Székely Lászlót jelöli az alapjogok biztosának Áder János - a hírt a köztársasági elnök csütörtökön délben jelentette be a Sándor-palotában. "Jó szívvel ajánlom Székely László megválasztását a parlamenti pártoknak" - mondta rövid sajtónyilatkozatában Áder. Szerinte Székely László megfelel azoknak az elveknek, amelyekről a héten már a parlamenti pártok vezetőivel is egyeztetett.
Áder szerint az új ombudsman kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kiemelkedő tudású jogász legyen, és mivel Székely évtizedek óta az ELTE oktatója, ehhez nem fér kétség. Az államfő szerint Székely Lászlónak megfelelő államigazgatási gyakorlata van, hiszen dunai kormánybiztos volt, és miniszteri biztosként az új Ptk. megalkotásáért is felel. Emellett Székelynek megfelelő vezetői tapasztalati vannak, jártas az alapjogi ismeretekben, illetve a nemzetközi jogban és a diplomáciában. Áder külön hangsúlyozta, hogy ombudsmanjelöltje annak a pártok által kért szempontnak is megfelel, hogy független, ugyanis soha nem volt semmilyen párt tagja.
Székely László az első és a mostani Orbán-kormány idején is kapott kormányzati megbízásokat. Az ELTE jogi karának tanára az első Orbán-kormány idején dunai kormánybiztos volt, például a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalásokat vezette Magyarország és Szlovákia között.
A szocialista kormányok idején az ELTE-n tanított, ahol a Jogi Továbbképző Intézet igazgatója lett 2008-ban. A Fidesz 2010-es győzelme után a kormány újra nekiállt a polgári törvénykönyv összeállításának, és miniszteri biztosként Székely László felelt az új kódex előkészítéséért. Miután az új Ptk.-t 2012 végére megalkották, a parlament az idén el is fogadta, ezért Székely László új tisztséget kapott: idén január óta ő a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos.
Ha a parlament kétharmados többsége megválasztja Áder jelöltjét, az új ombudsman szeptember 24-én Szabó Mátét váltja, aki az utolsó olyan magas tisztséget betöltő, parlament által választott személy, aki nem az Orbán-kormány idején kezdte meg a mandátumát. Szabó Mátét 2007 szeptemberében választották meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, bár eredetileg nem ő volt Sólyom László akkori államfő jelöltje. Sólyom László korábban Majtényi Lászlót javasolta a posztra, ő azonban a parlamentben nem kapott elég szavazatot.
Az alapvető jogok biztosának szerepe 2012 januárjától értékelődött fel igazán, mivel az új alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnál nem egyedi ügyekben a törvények utólagos felülvizsgálatát a kormány és a parlamenti képviselők negyede mellett csak az ombudsman kezdeményezheti - egyszerű állampolgár már nem.
Az alapjogi biztos hivatalához az elmúlt másfél évben 940 olyan beadvány érkezett, amelyben valaki azt kérte, hogy Szabó Máté forduljon az adott ügyben az AB-hez. A biztos ezt 34 esetben indokoltnak látta, négy indítványt pedig hivatalból nyújtott be. Szabó Máté korábban 2007 és 2011 között összesen csupán 14-szer fordult az Alkotmánybírósághoz.
Szabó Máté az elmúlt másfél évben több, a kormány számára fontos vagy szimbolikus jogszabálynak is nekiment. Egyik legnagyobb sikere, hogy az Alkotmánybíróság a kezdeményezésére tavaly év végén megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, mivel a testület is úgy látta, hogy több pont nem átmeneti szabályt tartalmaz. Emellett Szabó kifogásolta a médiatörvényt, az egyházügyi törvényt, a fiatalkorú szabálysértők elzárását, a hallgatói szerződéseket, a földtörvényt és például a hajléktalanügy fővárosi kezelését.
A Fidesz az esetek többségében nem kommentálta az ombudsman tevékenységét, és alkotmánybírósági beadványait, de például a hajléktalanügyben Tarlós István főpolgármester nyíltan kritizálta az egyre aktívabbá váló ombudsmant. A főpolgármester idén februárban kijelentette: "az ombudsman elmehet árulkodni az Alkotmánybírósághoz, de ő nem a felettesünk".