A 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a külképviselet-vezetői értekezleten, a Külügyminisztériumban.
Ma már csökken az államadósság - és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat -, harmadik éve három százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a háztartások rezsiköltsége, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság - sorolta a kormányfő. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat. A kormányzat feladata az, hogy jó pályán tartsa az országot - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Orbán kijelentette, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert nagyon sok szállal kötődünk a közös pénzt használó országok övezetéhez. Egy sikeres eurózóna esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ha Közép-Európa nem volna tagja az Európai Uniónak, akkor a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakoznia az unióhoz.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz, amely nagy lépésekkel halad majd előre.
A kormányfő beszélt arról is, hogy mit tart elfogadhatatlannak az Unió részéről. Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat, nem fogadja el ugyanis, hogy nemzetállami hatásköröket "lopakodó módon" tegyenek közösségivé az Európai Unióban - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő azt mondta, újabb és újabb indítványok születnek az unióban a nemzetállamok és a közösség közötti egyensúly felbontására, ami elfogadhatatlan. A tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet - mondta.
Orbán Viktor szerint válság idején a célzott intézkedések vezetnek eredményre. A nyugatiak ugyanakkor folyamatosan kifogásolják a célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bankadót és a telekommunikációs adót. E célzott lépések nélkül azonban a "büdös életben" nem jutunk ki a válságból - mondta.
Orbán szerint a versenyképessége javításához az Európai Uniónak meg kell állapodnia Oroszországgal. Mindez Közép-Európának történelmileg nem könnyű kérdés, mert "ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron" - mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben "nem fenyegeti" Magyarországot ez a dilemma.
Ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben "nem pendülünk egy húron" - mondta Orbán. A kormányfő kiemelte: "együttélési problémáról" van szó. Feltette a kérdést, miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is "mást gondolunk", de Amerikának el kell fogadnia, hogy "a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek" arról, mi jó nekik és mi nem - jelentette ki. Mindazonáltal a "kemény témákban", a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén "kiválóan állunk" - hangsúlyozta.