Koponya minden orvostanhallgatónál akad

Évről évre egyre többen ajánlják fel a testüket az orvostudomány javára, így az egyetemeken már nem okoz problémát, hogy a leendő orvosok igazi holttesteken gyakoroljanak. A sokszor évekig tárolt holttesteket, levágott végtagokat, szerveket és szöveteket szigorúan nyilvántartják, így senki nem érti, hogy fordulhatott elő a múlt héten, hogy egy női holttestet embriókra cseréltek a Semmelweis Intézetben.

"Kié ez a holttest?" - kiáltott fel Krisztina évekkel ezelőtt még elsőéves orvostanhallgatóként egy anatómiaórán, amikor meglátta a hatalmas fémládában a végtagok nélküli tetemet. Egy lehunyt szemű idős nő lebegett karok és lábak nélkül a tartósítószerrel teli tartályban. Belgyógyászként ma már a szeme sem rebbenne ettől, de akkor társaival együtt megrázta a látvány. És egyúttal a kíváncsiságát is felkeltette: ki az a nő, akinek a testébe belevágják majd a szikét?

A hallgatók persze nem tudták meg soha, pontosan kinek a testét nyitották fel gyakorlat közben. A gyakorlatvezető azonban elmondta, hogy az anatómiai intézetbe azok kerülnek, akik még életükben felajánlották testüket az orvostudomány javára. A tetemeket az orvosi egyetemek tartósítószerbe helyezik, és akár évekig is használják. Majd a testeket és testrészeket az egyetem a saját költségén elhamvasztja, és eltemeti őket.

Van elég holttest

Milyen testeken gyakorolnak a leendő orvosok? Van-e elég holttestük az oktatáshoz az egyetemeknek? Mi történik az anatómiai intézetekben a holttestekkel? Ezeket a kérdéseket olvasóink tették fel egy múlt heti cikkünk után. Mint megírtuk, egy budapesti nő édesanyja az orvostudomány javára ajánlotta fel a testét, a lánya azonban mégis el akarta temetni. A temetés viszont nem történt meg, mert kiderült, hogy a csömöri hamvasztóba a Semmelweis Egyetem anatómiai intézete embriókkal és idegen testrészekkel teli zsákokat küldött az anyja azonosítójával. Jelenleg is vizsgálják még, hogyan történhetett a csere, a Semmelweis Egyetem a vizsgálat lezártáig nem is nyilatkozik.

Az eset azért is furcsa, mert oktatási célra felajánlott holttestekből ma már nincs hiány. Legalábbis ezt közölte az Origóval a pécsi és a debreceni egyetem anatómiai intézete is, amelyek szerint az egyre több felajánlónak köszönhetően most már nincs fennakadás az oktatásban. Az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban már évtizedek óta működő felajánlási rendszert a kilencvenes évek végén vezették be itthon, miután az 1997-es egészségügyi törvény lehetővé tette, hogy valaki még életében nyilatkozzon erről. A törvény szerint akkor is fel lehet használni oktatási célokra egy holttestet, ha egy ember életében nem tiltakozott ez ellen, és egy hozzátartozója dönt úgy, hogy az orvosi egyetemnek adja a tetemet.

Úgysem lesz, aki eltemesse

"Senkiben nem merül fel, hogy olyan autószerelőhöz vigye az autóját javítani, aki csak számítógépen látott előtte autót" - hozott egy példát Horváth Judit, a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetének igazgatóhelyettese, miért fontos emberi testen gyakorolniuk a leendő orvosoknak. A pécsi anatómiai intézet nyilvántartásában jelenleg ezernél is több felajánló neve szerepel. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi testhez hozzá is jutnak, részben azért, mert a felajánlók még élnek, és kiszámíthatatlan, hogy mikor fognak meghalni. Másrészt előfordul, hogy a haláluk után a hozzátartozó mégsem jelentkezik a kórháznál, de Horváth Judit szerint így is elegendő boncolási lehetőséget tudnak biztosítani a pécsi hallgatóknak.

Michiel Jansz. van Mierevelt: Dr. Willem van der Meer anatómialeckéje című festménye Forrás: Wikimedia

Évről évre több felajánlás érkezik a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetéhez is. Antal Miklós igazgató azt mondta, hogy míg 2009-ben harmincan, tavaly már 92-en jelentkeztek, az idén pedig már 87 felajánlásuk van. Évente nagyjából húsz holttest érkezik az intézetbe, ami elegendő, mert az oktatáshoz 13-14 tetemet használnak fel. A nyilvántartásuk szerint főleg ötven-hatvan év körüliek jelentkeznek náluk, de akadt olyan negyven év alatti is, aki azért jelentkezett, mert rokonok nélkül maradt, és fél, hogy úgysem lesz, aki eltemesse.

Fémgyűrű a holttesten

Az egyetemekhez kerülő testeket rögtön tartósítják, és akár három-négy évig is tárolják. Miután felhasználták a holttesteket, és nincs tovább szükség rájuk, a testet, a belőle eltávolított szövetekkel és testrészekkel együtt elhamvasztják. Az elhunyt hozzátartozói vissza is kaphatják a hamvakat, ha kérik.

Az anatómiai intézetekben szigorú előírás, hogy a holttesteket és az azokról levágott testrészeket is azonosítóval látják el. A debreceni anatómián például fémgyűrűt is raknak a testekre, illetve az esetleges levágott részeikre, nehogy elkallódjanak egy gyakorlaton. Emellett minden holttestnek van egy úgynevezett tetemkísérő lapja, amelyen minden fontos információ szerepel a holttesten történt beavatkozásokról. Emiatt is nehezen magyarázható, hogyan történhetett meg a csere a Semmelweis Intézetben, bár arról egyelőre nincs információnk, hogy a budapesti intézet milyen módszerrel jelöli meg a holttesteket.

Az agy amúgy is büdös

2005-ben nagy sajtóvisszhangot váltott ki a debreceni egyetem norvég diákjainak esete. A TV2 közölt először riportot arról, hogy norvég orvostanhallgatók éjszakánként engedély nélküli boncoltak, és a sajtóban elterjedt az is, hogy emberi szerveket csempésztek fel a szobájukba. A debreceni Anatómiai Intézet igazgatója szerint azóta bebizonyosodott, hogy a szervek kicsempészése kacsa volt, és éppen a szigorú nyilvántartás miatt nehéz ezt véghezvinni.

Egy ma már neurológusként dolgozó orvos is azt mondta, hogy bár orvostanhallgatóként a nehéz vizsga miatt mindenki igyekszik minél többször igazi holttesteken és testrészeken gyakorolni, a szervek kicsempészése elképzelhetetlen. "Ezeket nem lehet csak úgy kilopni a boncteremből, a formalinban tartósított vese, máj vagy agy amúgy is büdös. Koponya viszont valóban minden orvostanhallgatónál akad" - állítja.

Úgy tudja, a koponyákat a rezidensek vagy orvos rokonuktól öröklik, vagy a temetőben a megszüntetett sírokból szerzik be, semmiképp nem az anatómiai intézetekből. Az orvostanhallgatók ugyanis szerinte nemcsak azt ítélik el, ha valaki ellop egy testrészt, és emiatt jogosulatlan előnyhöz jut a többiekkel szemben. Már az első félévtől kezdve megvetik azt is, aki viccelődni mer egy holttesttel vagy testrésszel.