynevezett világkongresszusra érkező más személyek nem állnak tilalom hatálya alatt, így velük szemben a rendőrség értelemszerűen nem lépett fel".

Az Ümit Hamit elleni fellépést a Belügyminisztérium azzal magyarázta, hogy a férfi "szélsőjobboldali szervezetekkel tart fenn kapcsolatot, amely Magyarország számára kockázati tényező". Ümit Hamitról valóban tudni lehet, hogy jó kapcsolatot tart fenn a magyar nemzeti radikális szervezetekkel, és rendszeres vendége volt a magyarok közép-ázsiai rokonságát hirdető rendezvényeknek, például a Bugacon kétévente megrendezett Kurultájnak is. Egy 2012-es interjújában arról beszélt, hogy 2009-ben a Csíksomlyói búcsúra is ellátogatott, ami nagy lelki élmény volt számára, mert büszke ujgurként magát hunnak, a szerinte szintén hun származású magyarok testvérének tartja.

A 2012-es interjúban arról is beszélt, hogy a magyarok barátsága nagyon fontos neki, mert Kína nem engedi, hogy népe megélje "hun identitását". Egy másik, szintén 2012-es rádióműsorban pedig a Magyarországon szintén terrorcselekmények előkészületével vádolt Budaházy Györgynek adott interjút az ujgurokat sújtó kínai elnyomásról. Miközben Budaházy azt tudakolta tőle, hogy az ujgur testvérek fejtenek-e ki fegyveres ellenállást az elnyomás ellen, Ümit Hamit arról beszélt, hogy őt Kínában a nyolcvanas években halálra ítélték, mert egy diákmozgalom élére állt. Az ujgur férfiről azt is tudni lehet, hogy kapcsolatban állt Gaudi-Nagy Tamással, a Jobbik országgyűlési képviselőjével is, aki a Budaházy-interjúban tolmácsolt neki, mostani kiutasítása után pedig a Deres.tv honlap szerint a Belügyminisztériumtól kért azonnali tájékoztatást Ümit Hamit kiutasításának okairól.