Van-e értelme a mellrákszűrésnek?

Negyven év alatt sem csökkent a mellrákos esetek száma Angliában egy új kutatás szerint, pedig időközben minden veszélyeztetett korban lévő nő számára elérhetővé tették a szűrést. Mégsem a vizsgálattal van a baj. A svédek szorgalmasan járnak a sokszor nem túl kellemes, de azért nem is horrorisztikus ellenőrzésre. A magyar nőknek viszont csak a felét mozgatja meg a megelőzés. Úgy tűnik, hogy a svédeknek van igazuk.

"Nem éreztem szükségét annak, hogy vizsgálatokra járjak, nem gondoltam, hogy a csomó kitapinthatósága előtt is ki tud mutatni valamit" - mondta az Origónak egy nő, akinek rák miatt el kellett távolítani a mellét. Tíz éve fedezett fel magán egy csomót, azt azonban még műtéttel ki tudták operálni a melléből. Ezután már komolyan vette a vizsgálatokat, rendszeresen el is járt rájuk, később azonban kiújult a rákja, így el kellett távolítani a mellét. "Nem emlékszem rá, hogy anno bántam-e, hogy nem jártam vizsgálatra" - mondta.

A nők körében a mellrák a legtöbb életet kioltó daganatféleség, amely Magyarországon több mint 2000 halálesetért felelős évente. A mellrák kimutatása a mammográfiás vizsgálattal lehetséges, ezt Magyarországon 2002 óta végzik országosan a legveszélyeztetettebb, 45-65 éves korcsoportban. A vizsgálat eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények, az elmúlt évtizedekben rengeteg tanulmány foglalkozott azzal, hogy csökkent-e a mellrákban elhunyt nők száma ott, ahol bevezették a szűrővizsgálatokat.

Egy friss brit tanulmány 39 évre visszamenőleg vizsgálta meg a mellrákos nők halálozási adatait, és arra a következtetésre jutott, hogy a brit szűrőprogram 1988-as bevezetése óta nem kisebb a halálozási arány azoknak a nőknél, akik részt vettek mammográfiai vizsgálaton. A tanulmányt az Oxfordi Egyetem kutatói készítették egész Angliára, és külön az oxfordi régióra kiterjedően.

Nem elég nagy a hatása

2011-ben a brit egészségügyi hivatal is készítetett egy felmérést, eszerint a szűrővizsgálatokon részt vevő nőknek húsz százalékkal nagyobb esélyük van a túlélésre, és 235 vizsgálatra hívott nőből egynek az életét menti meg a vizsgálat. Arra is rájöttek viszont a kutatás során, hogy jelentős számban fordulnak elő "túldiagnosztizált esetek". Azaz sok nőt annak ellenére kezelnek melldaganattal, hogy az nem volt életveszélyes, mert lassan fejlődött vagy a páciens várhatóan előbb halt volna meg természetes halállal, mint a betegség miatt.

Mammográfiai röntgen felvételek Forrás: AFP/Didier Pallages

Ennek ellenére a kutatás készítői azt mondták, mindenképpen folytatni kell a szűrővizsgálatokat. "Az új kutatási eredmények nem zárják ki azt, hogy a mellrákszűrés hatásos legyen az egyén szintjén, de ez a hatás nem elég nagy ahhoz, hogy lakossági szinten is észrevehető legyen" - mondta a kutatás vezetője, Toqir Mukhtar. A Guardian megkérdezte az angol mellrákkampány vezetőjét is, hogy mit gondol a tanulmányról. Delyth Morgan azt mondta, hogy a mellrákkal kapcsolatos kutatásokat üdvözli, de a különböző következtetések szerinte összezavarhatják a nőket. Morgan szerint a legalaposabb felmérés továbbra is az a jelentés, amelyet az egészségügyi hivatal kérésére készítettek, és amely szerint a szűrővizsgálatok emberéleteket mentenek.

Svédországban sokan járnak, van is eredménye

Az Origo által megkérdezett magyar orvosok szerint rengeteg tanulmány foglalkozik a mammográfiás vizsgálatok eredményességével. Többen hivatkoztak egy magyar orvos, Tabár László vizsgálataira. Ő Svédországban végzett kutatásokat, egy 1985-ben készített tanulmánya szerint a rendszeres mammográfiai vizsgálatok 31 százalékkal csökkentik a halandóságot azoknak a nőknek a körében, akik részt vesznek a szűrésen.

"Svédországban harminc százalékkal csökkent a halálozás a szűrések bevezetése óta, igaz ott a nők nyolcvan százaléka jár vizsgálatra" - mondta az Origónak Nahm Krisztina főorvos. Magyarország esetében azonban csak a veszélyeztetett korcsoport 40-50 százaléka megy szűrésre, ráadásul a 65 éven felüliek is gyakran érzik úgy, hogy mivel nem tartoznak a veszélyeztetett korcsoportba, nem szükséges vizsgálatra járniuk, pedig náluk is kialakulhatnak daganatok.

Magyarországon kétévente végeznek szűrést, Angliában viszont háromévenként - mondta Nahm az angol tanulmányról. Szerinte a legagresszívabb tumorok akár egy év alatt is kialakulhatnak, így a három év hosszú követési időnek számít. Az ilyen vizsgálatok esetében szerinte alapvető fontosságú kitérni arra is, hogy hányan járnak el a vizsgálatokra.

Az már rossz, ha kitapintható

"A probléma az alacsony részvétel" - mondta az Origónak dr. Bidlek Mária, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. A szűrővizsgálatokat az ÁNTSZ szervezi, kétévente küldenek vizsgálatra behívó leveleket az érintett korcsoportba tartozó nőknek, de szerinte is csak 40-50 százalékuk megy el ezekre. Ezenkívül vannak, akik egyéb OEP által finanszírozott mammográfiás vizsgálatokon vesznek részt, de Bidlek szerint így is csak a teljes veszélyeztetett korcsoport kb. hatvan százaléka esik át vizsgálaton.

Mammográfiai szűrőviszgálat Forrás: AFP/Mychele Daniau

Az orvos szerint ugyanakkor a mammográfiás szűrés akkor eredményes, ha minél nagyobb számban részt vesznek a vizsgálaton a nők, mert minél korábban felismerik a daganatot, annál jobb esélyek vannak a túlélésre. Abban az esetben, amikor egy daganat tapinthatóvá válik, már rosszabbak az életkilátások.

"Minél később vesszük észre, annál nagyobb az áttét valószínűsége" - mondta Nahm, hozzátéve, hogy a legkorábbi emlőráktípust például csak mammográfiával lehet észrevenni, azt se az MR, se az ultrahang nem mutatja ki. Ha kialakul az áttét, akkor sokkal kisebb az esély a gyógyulásra, ráadásul ilyenkor már csak agresszív kezeléssel lehet eredményt elérni, például kemoterápiával, ez pedig megterheli a beteget.

A szomszédok is el akarnak jönni

"Aki eljön egy ilyen vizsgálatra, az komolyan veszi a megelőzés fontosságát" - mondta a magyar betegek hozzáállásáról Bidlek. Szerinte a vizsgálat során panasz nagyon ritkán fordul elő, ha igen, az is a betegek feszültségéből adódik, vagy némely esetben az emlő túlérzékenysége okozza, ez személyenként különböző lehet. "Olyan visszajelzést még nem kaptunk, hogy azért nem jön el valaki, mert kellemetlen a vizsgálat" - mondta az orvos.

"Ha egy 12 emeletes házban találnak egy daganatot, akkor utána már a szomszédok is el akarnak jönni" - mondta Nahm. Szerinte a betegek többsége hasznosnak tartja a vizsgálatokat, 10-ből egy szokott csak panaszkodni. "Olyan is van, hogy valaki rettegve érkezik, de a vizsgálat után kiderül, hogy rosszabbra számított" - mondta az orvos. Az érzékeny mellűeknek általában azt javasolják, hogy menstruáció után pár nappal jöjjenek, akkor ugyanis a mellek puhasága miatt könnyebben el tudják végezni a vizsgálatot.