Földrengés volt Érsekvadkerten

A 4,2-es erősségű földrengés Magyarországon nagynak számít.

Földrengést észleltek az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai Érsekvadkert térségében - közölte az obszervatórium a Facebook-oldalán. A 4,2-es magnitúdójú földmozgás 20 óra 45 perckor történt, és a lakosság nagy területen érzékelte. A 4,2-es erősségű földrengés Magyarországon nagynak számít. A rengés epicentruma négy kilométer mélyen volt. A földrengést Balassagyarmaton, Vácon, Esztergomban, Budapesten és Székesfehérváron is érzékelték.

A vízügyi szolgálat munkatársai a földrengésről értesülve azonnal megkezdték a dunai árvízben érintett töltések, gátak átvizsgálását. A vízügyi szakemberek valószínűsítik, hogy a ma esti földmozgás semmilyen károsodást nem okozott a védművekben - közölte az OMIT.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Nógrád megyéből károkról is érkeztek bejelentések a katasztrófavédelem ügyeleteire. A balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság egyik egysége már elindult felderíteni a károk mértékét, egyelőre házakon keletkezett kisebb repedésekről van információjuk.

Weixl Várhegyi László Verőcén érzékelte a földrengést. Mint írta: "többen is érzékeltük, hogy morajlott a föld, mozgott alattunk a szék, az ágy, lengtek a csillárok és megmozdultak a képek és a tükrök a falon."



Ez az idei harmadik földrendgés

2013-ban már két érezhető földrengés volt Magyarországon. Az első február 16-án pattant ki, 3,5-es magnitúdóval, a második április 23-án, ez 4,8-4,9-es erősségű volt. Mindkettő epicentruma a Jászságban volt.

A tapasztalatok szerint a földrengések után kisebb utórengések fordulhatnak elő, melyek nagysága fokozatosan csökken és egyre ritkábbak is. Ezek közül azonban néhány elérheti az érezhető szintet.

A rengések kipattanási mélysége érdemben befolyásolja a felszínen tapasztalt pusztító erejüket. Minél sekélyebb a fészekmélység, azaz minél közelebb van a kipattanás helye a felszínhez, annál nagyobb a felszíni elmozdulás. A Kárpát-medence középső részén a szilárd kéreg vékonyabb, és minthogy a rengés csak szilárd közegben keletkezhet, az itteni rengések sekély fészkűek.

A történelmi feljegyzések óta közel három tucat olyan rengés volt hazánkban, amely súlyos következményekkel járt. Az egyik legkomolyabb földmozgás 1763-ban pattant ki, és 63 halálos áldozatot követelt. Az 1763-as nagy komáromi földrengés a Richter-skála szerint 6,2-es lehetett.

A Richter-skála (magnitúdó skála)
A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos:
• <2,0 csak műszerekkel érzékelhető
• 2,0-2,9 az emberek általában nem érzik meg
• 3,0-3,9 emberek által érzékelhető, de károkat nem okoz
• 4,0-4,9 érezhető rengés, a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, csekély károk fordulnak elő
• 5,0-5,9 a gyenge szerkezetű épületekben komoly károk keletkeznek
• 6,0-6,9 stabilabb szerkezetű épületek is megrongálódnak
• 7,0-7,9 a rengés súlyos károkat okoz, halálos áldozatok is várhatók
• 8,0-8,9 a rengés súlyos károk még több száz kilométeres körzetben is okoz
• 9,0-9,9 a rengés rendkívüli pusztítással jár, településeket töröl el a Föld felszínéről

Epicentrum: a földrengés kipattanásának felszíni vetületi pontja.
Hipocentrum: a földrengés kipattanásának valódi, felszín alatti pontja.