Nem alkotmányellenes a Biszku ellen felhozott vád

Nem alaptörvényellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi tényállás, mondta ki az Alkotmánybíróság hétfőn. Ezzel még egy akadály elhárul Biszku Béle felelősségrevonása elől, amiért interjújában jelentéktelen színben tüntette fel a szocializmus bűneit.

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint nem alaptörvény-ellenes a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás - közölte a testület a honlapján kedden.

Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen 2011 januárjában emelt vádat az ügyészség egy 2010 nyarán tett televíziós nyilatkozata miatt, amelyben az ügyészség szerint a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel a nagy nyilvánosság előtt, amikor egyebek között arról beszélt, hogy máig ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának tekinti az 1956-os forradalmat. Az illetékes bíróság azonban a vádirat benyújtása után felfüggesztette az eljárást, és az AB-hoz fordult, mert álláspontja szerint a vádbeli Btk.-szakasz alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánítást.

Az AB ebben az ügyben mondta ki hétfőn, hogy ez a Btk.-rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása. Az AB indoklása szerint ugyanis a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. A jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja továbbá a demokratikus eszme megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést. A támadott rendelkezés a köznyugalmat is védi, hiszen a szóban forgó bűnök nyilvános tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom megzavarásához vezethet.

Az AB kifejtette, hogy a vizsgált bűncselekmény tárgyát nem csupán azok a tettek képezik, amelyek a nemzetközi jog és a belső nemzeti jog szerint a népirtás, illetve az emberiség elleni cselekmények törvényi tényállását kimerítik. Idetartozik minden további, a népirtáshoz és az emberiség elleni cselekményhez fogható súlyú, általános történelmi evidenciaként elfogadott, a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák alatt véghezvitt rémtett is. E cselekmények körének meghatározása esetről esetre a most támadott Btk.-rendelkezést alkalmazó bírák feladata.

Az AB az indítvány jogbiztonság sérelmére vonatkozó részét sem találta megalapozottnak.

A 15 tagú AB többségi döntéséhez három bíró - Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós - fűzött különvéleményt.

Biszku Béla ellen egy másik büntetőeljárás, nyomozás is folyik tavaly óta több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett, valamint bűnpártolás miatt. Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, valamint 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt.