Államosítással bővítik birodalmukat a képviselők

Külön nevesítve építenék bele a kisajátítási törvénybe, hogy az állam ráteheti a kezét egy ingatlanra, ha az azért kell neki, hogy közjogi méltóságokat, képviselőket, illetve ezek irodáit, hivatalait helyezze el. Úgy tudjuk, a módosítás direkt a Kossuth téri metrómegálló feletti épületre, a MTESZ székházra íródott. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a tervezet ellen.

Az épületre szabott törvénymódosítással, pontosabban egy így megalapozott kisajátítással oldaná meg a Kossuth téri MTESZ-székház ügyét a kormányzat, értesült az [origo]. György István fideszes parlamenti képviselő, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes pénteken adott be a parlamentnek egy törvénymódosító csomagot, ennek része a kisajátítási törvény módosítása is. Beépítenék a törvénybe, hogy az állam kisajátíthat ingatlant, ha arra azért van szüksége, hogy ott a parlamenti képviselőket, közjogi méltóságokat és hivatalukat helyezze el. A törvény az Országgyűlés Hivatalát és a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH) külön is megnevezi.

Úgy tudjuk, a törvény az általános megfogalmazása ellenére lényegében a Kossuth téri metrómegálló feletti saroképületre, a MTESZ-székházra íródott. Az épület része a Kossuth tér rendezési tervének, a kormány egy évvel ezelőtt csoportosított át egymilliárdot arra, hogy megvegye. Csakhogy a tulajdonjog miatt információink szerint többen is perelnek, azt állítván hogy az részben őket is illeti, úgy tudjuk, például a BKV is köztük van. Az Országgyűlés Hivatala korábban hivatalosan is jelezte, hogy az ügy megoldásáig még a tervezett homlokzatcsere előkészítő lépéseit sem tudják megtenni.

Az idén májusban a kormányzat úgy döntött, az addigi összegen kívül még legfeljebb 7,2 milliárdot biztosít a tér rendezésére, azaz a Steindl-programra, egyben arra kérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a közigazgatási és igazságügyi tárcavezetővel együttműködve, szükség esetén jogszabály-módosítás előterjesztésével tegye meg a szükséges intézkedéseket a székházhoz kapcsolódó beruházások elősegítése érdekében, "ideértve az épület állami tulajdonba vételét is". (Az erről szóló Magyar Közlönyt itt olvashatja.)

A most beadott törvénymódosító tervezet egy előzetes eljárást is bevezet, melyet az állam kérhet, ha a kisajátítandó épület tulajdonjogát perli valaki. Az állam a kisajátítási hatóságtól kérhetne állásfoglalást, amelyből kiderülne, hogy ha a perlő fél esetleg nyerne, attól még kisajátítható lenne-e az ingatlan, illetve hogy körülbelül mekkora mértékű kártalanítási összeget kellene kifizetni. A törvény indoklása szerint ezzel eldönthető lenne, hogy a vitatott kisajátítási eljárás alatt érdemes lenne-e az államnak a tervezett beruházásokat elkezdeni.

A tervezet ellen tiltakozik az MSZP, a fővárosi Párbeszéd Magyarországért és a Demokratikus Koalíció is. Álláspontjuk szerint ezzel megszűnik a magántulajdon biztonsága. "Eddig is volt ugyan kisajátítás, de azt csak nagyon komoly közérdekből, szigorú keretek között lehetett kezdeményezni. Mostantól az a közérdek, amit ők úgy gondolnak, és az a köztulajdon, ami a fideszeseknek megtetszik. Az biztos, hogy például az országgyűlési képviselők elhelyezése nem lehet közérdek" - közölte az MSZP. Molnár Csaba, a DK politikusa szerint felháborító, hogy Orbán Viktor szeszélyétől fog függni az, hogy kinek a magántulajdonát sajátítja majd ki az állam. Kaltenbach Jenő, a Párbeszéd Magyarországért fővárosi politikusa szerint aggályos, hogy nincs szabályozva, mi kell pontosan egy parlamenti képviselő munkájához. "Ki mondja meg, mit államosítsanak neki? Ő maga?" - magyarázta a volt LMP-s politikus.

A kormány tervei szerint a Kossuth Lajos tér rekonstrukciója 2014 májusáig készül el. Wachsler Tamás, a tér megújításának felelőse korábban azt nyilatkozta, valószínű, hogy legalább részben a székház az Országgyűlés Hivatala céljait fogja szolgálni - ezért is van benne a Steindl-programban -, "de hogy pontosan mit, az még kidolgozásra vár". A hivatal ügyeit ismerők szerint a helyre annak ellenére is szükség lesz, hogy 2014-től kevesebb parlamenti képviselő lesz, ők ugyanis a jogszabályok szerint a mostaninál nagyobb apparátust alkalmazhatnak majd.

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) a rendszerváltáskor kapta meg az 1945 négyzetméteres épületet, de az egy évvel ezelőtti sajtóhírek szerint akkor már csak 1/1945 tulajdoni hányada volt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 1500, a Kossuth tér 6-8 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-nek 302, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének 143 négyzetmétere van az ingatlanban.

Bár a törvény a KEH-et is nevesíti, ott nem várható változás, az államfői hivatalban legalábbis az [origo] információi szerint nem tudnak arról, hogy a hivatal költözne vagy új irodákat kapna.