Talán sosem fog megtérülni Paks 2

A tervezett háromezermilliárd forintnál jóval többe is kerülhet majd a magyar atomerőmű bővítése, amire négy év alatt még tendert sem írtak ki, de az oroszok már a nyakunkon vannak.

A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban sok nyitott kérdés van, ezek közül a legnagyobb, hogy mégis honnan teremtik elő a beruházáshoz szükséges háromezermilliárd forintot - mondta Perger András, az Energiaklub projektvezetője a szervezet minikonferenciáján. Háromezermilliárd forint az éves magyar GDP tíz, a költségvetésnek pedig húsz százaléka, a projektről mégis szinte semmit sem tudni.

A Parlament 2009-ben szavazta meg, hogy Paksot bővíteni fogják, a tervek szerint ezzel 2075-ig meghatározzák a hazai energiaellátást. A döntés óta négy év telt el, tendert még mindig nem írtak ki, azonban az Energiaklub szerint "jelzésértékű", hogy a pályázaton majd részt venni kívánó Roszatom már sajtótájékoztatót is tartott Budapesten. Tegnapi közleményükkel pedig a hazai vállalkozásokat kecsegtetik: ha megnyerik a projektet, negyven százalékban magyar beszállítókkal fognak dolgozni.

Az oroszok számára értékes a magyar beruházás is, ugyanis annyira sok pénzük van, hogy nem könnyű a jelenlegi piaci környezetben befektetniük - mondta Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külsős munkatársa. Deák szerint nem igazán lehet megmondani, hogy anyagilag hogy fogunk kijönni, attól függ, hogy 2025 és 2030 között milyenek lesznek az áramárak. "Mi úgy gondoljuk, hogy magasak lesznek, ők pedig úgy, hogy nem" - mondta Deák.

Olcsóbb lenne megújuló energiaforrásokból

A Roszatom állítja, mindig pontosan dolgozik, de a projekt üteme nagyban függ a hazai környezettől is. Deák szerint alapesetben harminc év alatt térül meg a beruházás, de ha csak három évet csúszunk (és nem indul el 2025-ben az első blokk), akkor már negyven év kell ahhoz, hogy megtérüljön. Ha pedig az energiaárak alacsonyak lesznek és az inflációval is kalkulálunk, akkor az is előfordulhat, hogy Paks 2 sosem fog megtérülni - legalábbis az Energiaklub szerint.

A szervezet szerint erre van esély, hiszen akadnak rá példák más országokból. Az utóbbi időben két nagy atomtender volt Európában, és finnek és szlovákok is a tervezett költségek két-háromszorosánál tartanak már. Ha ez velünk is megtörténik, akkor a kormány által kommunikált háromezermilliárd extrém esetben tízezer milliárd forint is lehet.

A paksi bővítéssel kapcsolatos korábbi cikkeinket itt és itt olvashatja.