Fenyő János meggyilkolása egyike a magyar kriminalisztika nagy megoldatlan ügyeinek. Több, később hamisnak bizonyuló nyom és éveken át tartó próbálkozások jellemezték, miközben a nyomozással foglalkozó rendőrségi ügyosztály egyik vezetője 2010-ben megjelent könyvében azt állította, hogy pontosan tudja, ki a gyilkosság megbízója. Tizenöt év telt el a gyilkosság óta, de most először jutott odáig az ügy, hogy gyanúsítottak állnak bíróság elé. Az első tárgyalás kedden reggel fél kilenckor kezdődik, a vád előre kitervelt emberölés, a vádlottak pedig Jozef Rohác, valamint Ladislav T.
Az 1998-as Fenyő-gyilkosság szabályos kivégzés volt. A vád szerint Rohác és két társa alaposan előkészítették a dolgot. Hangtompítós gépfegyvert és lőszereket szereztek be, feltérképezték Fenyő megszokott útvonalait. 1998. február 11-én a Vico-székháztól követték autóval, majd amikor Fenyő megállt egy piros lámpánál a II. kerületi Margit utcában, Rohác kiszállt az autóból, Fenyő kocsijához ment, és a gépfegyverrel két sorozatot adott le rá az anyósülés ablakán keresztül. A fegyvert eldobta, sapkáját, kabátját, kesztyűjét egy kapualjban hagyta, visszaszállt a kocsijukba, és elhajtottak.
Bár tucatnyi szemtanúja volt az esetnek, és a gyilkos fegyver, egy Agram-2000 típusú hangtompítós géppisztoly is a helyszínen maradt, sőt a tetthely közelében megtalálták a feltételezett elkövető sapkáját is, benne egy hajszállal, sokáig nem derült ki, hogy kié a hajszál. A rendőrségnek több kiszemeltje is volt az évek során, köztük albán alvilági figurák, de miután elfogták őket, mindegyikükről kiderült, hogy a DNS-ük nem egyezik a talált hajszáléval. A rendőrség ötvenfős külön nyomozócsoportot állított fel, de aztán szép lassan a döglött akták közé került az ügy. 2002-ben lezárták a nyomozást, később újrakezdték egy időre, de aztán nem történt semmi egészen addig, amíg Jozef Rohácot Szlovákiában egy ellenőrzés során 2008-ban meg nem találták a cseh rendőrök. Ittasan vezetett, ezért kapcsolták le. (A nyomozás kacskaringóiról itt olvashat részletesebben.)
A bérgyilkos
Jozef Rohác az 1980-as évek végén Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolta a kormány egyik államtitkárát, és a kormányzati limuzinnal megpróbáltak áttörni az osztrák határon, tettéért 15 év fegyházat kapott, megszökött, majd újra elfogták. 1990-ben amnesztiát kapott, ezután nagy valószínűség szerint több alvilági személyt megölt, de kapcsolatban állt a szlovák titkosszolgálattal is. Ugyanakkor a szlovák hatóságok egy időben azzal is vádolták, hogy megölte az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiást.
Rohácot nem csak Fenyő megölésével vádolják, hanem egy másik eljárásban az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban is gyanúsítják. Az 1998-as Aranykéz utcai merénylet célpontja és egyik áldozata Boros József Károly volt, akit a rendőrség akkoriban koronatanúként tartott számon az olajmaffia ügyében. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében a hatóságok jelenleg azt feltételezik, hogy Portik Tamás - az olajügyekből ismert Energol Rt. egykori vezetője - lehetett Rohác megbízója, aki ellen májusban kezdődött büntetőper a Fővárosi Törvényszéken Prisztás József 1996-ban történt megölésére felbujtás vádjával.
Rohác neve emellett a Seres-gyilkosság ügyében is előkerült. Végül idén tavasszal a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette az alvilágban ismert Seres Zoltán elleni 1997-es sikertelen merényletkísérlet ügyében. Valakik ugyanis nagy erejű pokolgépet helyeztek el Seres autójában, de az nem robbant fel. Seres Zoltánt és testőrét végül 1999-ben Tahitótfaluban ölte meg egy géppisztolyos támadó, az ügy nincs lezárva.
És ki ölette meg Fenyőt?
Ehhez a válaszhoz egyelőre úgy tűnik, ebben az eljárásban nem sikerül közelebb jutni. Kovács Lajos, a rendőrség döglött ügyek osztályának egykori vezetője ugyan több interjúban is állította (például tavaly is, ebben), hogy egy lépésre voltak attól, hogy vádat emeljenek az ellen az ember ellen, aki a Fenyő-gyilkosságnak felbujtója lehetett, ez soha nem történt meg, de még gyanúsítás sem volt. Kovács szerint azonban, ha a végrehajtók megvannak - és szerinte nagyon ígéretes, hogy bizonyíték került elő arról, hogy Rohác legalábbis érintett az egészben -, akkor a megbízói oldalt is fel lehet végre térképezni. A volt nyomozó legalábbis nagyon bízott ebben.
Kovács azt nem mondta meg, hogy ki lehetett a felbujtó - a Hvg.hu-interjú alapján egy befolyásos, büntetlen előéletű emberről van szó, akivel amúgy a nyomozás során többször is beszéltek, és az illető egyáltalán nem volt nyugodt emiatt. Korábban a lehetséges felbujtók között rebesgették például Gyárfás Tamás egykori Nap tévés médiavállalkozót, valamint Princz Gábort, a Postabank egykori elnökét.
Ezek a nevek egy videofelvételen bukkantak fel, amelyet a rendőrség 2004-ben lefoglalt, és aztán bizonyítékként kezelt. Ezen Fenyő egykori pszichológusa beszél a gyilkosságról. Perczel Tamás, aki Fenyő bizalmas tanácsadója volt, halálos betegségben szenvedett, ezért döntött úgy, hogy beszél a médiavállalkozó üzleti és személyes kapcsolatairól.
Egy részlet Perczel vallomásából.
Perczel szerint Fenyő "képtelen volt abbahagyni" magánháborúit. A haldokló pszichológus Fenyő ellenfelei közül név szerint említette Gyárfás Tamást, a Nap Tv producerét, Princz Gábort, a Postabank volt elnökét és Székely Herbertet, a Vico-vagyon egyik örökösét, de egyikükről sem állította, hogy köze lenne a gyilkossághoz. Viszont azt megjegyezte, hogy szerepet játszhatott Fenyő halálában az, hogy befolyásos támogatói "elengedték a kezét".
Néhány hete pedig Portik Tamást emlegették felbujtóként. A Portik ellen jelenleg a Prisztás-gyilkosság miatt folyó perben az egyik tanú, Radnai László beszélt erről. A "bűnbánó maffiózó" néven emlegetett férfi, akit még a kecskeméti maffiaperben ítéltek el, azt mondta a bíróságon: Portik Tamás rendelte el a kilencvenes évek leszámolásos merényleteit, így hozzá köthető Seres Zoltán és Boros Tamás halála mellett Fenyő János megöletése is.
Ki volt Fenyő János?
Fenyő János fotóriporterből lett médiavállalkozó a rendszerváltás időszakában. A Vicót 1989-ben alapította, állította, hogy a cég induló tőkéjét akkor gyűjtötte össze, amikor egy éven át Los Angelesben élt. A VICO először a videóbizniszben utazott, 1992-ben 600 millió forintos alaptőkével részvénytársaság lett belőle. Három nagy amerikai filmstúdió azonban - a Fox, a Columbia és a Walt Disney - is a sarkára állt, és beperelte jogosulatlan filmforgalmazásért. A felek 1995-ben végül megegyeztek, Fenyő János 100 ezer dolláros kártérítést fizetett, kivonult a videópiacról, és teljes figyelmét a lappiacnak szentelte - írta korábban az Index. Halálakor a cégcsoporthoz 13 lap tartozott: a Népszava, a Nők Lapja, a Vasárnapi Hírek, a Színes RTV újság, a Családi Lap, az Otthon, az Átrium, a Tina, a Bravo, a Bravo Girl, a Bravo Sport, a Buci Maci és a Prestige. A Vico-kiadványok havi példányszáma tízmilliós nagyságrendű volt.