Több mint 30 ezer ember él Gyöngyösön, az ország 33. legnagyobb városában. Pont annyian, mint amennyien évente meghalnak Magyarországon rosszindulatú daganatos betegségek miatt. Pedig a megfelelő szűrővizsgálatok segítségével idejében felfedezett betegségek az esetek túlnyomó többségében gyógyíthatók.
Az egészségügyi államtitkárság május végén jelentette be, hogy elkészült a Nemzeti szűrőprogram, amellyel a betegségmegelőzés és a tájékoztatás mellett az a céljuk, hogy összekössék a különböző népegészségügyi szűrési adatokat az egészségbiztosítási pénztár adatbázisával. A Nemzeti szűrőprogramot még nem hozták nyilvánosságra, csak Szócska Miklós államtitkár beszélt a program egyes elemeiről. Ezek még nem véglegesek, a programot most bocsátják majd társadalmi egyeztetésre. Az [origo] több olyan emberrel beszélt, akik közelebbről ismerik a szakmai egyeztetés alatt álló programot, amelynek a legfontosabb elemei ezek lesznek:
- 21 és 65 éves kor között évente végeznének általános fizikai vizsgálatot a háziorvosnál, ötévente pedig egy részleteset
- általános laboratóriumi vizsgálat 21-39 éves kor között ötévente, 40-65 éves kor között kétévente, háziorvosi beutalóval
- vastagbélszűrést 50 éves kortól kétévente. A szűrést laborban végeznék a székletminta alapján, és ha valami gyanús dolgot találnak, akkor utalják be a pácienst a nem túl kellemes vastagbél-tükrözéses vizsgálatra, ami viszont százszázalékos biztonsággal ki tudja mutatni a betegséget
- fogászati szűrést és gondozást - életkortól függetlenül - évente rendelnének el
- a méhnyakrákszűrést a nőgyógyász szakorvos végezné 25-65 év között háromévente, emlőszűrésre pedig 45 éves kortól 65 éves korig kétévente lenne lehetőség
- az újszülötteket is komplex szűrővizsgálatoknak vetnék alá még a szülészeten, a kisgyerekeket pedig a védőnők figyelnék az eddigieknél szigorúbban pszichés, mozgás-, értelmi, szociális és beszédfejlődés szempontjából is
A háziorvosok lesznek a csakrák
A tervek szerint alapjaiban megváltozna az is, ahogy a lakosság szűrése most történik. "A Nemzeti szűrőprogram nem csinál mást, mint rendszerezi, rendszeresíti és összehangolja a regionálisan, önkormányzati szinten működő szűrőprogramokat, és ehhez hozzákapcsolja a szintén EU-s pénzből megvalósuló egészségügyi fejlesztéseket" - mondta a Pécsi Tudományegyetem orvoskarán belül működő népegészségügyi és epidemiológiai tanszék vezetője, dr. Kiss István.
Az emberek szempontjából az lesz a legnagyobb változás, hogy nem nekik kell majd kijárniuk a vizsgálatokat a háziorvosnál vagy a különböző kórházi osztályokon, hanem a Nemzeti szűrőprogram pontos útmutatásai alapján egy központilag vezényelt rendszerben, a háziorvosokon keresztül segítenek tájékozódni. Megmondják, hogy mikor milyen szűrővizsgálatokat kell elvégezni, és azokat hol és hogyan.
"A szűréseket a szubszidiaritás elve szerint mindig a beteghez a legközelebbi módon csinálják majd, a háziorvosok lesznek a szűrőprogram csakrái" - mondta egy szakmai orvosi szervezetben vezető tisztségben levő orvos, aki látta a Nemzeti szűrőprogram tervezetét. A háziorvosok fogják végezni a munka dandárját, sokkal több feladat fog rájuk hárulni, mint eddig. Ők fogják figyelmeztetni és elküldeni a felnőtt betegeket a megfelelő szakrendelésekre vagy laborvizsgálatokra, míg néhány egyszerűbb szűrővizsgálatot maguk a háziorvosok fognak elvégezni (például vérnyomás vagy súlymérés).
Utálunk orvoshoz menni
A magyarok jelentős része a csak akkor megy orvoshoz, ha már nem bír lábra állni. Pedig a rákgyógyításban konszenzus van arról, hogy ha idejében észreveszik a vastagbélrákot, akkor gyakorlatilag százszázalékos hatékonysággal lehet gyógyítani. Ehhez azonban 50 felett rendszeres szűrővizsgálatok kellenek - erre adna választ a Nemzeti szűrőprogram a kétévente elrendelt szűrésekkel.
"Volt olyan beteg, aki egy már tíz éve lejárt tb-kártyával jelent meg a kórházban nagyon súlyos szövődményekkel egy olyan betegséggel, amit, ha időben észrevesznek, akkor könnyen gyógyítható lett volna" - illusztrálta a többség hozzáállását egy osztályvezető főorvos. Ennek ellenére a Nemzeti szűrőprogramban nem lesznek szankciók vagy ajándékok, csak általános felvilágosítással és a médián keresztüli kommunikációval szeretnék a rendelőkbe csábítani a pácienseket - legalábbis a főorvos így tudja.
A rendszerben a háziorvosok mellett komoly szerepet kapnak a néhány helyen már működő, EU-s pénzből létrehozott Egészségfejlesztési Irodák is - mondta az [origo]-nak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az egészségügyi intézményekben vagy azok mellett működő központokban orvosok, dietetikusok és más szakemberek fognak életmódbeli, táplálkozási tanácsokat adni, de ők is hirdetni fogják a szűrővizsgálatok fontosságát. Az Egészségfejlesztési Irodák várhatóan leveszik a tájékoztatás terhét a háziorvosok válláról, akiknek így tényleg csak az orvoslással kell majd foglalkozniuk, bár az egyelőre még nem világos, hogy milyen munkamegosztás lesz a háziorvosok és az irodák között.
Drágább, mégis olcsóbb
Bár nem egységesen, de a program számos eleme már most is működik, viszont az új rendszer így is sok pénzbe fog kerülni. A szűrővizsgálatok is drágák, mert fizetni kell az azokat elvégző orvost, a laboratóriumokat, ráadásul fejlesztésekre, új műszerekre van szükség a program sikeres működtetéséhez. Az országosra nyitott szűrőprogrammal pedig több beteg kerül majd be a rendszerbe, ami újabb terhet jelent az egészségügyi intézményeknek.
A most vitára bocsátott stratégia leginkább vitatott része a megkérdezett orvosok szerint a finanszírozás lesz, mert az biztos, hogy ebbe a programba pénzt kell rakni vagy át kell csoportosítani. De a befektetés hosszú távon valószínűleg megérné. Az egészségügyi közgazdaságtan egyik alaptétele ugyanis az, hogy a megelőzés olcsóbb, mint a gyógyítás. Egy vastagbélrákkal diagnosztizált embert például sokkal olcsóbb szűrni és kis beavatkozással meggyógyítani, mint egy végstádiumban észrevett daganatot kezelni.