Megint megszavazták az átláthatóságot korlátozó törvényt

Újra elfogadta a parlament kedden a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek.

Az újbóli - 225 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett meghozott - jóváhagyással kikerült az előterjesztésből az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.

Ehelyett az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) vizsgálatot kezdeményezhet.

Az Országgyűlés április 30-án - kivételes sürgős eljárásban tárgyalva - szavazta meg az infotörvény módosítását. Az előterjesztés szerint az ÁSZ és a Kehi köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet ezek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést.

Az indoklás ezt azzal egészítette ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek során az igénylő "általánosságban kér mindenféle adatot", és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.

Az ellenzék kritizálta az indítványt, mert azt olvasta ki belőle, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztők nevében a fideszes Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

Áder János visszaküldte

A törvényjavaslatot május 9-én Áder János megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, kifogásolva, hogy a módosítás nem határozza meg pontosan a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét.

A köztársasági elnök álláspontja szerint a szabályozásból a jogalkalmazók azt a téves következtetést vonhatták volna le, hogy a külön törvények alapján lefolytatott eljárásban megszűnik a jogorvoslat lehetősége. Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító indítványa ez alapján törölte a javaslatból azt a rendelkezést, hogy a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra nem terjed ki az infotörvény hatálya.

Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke - egyben az egyik előterjesztő - a testület korábbi ülésén közölte, hogy Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke megkeresésükre levélben fejtette ki az álláspontját a törvényjavaslatról. A levélben a hatóság elnöke az államfő észrevételeivel összhangban javasolta módosítani a visszaküldött törvényt.

Továbbra is problémás

A bizottsági vitában Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója előrelépésnek nevezte a zárószavazás előtti módosító indítványt, de azt mondta, hogy a visszaélésszerű adatigénylés fogalma még a módosítás után is bizonytalan marad. Nem tisztázott, hogy az adatigénylés megtagadása esetén a bíróság elé kerül-e a kérdés - fűzte hozzá.

A TI honlapján fellelhető indoklás szerint a törvény továbbra sem akadályozza meg a közérdekű adatok megismerésének önkényes korlátozását. Az újabb verzió szerint az lenne tilos, hogy a polgárok a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának” "átfogó, számlaszintű", netán "tételes" ellenőrzését megvalósító adatkérésekkel álljanak elő. De hogy mi minősül „átfogó, számlaszintű, tételes” ellenőrzésnek, azt a közérdekű adatot kezelő szervek döntik el.

A közérdekű adatok iránti kérelem megtagadását az adatkérő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál sérelmezheti. Nem tudni azonban, hogy vajon bíróságon is lehet-e perelni a kérelmet elutasító állami adatkezelőket. Ha bíróhoz csak akkor lehet fordulni, ha a polgár kimerítette a hatósági jogorvoslati utat, a hatóságnak nem kell mást tennie, mint a végtelenségig húzni az időt.

A TI szerint tehát az új szövegezés is gyengíti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, de az egész törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát Áder János már nem kérheti, legfeljebb Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa teheti ezt meg.