Elhunyt Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik atyja

Halmos Béla népzenekutató, táncház-atya
Vágólapra másolva!
67 éves korában meghalt Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész - tudatta felesége az MTI-vel. A népzenészt, a táncházmozgalom egyik megalapítóját csütörtökön budapesti otthonában váratlanul érte a halál. A népzenészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. A temetéséről később intézkednek.
Vágólapra másolva!
Forrás: MTI/Kollányi Péter

Halmos Béla 1946. június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.

Népzenével - főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével - a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutatóként is dolgozik, gyűjtött - a magyar mellett - szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.

Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011. novemberében a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével - nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.

A kezdetektől fogva részt vesz a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.

2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

A magyar táncházmódszert az UNESCO két éve felvette a védett hagyományőrző módszerek nemzetközi listájára, ami nemcsak elismerést, hanem újabb távlatokat nyithat az önfenntartó mozgalom számára a gazdasági válságban. Az Origo ebben a cikkben foglalkozott a negyvenéves táncház múltjával és jelenével. A mozgalom elindítói és gyakorlói mondták el, hogyan lett ellenálló mozgalomból nemzetközi modell a táncház, és hogyan él túl a YouTube korában.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!