A közlemény szerint Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa jelentésében a tulajdonhoz való jog és a jogbiztonság sérelmét állapította meg abban, hogy a biztosító a kártérítés áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a bemutatott számla tartalmazza a jármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint ha a számla megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.
Közölték: a polgári jog alapján a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, köteles megtéríteni a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát. Ha azonban a károsult maga javítja meg a járművét, csak a javítás nettó összegére jogosult, mert a saját munkájáról nem tud számlát adni.
Az ombudsman azt is problémásnak tartja, hogy a törvény a tulajdonost arra kötelezi, hogy sérült járművét külső vállalkozással javíttassa meg, ellenkező esetben ugyanis nem kaphatja meg a kártérítés áfával növelt összegét.
A polgári jog szabályai szerint a károsultnak meg kell térítenie a károkozás folytán felmerült valamennyi kárát, függetlenül attól, hogy hol és milyen módon javíttatja meg a járművét, illetve megjavíttatja-e egyáltalán. Szintén ellentétes a polgári jogi kártérítési alapelveivel, hogy a kártérítési összeget csak meghatározott célra lehet fordítani. Az ombudsman jelezte azt is, hogy a kárt nemcsak a szerviz által kiállított tételes számlával kellene igazoltnak tekinteni, hanem igazságügyi szakértői vélemény alapján is.
Az ombudsman szerint ugyan fontos gazdaságpolitikai érdek a gazdaság fehérítése, ugyanakkor ez nem alapozhatja meg a tulajdonhoz való jog korlátozását, ezért felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a jogszabály ennek megfelelő módosítására.