Kapitány Balázs, az intézet tudományos titkára csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az adat nem a kivándoroltak, hanem a külföldön élő, de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők számáról ad közvetlen becslést.
A kutatásban a külföldön lévők 86 százalékáról sikerült megtudni, hol tartózkodik. E szerint a vizsgált csoportból a legtöbben - 25,8 illetve, 25,6 százalék - Németországban és Nagy-Britanniában élnek.
Spéder Zsolt, az intézet igazgatója a népesedési világnap kapcsán beszélt arról, hogy a magyarországi termékenységi mutatók Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak.
A kutató a gyermekvállalási akadályok közé sorolta azt, hogy a párkapcsolatok dinamikusabbak, törékenyebbek lettek, és "erőteljesebbek a munkaerő-piaci szorítások". További tényezőként említette a rugalmatlan családpolitikát és az értékváltozást, az individualizációt.
Szólt arról is, hogy a túl sokáig halogatott gyermekvállalás járhat azzal a nem kívánt következménnyel, hogy egy párnak le kell mondania a gyermekvállalásról. A halogatás megszüntetését segíthetné egyfajta családalapítási kedvezmény bevezetése - mondta.