A tanárok veszettül matekoznak, és átverést szimatolnak

Több tanár is csalódott amiatt, hogy a kormányzati ígéretekkel ellentétben nem növekszik nagyságrenddel a fizetése szeptembertől. Hiába indul ugyanis el az új életpályamodell a következő tanévben, megszűnik a túlórákért kapott pluszpénz és a cafeteria, így örülnek, ha néhány ezerrel többet vihetnek majd haza. Ráadásul még ezért is alaposan megdolgoztatják őket, ugyanis a kötelező munkaidő és az óraszám is növekszik. 

"Szeptemberben nálam még nem lesz Kánaán, talán néhány ezerrel viszek haza több pénzt, de ezért többet is kell dolgoznom. Átverés, hogy itt valami nagy fizetésemelés jön" - ismételgette beletörődő hangon Eszter, a budapesti angoltanár, amikor a pedagógusok béremeléséről kérdeztük. Eszter négy éve tanít egy fővárosi középiskolában angolt és franciát, jelenleg havi 120-130 ezret kap kézhez, mivel sokat helyettesít, szakkört tart, osztályfőnök, emellett a havi ötezer forintos cafeteriára is számíthat.

Az új életpályamodell szerint Eszter bruttó alapfizetése ugyan jelentősen, több mint hetven százalékkal emelkedik, de szeptembertől - a kormány jelenlegi tervei szerint - ennek az emelésnek csak egy részét kapja meg. A tanárnő ugyanakkor nem számíthat a helyettesítésekért és a szakkörökért eddig kapott pluszpénzre, illetve a cafeteriára sem, mert ezeket megszüntetik. "Nagyjából 130-140 ezer körül lesz a nettóm ősztől, szóval nekem nem lesz nagyon átütő ez a béremelés" - szomorkodott.

Számológépet ragadtak, és csalódtak

Eszter nem a kedvünkért próbálta kiszámolni, mennyit visz haza a következő tanévtől. Miután Balog Zoltán miniszter néhány hete bejelentette, hogy szeptemberben elindul az életpályamodell, és ősszel a fizetésemelés felét megkapják a tanárok, a pedagógusok számológépet ragadtak. A miniszter szerdán már azt jelentette be, hogy az emelés hatvan százalékát kapják meg a tanárok, és átlagosan 34 százalékkal növekednek a bérek, majd a következő négy évben fokozatosan emelik az összegeket. A mostani tervek szerint tehát azt a fizetésemelést, amelyet 2013 szeptemberétől törvényben rögzített a parlament, csak 2017 szeptemberétől kapják meg teljes egészében a tanárok.

"Nem nagyon beszélünk a tanáriban a fizetésről, de a múlt héten többen bent voltunk, és a matekos kollégát nyúztuk, hogy akkor most mi mennyi" - idézte fel egy budapesti magyartanár, hogyan fogadták a kollégáival az első bejelentést. A tanáriban a törvényt elemezték, a táblázatokat adogatták kézről kézre, százalékokat számítottak, és persze az igazgatót ostromolták. Az intézményvezető azonban nyugalomra intette őket, hiszen a kormány még nem adta ki a rendeletet a béremelés részleteiről. Megkérdeztük a köznevelési államtitkárságot a fizetésemelésről, annak ütemezéséről, a pontos összegekről, de nem kaptunk választ.

Sok tanár rögtön számológépet ragadott. Forrás: AFP

Több tanár is azt mondta az Origónak, sokan csalódottan fogadták, hogy az emelésnek csak egy részét kapják meg, így az ígéretekhez és a sajtóban olvasott számokhoz képest szerényebb, nettó néhány ezres emelkedésre számíthatnak. Olyan tanárral is beszéltünk, aki az új szabályok miatt meg sem érzi ősszel a fizetésemelést, mert a túlórapénz és a cafeteria kiesése miatt várhatóan ugyanannyit visz haza. Balog Zoltán szerdán azt mondta, hogy az adataik szerint 1450 olyan pedagógus van, aki nem, vagy csak minimális mértékben számíthat bérnövekedésre, a minisztérium szerint ők extrém túlórapénzt, munkáltatói többletjuttatásokat vagy jutalmakat kaptak.

Mi fáj a tanároknak?

Nehéz általánosítani, ki mennyire jár jól az új rendszerrel, mert a tanárok fizetése továbbra is függ a pályán eltöltött időtől, a minősítéstől, illetve a különböző pótlékok mértékétől (az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői munkáért jár pótlék, illetve akkor jön némi pluszpénz, illetve ha valaki több szakon vagy hiányszakon tanít). A megkérdezett tanárok szerint azonban két változtatás biztosan fáj a pedagógusoknak: a túlórapénzek eltörlése, illetve az emelkedő óraszám.

"Igazságtalannak tartom, hogy az új rendszerben a nyakamba sózhatnak egy csomó helyettesítést, szakkört, és ugyanannyit kapok, mint az a kolléga, aki megúszásra játszik, és nem csinál semmit" - háborgott egy magyartanár. Szerinte a túlórapénz nemcsak a pluszjövedelem miatt fontos, hanem mert "az keressen többet, aki többet dolgozik".

22 helyett 26 óra

Több tanár azt mondta, azért nem tekinti valódi béremelésnek az életpályamodellt, mert ezzel párhuzamosan a munkaidő és várhatóan a kötelező óraszám is nő. A törvény szerint a következő tanévtől a tanároknak a munkaidő nyolcvan százalékát, 32 órát az iskolában kell tölteni (eddig lényegében csak a tanórák és az értekezletek voltak kötelezőek). Az igazgatótól függ, hogy a tanórák mellett még milyen feladatot ad a pedagógusoknak. "Valaki szakkörért, helyettesítésért, más a tanáriban ücsörgésért kapja majd a pénzt" - mondta egy tanár.

A pedagógusok idén júniusban is tüntettek. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A kötelező óraszám is magasabb lehet, ugyanis a jelenlegi 22-t akár 26-ra is emelheti a munkáltató, ha szükség van rá. "Nálunk főleg a tornatanárok szívják meg ezt a szabályt, mert a mindennapos testnevelés miatt egyre több óra van, de az igazgató közölte, hogy új tanárt nem vesznek fel, hanem inkább növelik a terhelést" - mondta egy gimnáziumi tanár.

Egy másik középiskolában az okozott felháborodást, hogy az igazgató közölte, a jövőre szülés miatt kieső magyartanár helyére nem kér helyettesítőtanárt, hanem az ott dolgozók óraszámnövelésével oldja meg a problémát. Többen azt is fájlalták, hogy az osztályfőnöknek és munkaközösség-vezetőknek járó kedvezmény, amely szerint eggyel csökken a kötelező óraszámuk, megszűnik. A munkaidő növekedése miatt mondta egy pedagógus, hogy "nem kell irigyelni a tanárokat, alaposan megdolgoztatnak majd minket ezért a néhány pluszezresért".

Még kell várni a minősítésre

A tanárok közül többen sérelmezték azt is, hogy az új rendszerben minden két évnél régebb óta tanító tanár automatikusan Pedagógus I. kategóriába kerül. Az új életpályamodell szerint a kezdő tanárok gyakornoknak számítanak, és ők kapják a legalacsonyabb fizetést (a minimálbér kétszeresét), a régebb óta pályán lévők pedig majd négy kategóriába kerülnek: Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus és Kutatótanár. A magasabb kategória természetesen magasabb bért jelent, egy 30 éve oktató mesterpedagógus vagy kutatótanár akár bruttó 400-500 ezer forintot is kaphat majd.

Úgy tűnik azonban, jó ideig nem találkozhatunk majd mesterpedagógussal vagy kutatótanárral, mert ezekbe a kategóriákba csak a minősítési eljárások elvégzése után lehet kerülni. Ezek legkorábban jövőre indulhatnak, és egyelőre nem tudni, meddig tartanak. Megkérdeztük az államtitkárságot, hogy mikor kezdődnek a minősítések, miből állnak, és mennyi időt vesznek igénybe, de erre sem kaptunk még választ. Hoffmann Rózsa szerdán sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a minősítés szabályai már elkészültek, hamarosan kormányrendeletben jelennek meg.

Jelenleg az látszik, hogy 2014-nél előbb senki nem léphet a Pedagógus II. kategóriába, és csak ezután kérheti valaki a mesterpedagógussá minősítését. Ez azt jelenti, hogy hónapokig jelentősebb pénztől esnek el az érintett pedagógusok. Egy jövőre éppen 30 éve tanító tanár, aki a képesítése és a pályán eltöltött idő alapján mesterpedagógus lehetne, úgy számolt, hogy havonta nettó 100 ezer forinttal keres kevesebbet addig, amíg nem történik meg az átminősítése.