Két hónapon át húzódó, a múlt hétre fagyos hangulatúvá váló egyeztetések után kötött választási megállapodást a Bajnai Gordon vezette Együtt-PM pártszövetség és az MSZP. Bajnai és Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint a megállapodás az alapja a kormány leváltásának, mindketten lelkesen beszéltek az egyezségről, amelynek lényege: egyéni jelölteket nem indítanak egymás ellen; közös lista nem lesz, azaz mindenki megpróbál majd minél több szavazót szerezni; nem lesz közös miniszterelnök-jelölt sem, és bár Bajnai és Mesterházy is hónapokig hajtogatta, hogy nem az a fontos, hogy ki vezeti a listát, most mégis úgy tűnik, hogy nem szívesen látnák a másikat Orbán kihívójának szerepében. Bajnai és Mesterházy a miniszterelnök-jelöltről szóló megállapodás hiányát is sikerként mutatta be csütörtökön, szerintük így végül a választók kezébe kerül a döntés, mert az lesz a közös jelölt, akinek a pártlistája több szavazatot kap.
Valami azonban nem stimmel, Bajnai Gordon tavaly októberi visszatérése óta folyamatosan azt hangoztatja ő is, de az MSZP is, hogy a Fideszt csak széles körű együttműködéssel lehet legyőzni, amihez kell Bajnai is, kell az MSZP is, és kellenek a kisebb ellenzéki pártok is. Ehhez képest a csütörtöki megállapodás visszalépés, vagy félsiker.
Nézzük először, ki mit mondott az összefogás fontosságáról, aztán azt is elmondjuk, mi lehet a buktatója a Bajnai és Mesterházy által szemrebbenés nélkül sikerként beharangozott megállapodásnak.
Egyik fél sem ragaszkodik ahhoz, hogy a lista élén álljon, közös jelöltállításban és közös listában hisz az MSZP, mert csak így lehet leváltani Orbán Viktort. A pártpolitikai érdekeket alárendelik a választási szövetségnek, mindez pedig fontos és megnyugtató üzenet a választók számára. Ezek voltak Mesterházy Attila legfontosabb, többször is megismételt mondatai az elmúlt háromnegyed évben.
"Biztos vagyok abban, hogy a Fidesz legyőzhető, ehhez azonban széles körű összefogás, valóban mindenkinek a szavazata szükséges" – Mesterházy Attila, 2012. december
"A Magyar Szocialista Párt partnereivel nem pusztán hatalomtechnikai alkura, hanem programalapú együttműködésre építve készül a 2014-es kormányváltásra. Az MSZP nem elitcserére törekszik a Fidesz leváltásával, hanem kézzelfogható, innovatív megoldásokat kínál az ország és az emberek problémáira. Ezért igyekszik élen járni abban, hogy az ügy érdekében egy választási szövetségen belül képes legyen alárendelni pártpolitikai érdekeit. Ennek szellemében minden választókörzetben hajlandó közös jelölteket és listát állítani az együttműködő szervezetekkel" – Mesterházy Attila, 2012. december
"A kormányváltás nemzeti érdek, az ellenzék választási győzelmének feltétele pedig az összefogás. Megállapodtunk, hogy a parlamenti választásig hátralévő egy évben az MSZP és az Együtt-PM szövetség egymással egyeztetve állít jelölteket és kampányol az időközi választásokon, illetve arról, hogy önálló politikai akcióikkal nem gyengítjük a másikat, nem egymás rovására építjük a szervezetüket, toborozzuk tagjainkat, választjuk ki jelöltjeinket" – Mesterházy Attila, 2013. április
"Továbbra is egyeztet az MSZP Bajnai Gordonnal, illetve az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetséggel a közös miniszterelnök személyéről. A közös listában, a közös jelöltekben hisz a szocialista párt, hiszen csak így biztosítható Orbán Viktor rendszerének lebontása, ugyanakkor versengés természetesen létezik a miniszterelnök-jelölti posztért köztem és Bajnai Gordon között" – Mesterházy Attila, 2013. június
„Egyenként elbuknánk, de együtt győzni fogunk” – áll Bajnai Gordon pártjának, az Együtt 2014-nek a honlapján. Az idézet jól összefoglalja, mit mondtak Bajnaiék az ellenzéki együttműködésről tavaly október 23-a óta, amikor a korábbi miniszterelnök visszatért a politikába. Bajnai akkor egy széles társadalmi összefogást vázolt fel, amely legyőzi majd az Orbán Viktor vezette Fideszt a 2014-es választásokon. Bajnai egy hónapra rá azt is hozzátette, hogy a kormány leváltásában az MSZP döntő szerepet fog játszani, de önmagában valószínűleg nem lesz elég a váltáshoz, viszont kész tárgyalni velük az együttműködésről.
"Az MSZP-nek azonban nincs elég szavazója a kormányváltáshoz. Nincs elég hitele a korszakváltáshoz, és nincs elég szakértelme a kormányzáshoz. Mindegyikből van neki sok, de egyikből sincs elég [...] ez a Szövetség most felépíti a remény koalícióját, ez a Szövetség győzelemre viszi a változás ügyét Magyarországon” – Bajnai Gordon, 2013. február
„A lényeg benne van a nevünkben. Együtt. Csak együtt, egymással összefogva lehet megbuktatni Orbán Viktort. Csak együtt, egymással összefogva lehet lezárni a rendszerváltás utáni – túlságosan is hosszúra nyúlt – első, felemás korszakot. És csak együtt, egymással összefogva lehet helyreállítani a köztársaságot, az alkotmányos kultúrát és jó kormányzással megújítani Magyarországot” – Bajnai Gordon, 2013. március
Áprilisban az Inforádióban Bajnai azt mondta, önjelöltekből nem lesz miniszterelnök, erre annak van esélye, akit az ellenzék nagy többségét adó pártok felkérnek, miután megállapodtak az együttműködés alapelveiről és a közös programról. Hozzátette, célszerűnek tartaná, ha az Együtt-PM szövetség és az MSZP – a közös egyénijelölt-állítás mellett – közös miniszterelnök-jelöltet nevezne meg, mert a választók világos alternatívát várnak a jelenlegi kabinettel szemben.
"A válságkezelő kormány idején a nélkülözhetetlen parlamenti támogatást biztosító Mesterházy Attila tudott nagyvonalúan együttműködni. (...) Miért ne lennénk képesek ugyanerre most a kormányváltás, vagyis az ország érdekében?" – Bajnai Gordon, 2013. június
„Az ellenzéki együttműködés nem lehet személyi ambíciók túsza. Ennyit várok szocialista partneremtől is. Az ügy fontosabb mindkettőnknél” – Bajnai Gordon, 2013. augusztus
A koordinált indulás egyik legfőbb előnye, hogy hatékonyabban tudják begyűjteni annak a százezres nagyságrendű szavazóbázisnak a voksát, akikről már most biztosan tudható, hogy szeretnék leváltani a kormányt, viszont nem hajlandók olyan pártlistára sem szavazni, ahol régi MSZP-s arcok sorakoznak – mondta László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Ha egy nagy, közös listát indítottak volna, akkor emiatt valószínűleg szavazatok százezreitől estek volna el. „Nagyobb valószínűséggel lehet bevonzani ellenzéki szavazókat a koordinált indulással, mert a voksolóknak nem csak két lehetőségük van: Orbán vagy Mesterházy, illetve Orbán vagy Bajnai” – tette hozzá a szakértő, aki szerint a Mesterházy Attila és Bajnai Gordon közötti személyes ellentétek is szerepet játszhattak abban, hogy végül ezt a megoldást választották.
Az egyik hatalmas hátránya a koordinált indulásnak, hogy jóval nehezebb lesz a közös kampány. László Róbert szerint mindenképpen érdemes lesz majd megfigyelni, mennyire lesz működőképes, ha egy körzetben egy évtizedek óta a szocialistáknak kampányoló aktivistának az MSZP helyett az Együtt 2014 PM logója alatt kell buzdítania a lehetséges szavazókat. Nehéz lesz megszervezni az összehangolt kampányt, és ez az egyik legfőbb kihívás.
Közös miniszterelnök-jelölttel is élhettek volna a koordinált indulás mellett, és ez azért is lett volna szerencsésebb, mert egyfajta egységet, erőt közvetített volna a választók felé. Így, hogy két külön jelölt van, félő, hogy egymás ellen is kampányolnak majd. Jól kommunikálható üzenet ugyanakkor, hogy nem a tárgyalóasztal mellett dőlt el, ki a miniszterelnök-jelölt, hanem a választók döntenek: választási győzelem esetén, amelyik pártlista több szavazatot kap, az adja a miniszterelnököt. Ha különbséget kell tenni, akkor talán az Együtt 2014 PM járt jobban a koordinált indulással, a kiábrándult szavazókat ők könnyebben bevonzhatják, mint a szocialisták, és a listás helyekről is házon belül tárgyalhatnak.
Bajnai Gordon egyik legközelebbi munkatársa, az Együtt 2014 PM társelnöke, Szigetvári Viktor egy tavaly augusztusi tanulmányában még ostorozta a koordinált jelöltállítást. Egyenesen azt írta, hogy ezt az indulási formát azoknak a politikai szereplőknek találták ki, akik nem képesek eredményes egyeztetésre. Mert akik képesek rá, ott a közös, szövetségben való indulás a hatékonyabb. Szerinte a legnagyobb kockázatot az jelenti ebben az együttműködési formában, hogy minden szereplőnek önállóan is át kell lépnie az ötszázalékos küszöböt listán. Ha ez valamelyik félnek nem sikerül, akkor döntő szavazatveszteség érheti a közös politikai cél elérését.
Komoly kockázatként számolt azzal is, hogy meghatározó mennyiségű szavazót kell arra felszólítani, hogy szavazzanak ki saját listaszavazatuk mögül, és egyéni jelölti szavazatukkal ne olyan jelöltet támogassanak, amelyet saját pártjuk is támogat jogi értelemben. Hiszen olyan egyéni jelölt választására szorítja a megcélzott választókat, akit csak egy másik párt támogat. Ez a feladat egyszer elvégezhető, de „egy hosszú távra tervező párt számára kockázatot jelent, ha tömegesen szavaztatja ki saját támogatóit saját pártja mögül” – olvasható a tanulmányban.