A Fidesz nem kockáztat nagyot az új ombudsmannal

Székely László ugyan alig foglalkozott eddig emberi jogokkal és jogvédelemmel, mégis őt jelölte az alapvető jogok biztosának Áder János államfő. Nem véletlenül bíznak a kormánypártok benne: Székely László az oktatói munka mellett kormánybiztosként és miniszteri biztosként is dolgozott az Orbán-kormánynak, és 2003-ban még a Fidesz zöld tagozatában is megfordult.

Jó szívvel ajánlotta Székely László ombudsmanná választását Áder János államfő, aki csütörtöki sajtónyilatkozatában percekig bizonygatta, hogy Székely László azért a legjobb választás erre a posztra, mert kiemelkedő tudású jogász, megfelelő gyakorlata van az államigazgatásban, vezetői tapasztalatai is vannak, jártas az alapjogi ismeretekben, a diplomáciában, és ráadásul a pártoktól is független.

Az 55 éves Székely László szakmai alkalmasságát az államfő szerint az bizonyítja, hogy 1982 óta az ELTE polgári jogi tanszékén oktat, emellett - mint a köztársasági elnöki hivatalban kiosztott életrajzából kiderül - a Széchenyi István Egyetemen is tanított, és 1986-ban bírói szakvizsgát is tett. Vezetési rutint a Jogi Továbbképző Intézet igazgatójaként szerezhetett, államigazgatási gyakorlata pedig abból származik, hogy dunai kormánybiztosként, majd miniszteri biztosként is dolgozott.

Egy Fidesz-tagozatban is megfordult

A Fidesz- és a KDNP-frakció az államfő bejelentése után rögtön közölte, hogy támogatja a jelöltet, vagyis nem kérdés, hogy Székely Lászlót kétharmados többséggel szeptemberben megválasztják ombudsmannak. A két kormánypárt valószínűleg nem csak Székely szakmai előélete alapján döntött a jelölt mellett.

Székely a kilencvenes években tűnt fel a Fidesz mellett. Habár a pártba nem lépett be, a Fidesz környezetvédelmi kabinetjét jogi szakértőként segítette. Ennek meg is lett a jutalma: az 1998-ban kormányt alakító Orbán Viktor felkérte, hogy kormánybiztosként irányítsa a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében hozott hágai ítélet végrehajtását. (A Magyarország és Szlovákia között több évtizede húzódó ügyet azóta sem sikerült rendezni.)

2001-ben Mádl Ferenc akkori köztársasági államfő Székelyt jelölte adatvédelmi ombudsmannak. Bár a kormányzó Fidesz mellett az ellenzéki SZDSZ is támogatta a megválasztását, az MSZP nemet mondott rá. A szocialisták akkor a kormánybiztosi tevékenysége miatt utasították el, így később Péterfalvi Attila lett az adatvédelmi biztos.

Székely László tehát 2002-ig kormánybiztos maradt, de a kormányváltás után sem távolodott el a Fidesztől: 2003-ban a párt zöld tagozatának alelnökévé választották. Medgyessy Balázs, a tagozat elnöke azt mondta az Origónak, hogy Székely elsősorban jogi szakértőként segítette a tagozatot, amelybe olyanok is beléphettek, akik nem tagjai a Fidesznek. Székely ekkor sem lépett be, Áder János csütörtökön külön hangsúlyozta, hogy Székely sosem volt párttag. Medgyessy Balázs, aki jelenleg az EU Duna Régió Stratégiájával foglalkozó kormánybiztos, úgy emlékszik, hogy Székely csak néhány hónapig volt a testület alelnöke, de ezután is vízügyi és környezetvédelmi kérdésekben segítette a zöld tagozatot.

Székely László a második Orbán-kormány megalakulása után került ismét fontos pozícióba: 2010-től miniszteri biztosként felelt az új polgári törvénykönyv kidolgozásáért. A Ptk. összeállítására szóló megbízás 2013. január 19-ig szólt, de Székely egy napra sem maradt kormányzati munka nélkül. Január 20-a óta ő az úgynevezett "határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos", vagyis lényegében újra a dunai vízlépcső ügyével foglalkozik.

Emberi jogokkal alig foglalkozott

Áder János államfő Székely egyik erényeként említette az alapjogokban való jártasságát, ám ennek Székely életrajzában, illetve publikációiban alig van nyoma. A leendő ombudsman a polgári jog mellett médiajoggal foglalkozott alaposabban, Magyar sajtó- és médiajog címmel könyve is megjelent, és ez valóban érint egy alapjogot, a szólásszabadságot. Ezenkívül azonban nem foglalkozott olyan jogvédelemmel és olyan emberi jogi ügyekkel, amelyek a következő években napi feladatai közé tartoznak majd (például az egyén élethez, szabadsághoz, biztonsághoz való joga; az egyesülés és gyülekezés szabadsága; a munkához, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való jog).

Az új polgári törvénykönyv több emberi jogi területet is érint, amely miatt kritika érte a kódexet az elmúlt hónapokban. Szabó Máté jelenlegi ombudsman például azért fordult Alkotmánybírósághoz az új Ptk. miatt, mert szerinte közéleti szereplők bírálhatóságát szűkítő rendelkezés sérti a szólásszabadságot. Leegyszerűsítve jövőre csak akkor lehet erőteljesebben bírálni egy közéleti szereplőt, ha "méltányolható közérdek" igazolható az ügyben.

Szabó Máté szerint ez bizonytalan helyzetet jelent, és aránytalan korlátozást eredményezhet, hiszen kiszámíthatatlan, hogy egy peres ügyben a bíró majd mit tart méltányolható közérdeknek. A Ptk.-ba ez a pont egy kormánypárti módosító indítvánnyal került bele, de a kódexet kidolgozó Székely nem tiltakozott ellene, és nem is nyilvánított véleményt erről.