Áder János államfő szerdán megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a takarékszövetkezeti törvényt, mert nem értett egyet a kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt, majd el is fogadott törvénnyel. Az államfő szerint a jogbiztonság elvére és a "normavilágosság követelményére figyelemmel" a törvény szövege pontosításra szorult a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében. A figyelmeztetés nem hatott, a parlament apróbb módosításokkal újra megszavazta a törvényt, így az állam megszüntetheti a vidéki takarékszövetkezetek önállóságát.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Áder szembeszállt a kormánypártok akaratával, és a Fidesz számára nyilvánvalóan fontos törvény elfogadását akadályozta. Ennek ellenére az Origo által megkérdezett kormánypárti képviselők egybehangzóan pozitívnak nevezték, hogy Áder János ennyire aktívan gyakorolja államfői jogköreit.
Ez mindenképp szükséges volt a fideszesek szerint ahhoz, hogy "lemossa azt a szégyent", amit a magát a törvényhozás motorjának tartó Schmitt Pál hozott a Fideszre azáltal, hogy "mindent aláírt, amit csak elé fújt a szél". Schmitt ezzel ugyanis "kínosan visszaigazolta" azokat a már kinevezése előtt elterjedt feltevéseket, hogy a Fidesz, illetve Orbán Viktor azért választotta elnökké, hogy a tervezett, sokszor nehezen megindokolható rendszerszintű átalakításokat simán átengedje. Bár ez utóbbi feltevés igazságtartalmát senki nem vitatta, a megkérdezettek szerint Schmitt mégis "túl cikin csinálta".
Áder június végén visszaküldte a parlamentnek az úgynevezett Margitsziget-törvényt is, amely a szigetet kiveszi a XIII. kerület fennhatósága alól, és a fővárosnak adja. Az államfőnek az volt a kifogása, hogy az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, például helyi népszavazás nélkül változtatták meg a terület határait. A parlamentet nem nagyon érdekelte a kritika, gyakorlatilag változtatás nélkül elfogadták újra a törvényt.
Május elején megfontolásra visszaküldte a közérdekű adatközlést újraszabályozó törvényt, az infotörvényt is. Az államfő szerint ugyanis a törvény április 30-án elfogadott módosítása a közérdekű adatok megismerése tekintetében "jogalkalmazási nehézséget" okozhat. Az Országgyűlés figyelembe vette az észrevételeit, mielőtt újra elfogadta a módosítást. Ugyanez történt a napokban az egyházügyi és a médiatörvény módosításával is.
Az államfő 2012. május 10-i beiktatása óta csak egyszer, a választási eljárási törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, és eddig összesen 15 aláírásra elé terjesztett törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, ezeket azonban a kormánypártok kivétel nélkül elfogadták másodszorra is.
Néhány kritikusabb képviselő szerint Áder János vétóiból is egyértelmű, hogy alapvetően nem akar keresztbe tenni a Fidesznek. Ha így volna, akkor nem egyszerűen a parlamentnek dobálná vissza törvényeket, tudva, hogy akár változtatás nélkül megszavazhatják ugyanazt, de az ő vétói szerintük azért mégiscsak megteremtik annak látszatát, hogy a köztársasági elnök Magyarországon nem a Fidesz alárendeltje, hanem független közjogi méltóság.
Több képviselő kifejezetten hasznosnak mondta Áder vétóit abból szempontból is, hogy kicsit lenevelte a kormánypártokat a törvényjavaslatok tartalmát az utolsó pillanatban megváltoztató, zárószavazás előtti módosítások gyakorlatáról, az ugyanis szerintük nem volt elegáns, és joggal lehetett bírálni.
Bár a Hvg.hu csütörtökön azt írta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök dühös volt az államfőre, amiért a héten visszaküldte a médiatörvénynek a nemzeti médiahatóság elnökhelyettesére vonatkozó módosítását, a Fidesz Origo által megkérdezett elnökségi tagjai, illetve több miniszter és államtitkár is csak mosolygott ezen a felvetésen. Egyikük arra is emlékeztetett, hogy Ádernek az általánosan legfájóbbnak gondolt vétója - amikor felkérése nyomán az Alkotmánybíróság megvizsgálta, majd megsemmisítette a választási törvény előzetes regisztrációt tartalmazó passzusait - közel sem fájt annyira a Fidesznek: a pártvezetés és a kormány addigra ugyanis felmérte, hogy a még a Fidesz-szimpatizánsok körében is népszerűtlen intézkedés "többet vitt, mint amennyit hozott volna", ezért inkább elengedték.