Szita Bence gyilkosa lehet az első nő, aki sohasem szabadul

Szita Bence meggyilkolásának értelmi szerzője, P. Erika lehet az első nő Magyarországon, aki élete végéig soha nem szabadulhat. Nem jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték ugyanis csütörtökön. A férfiaknak külön körletük van a szegedi Csillagban, P. Erika Kalocsára kerülhet majd, különleges körülmények közé.

Csütörtökön - nem jogerősen - mindhárom vádlottat tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a 11 éves kaposvári kisfiú, Szita Bence brutális meggyilkolása miatt. A gyilkosságra felbujtóként P. Erika is ezt a büntetést kapta. Ezzel ő lehet az első nő a magyar büntetés-végrehajtás történetében, aki soha nem szabadulhat - erősítette meg az Origónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője, Szalai Tímea.

A tényleges életfogytiglani abban különbözik az életfogytiglani szabadságvesztéstől, hogy a bíróság előre kimondja: bármi is történik, az elítéltet nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni. Az életfogytosok többségének viszont meghatározott idő - általában több évtized - elteltével van reménye erre.

P. Erika az őrei gyűrűjében a bíróságon Fotó: Magócsi Márton - Origo

Magyarországon jelenleg összesen 26 elítélt tölti a tényleges életfogytiglani büntetését. Ők a tész-esek, akiket csak fegyházban lehet elhelyezni, és a szegedi Csillag külön körletében élnek. Ezeknek a raboknak az életéből a szabadulás reménye teljesen ki van zárva, különleges körülmények között tartják őket fogva. A napirendjük szigorúan beosztott, a többi elítélttel szinte nem is érintkezhetnek, ezért az olyan egyszerű esetek, mint például a börtönlelkésszel való kapcsolattartás is a körletben történik, de a tész-esek még a könyvtárat sem látogathatják csak úgy. Szalai Tímea szerint a tész-esek elkülönítése főként biztonsági kérdés, a rájuk vonatkozó különleges szabályok leginkább a személyi állományt - azaz a bv-seket - érintik. (Itt egy korábbi riportunk a szegedi fegyház hosszúidős speciális rezsiméből, itt pedig tész-esek saját kézzel írt vallomásait olvashatja.)

Jelenleg összesen tíz nő tölti jogerős életfogytiglani börtönbüntetését Magyarországon, de a 26 tész-es mindegyike férfi. A férfiak elhelyezése megoldott, viszont ha P. Erikát jogerősen is tényleges életfogytiglanra ítélik, nyilvánvalóan nem kerülhet közéjük, a szegedi speciális körletbe. Magyarországon női elítélteket három helyen lehet elhelyezni, ezek közül csak Kalocsa fegyház fokozatú, így P. Erika oda kerülhet majd. Szalai Tímea hangsúlyozta azonban, hogy addig, amíg nem születik meg a jogerős ítélet, az asszony elhelyezése nem különbözik a többi - súlyos bűncselekménnyel vádolt - női fogvatartottétól, akik jogerős ítéletükre várnak. Az elhelyezési probléma a jogerős ítélet megszületéséig nem létezik. Ha másodfokon is helybenhagyják a P. Erikára vonatkozó ítéletet, akkor majd kialakítjuk az elhelyezési körülményeket - mondta a BVOP szóvivője az Origónak.