Rákaptak a bírók a legkeményebb büntetésre

A gyilkosságok és az erőszakos bűncselekmények száma folyamatosan csökken, az elmúlt egy évben mégis szembetűnően nőtt a tényleges életfogytiglani büntetésre ítéltek száma. Korábban leginkább családirtókra szabták ki a létező legsúlyosabb büntetést, most már rablónak lenni is elég hozzá. A bíróságok keménységét a bűnözők vérszomjassága okozhatja.

Huszonhatan ülnek jelenleg a magyar börtönökben a szabadulás minden reménye nélkül. 2012 júliusában, amikor négyük kézzel írt vallomásait közöltük, még csak húszan voltak, azaz az elmúlt szűk évben majdnem harmadával nőtt a tényleges életfogytiglani büntetésre ítéltek (tészesek) száma. Pedig a legfrissebb adatokban még nincs is benne az a négy-öt ember, akiket az elmúlt hónapokban nem jogerősen ítéltek a legsúlyosabb büntetésre.

A szegedi Csillag börtön kápolnája. Külön körleten őrzik itt a tészeseket Fotó: Szabó Pál

A sorozatgyilkos rémekre találták ki

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) a magyar igazságszolgáltatás legsúlyosabb büntetése. A halálbüntetést 1990-ben eltörölték, utána évekig csak olyan életfogytiglani büntetést szabtak ki, amely nem tartott halálig, mert bizonyos idő - általában legalább húsz év - után feltételesen szabadlábra bocsáthatták azt, akit erre érdemesnek találtak. A teljes reménytelenséget jelentő tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés 1999 márciusában került bele a büntető törvénykönyvbe (Btk.). Ezt akkor lehet használni, ha egy életfogytiglanival is büntethető bűncselekményt - az emberölésen kívül az emberrablás, az emberkereskedelem, a közveszélyokozás, a kábítószerrel való súlyosabb visszaélések, illetve különféle államellenes és terrorcselekmények, hadi helyzetben elkövetett és katonai bűncselekmények súlyos esetei tartoznak ide - többszörösen minősítve, erőszakkal követnek el. A bírók nem sokáig vártak azzal, hogy kipróbálják.

Boi Gyula 1999 májusában, alig két hónappal a büntetés bevezetése után baltával agyonverte alvó családtagjait: élettársát és két kisgyerekét, akik kilenc- és hatévesek voltak. A büntetés kiszabásánál a bíróság figyelembe vette, hogy a férfit már többször büntették erőszakos bűncselekmények miatt. Először felfüggesztettet kapott, amikor székkel támadt az élettársára, öt évvel később pedig a lánya elleni erőszak miatt már börtönbe küldték.

Szegedi Fegyház és Börtön Fotó: Szabó Pál

Tizenkét év alatt összesen huszonkét férfit ítéltek ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre. A BVOP a bűnügyi nyilvántartás titkosságra hivatkozva nem árulja el, hogy kiket és milyen esetek miatt tartanak így fogva, de a sajtóhírekből a többségük ismert: köztük van például Bódi Zsolt, aki 2000-ben az Oktogonon egy gyorsétteremben lövöldözött, két embert megölt, kettőt megsebesített.

A tészesek nagy része olyan többszörös vagy sorozatgyilkos, akiket csak rémként emlegettek már az ítélethozatal előtt is. Nemeskéri Gusztáv négy embert - egy argentin ismerősét, egy díjbeszedőt, egy postást és egy rokont - ölt meg hidegvérrel, pénzért, mire 2003-ban örökre bezárták. A balástyai rém legalább négy nőt megölt és elásott. A szentkirályszabadjai sorozatgyilkos tizenhárom éven át gyilkolt, mire 2006-ban elítélték, a bíró szerint az egész eljárást "hihetetlen cinizmussal csinálta végig", és a bíróságon azt mondta, mindössze azt bánta meg, hogy az egyik áldozatánál nem kutatott alaposan, így nem vett észre 122 ezer forintot.

A 2008-ban elítélt várdai rém három embert vert halálra brutálisan, a tizenkettedikként tészre ítélt volt idegenlégiós, Áldott József két ismerősét végezte ki hidegvérrel. A 2009-ben elítélt, kaszinós gyilkosként emlegetett Sipőcz Zoltán azért ölt meg két embert, hogy pénzt szerezzen a játékszenvedélyére. A 2008-ban elítélt alsószuhai férfi az első tészeshez hasonlóan baltával irtotta ki alvó családját. A családját ölte meg a gyálaréti gyilkos is, a tompai hármas gyilkosság elkövetője pedig egy ismerős családot mészárolt le. A 2010-ben elítélt ózdi gyilkos a hitelezőjét és annak kislányát ölte meg.

A 2012-ig elítélt tészesek között egyetlen férfi volt, aki nem többszörös gyilkosságért felelt: a szécsényi gyerekgyilkos, Pongrácz Tamás, aki puszta szadizmusból végzett brutálisan egy kislánnyal. Mindössze egy férfi van köztük, akit nem gyilkosság vádjával ítéltek el: a Fekete Sereg maffia-bűncselekményekért elítélt vezetője, Magyar Róbert.

A szombathelyi börtön. A többi rabbal nem érintkezhetnek a tészesek Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A tészesek többsége fiatalon, húsz-harminc éves korában került börtönbe, természetes halállal még senki nem halt meg közülük, de többen is öngyilkosok lettek. A gyilkosságért elítélt Budai József az után kapott tényleges életfogytiglanit, hogy az egyik kimenőjén újra gyilkolt. A reménytelen büntetésbe nem tudott beletörődni, 2007-ben ölte meg magát. Egy évvel később a Magyarkesziben elkövetett kettős gyilkosság miatt ülő Csepregi Péter akasztotta fel magát a börtönben. Olyan is volt már, akit tényleges életfogytiglanra ítéltek, de megmenekült a szegedi Csillag börtön különleges körletéből: Kaiser Edét 2004-ben a móri bankrablásért ítélték el, de később, a valódi elkövetők elfogásakor kiderült, hogy tévesen, így 2009-ben felmentették a tész alól.

Nagyon megszaporodtak

Az elmúlt egy évben hat új tagja lett a Csillag börtönben őrzött, a több száz nem tényleges életfogytiglanira ítélthez képest is szűk körű társaságnak. A hírek alapján a hat új ember között van a mezőtúri kettős gyilkosság elkövetője, Kun Tamás, a csepeli kettős gyilkosság egyik tettese, a battonyai rémként elhíresült férfi, a bodroghalmi kettős gyilkosság elkövetője, valamint az a férfi is, aki társaival idős embereket rabolt ki Dél-Békésben, és két embert meg is ölt. Tényleges életfogytiglanira ítélték azt a férfit is, aki a váci börtönben agyonverte a zárkatársát, és azt az orvvadászt is, aki tavaly Magyarlukafa közelében megölte az őt megzavaró természetjárót, egy vadászt pedig megsebesített.

Azért is feltűnő a tényleges életfogytiglani ítéletek megszaporodása, mert az elmúlt hónapokban - egyelőre csak első fokon, nem jogerősen - több ilyen ítélet is született: Szita Bence mindhárom gyilkosát és Bándy Kata gyilkosát is örökre bezárnák, és egy dejtári anyagyilkos férfi is tészes lehet, ha másodfokon sem enyhítik az ítéletét. A három csapás törvény alapján első fokon tényleges életfogytiglanra ítéltek egy olyan rablót is, aki ugyan használt fegyvert, de senkit nem ölt meg.

Ráadásul tényleges életfogytiglani büntetést kértek a romagyilkosságok mind a négy vádlottjára is, és bár ítélet csak néhány hét múlva várható, nem lenne meglepetés, ha ítélethirdetéskor a bíróság kizárná a feltételes szabadon bocsátásuk lehetőségét, ha bűnösnek találja őket. Az ügyészség örökre börtönbe zárná a kulcsi családirtót is, aki négy rokonát ölte meg, másik hármat pedig súlyosan megsebesített. Ha ezekben az esetekben jogerős ítéletté válik a tényleges életfogytiglani, akkor hamarosan dupla annyi tészes lehet, mint tavaly év közepén.

Egyre kegyetlenebbek

Valóban szembetűnő, hogy az elmúlt hónapokban megszaporodott az ilyen ítéletek száma - mondta az Origónak Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője. Szerinte ennek három oka lehet: az elmúlt időszakban nőtt a legsúlyosabb bűncselekmények száma; esetleg nem nőtt a számuk, de egyre durvulnak, mind kegyetlenebbé válnak az ölések, és ez szigorúbb büntetéseket indokol. A harmadik ok az lehet, hogy mindezektől függetlenül is szigorodik az ítélkezési gyakorlat.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A súlyos bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben nem nőtt, a rablásoké stagnált, az emberöléseké még csökkent is: 2003-ban 378 eset volt, 2011-ben 275. A 2012-es előzetes adatok szerint tovább csökkent azoknak az emberöléseknek a száma, amelyek esetében a törvény lehetővé teszi a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását, tehát ez nem indokolja az ilyen büntetések számának növekedését - mondta Tóth.

Az egyetemi tanár szerint a tész nagyobb arányú alkalmazása feltehetően azzal magyarázható, hogy bár nem nő az ilyen esetek száma, de egyre veszélyesebbek lesznek. "Sajnos bármilyen abszurd, az ölések kegyetlensége is fokozható, a tettek egyre inkább eldurvulnak, több minősítő körülményt érintenek - például több emberen vagy kiskorún, különös kegyetlenséggel és aljas indokból követik el -, a jól tetten érhető eldurvulás pedig gyakran indokoltan vezet a lehető legsúlyosabb büntetés kiszabásához. Ez lehet a döntő ok, emellett valószínűsíthető az ítélkezési gyakorlat bizonyos általános szigorodása is" - mondta.

Tóth szerint régi tapasztalat, hogy a szigorúbb törvény némi fáziskésessel szigorúbb ítélkezési gyakorlatot teremt, például a középmértékes szabály bevezetése is növelte néhány százalékkal a szabadságvesztések átlagos hosszát. Ma már nemcsak a fent sorolt esetekben szabható ki tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, hanem a három csapás törvény alapján a legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekményeket halmazatban vagy többszörös visszaesőként elkövetőkkel szemben is.

Ráadásul az erőszakos visszaesők kemény magja esetében a bíróságnak nincs is mérlegelési joga, mert itt a törvény által kötelezően előírt életfogytiglani mindig egyben tényleges életfogytiglanit is jelent, a törvény kizárja, hogy ezek az emberek bármikor feltételesen szabadlábra bocsáthatók legyenek. Az egri rabló egyelőre nem jogerős ítélete sem példátlan, korábban is előfordult már - igaz, nagyon ritkán -, hogy a visszaesőként elkövetett legsúlyosabb, személy elleni erőszakos rablások vagy más súlyos erőszakos tettek miatt valakit tényleges életfogytiglanira ítéltek - mondta Tóth, de szerinte a törvénynek nem lenne szabad ilyen esetekben is eleve kizárnia a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét, jobb lenne ennek megítélését a bíróra bízni.