Megtáltosodtak a rendőrök, vagy elbújtak a bűnözők?

Szinte mindenhol rosszabb a közbiztonság Magyarországon, mint nyolc hónapja, egyedül Budapesten szívódtak fel a bűnözők - legalábbis ezt mutatják a rendőrség új bűnügyi térképei. A helyzet azért nem ennyire drasztikus, vagy nem biztosan az: lehet, hogy túl sok rendőr van szabadságon, lehet, hogy a bűnözők lazsáltak eddig, de az is lehet, hogy csak szorgalmasabban kergetik őket.

Januárban tették közzé a rendőrség bűnügyi térképét és az Origo lelkes böngészésbe kezdett, hogy megtudja: tényleg ott van-e Ózd vagy a VIII. kerület az ország legveszélyesebb helyei között, vagy a bűnözés olyan helyeket fertőzött meg a leginkább, amelyeket mindenki a nyugalom szigetének hisz? Sok volt a meglepetés, kiderült például, hogy Csepel valójában biztonságosabb hely, mint mondjuk a Budai Vár.

Mi az a bűnügyi térkép és mire jó?

A bűnügyi térkép azért érdekes, mert a számtalan tényezőtől függő, ezért a szubjektív biztonságérzettel szemben képes megmondani, hogy valójában mennyire veszélyes egy-egy környék. A bűnügyi térkép (amely korábban is létezett, de kívülálló nem tekinthetett bele az adatbázisba, csak a rendőrök) nem a lezárt ügyeket mutatja, hanem azokat, amelyekben nyomozás indult. Lehet benne keresni megyére, járásra, városra, de még utcára is; le lehet hívni harminc nap adatait, de egy év összesítését is. (A rendszer automatikusan a lekérdezéshez képest harminc nappal korábbi helyzetet mutatja, mert a rendőrök nem szeretnék, ha a bűnözők a bűnügyi térképet böngészve túl korán értesülnének arról, hogy nyomozás indult-e ellenük.) Kétféle térképet kínál a rendszer: a ponttérképek megmutatják, hogy egy adott területen hol és hányszor történtek különféle bűncselekmények, az úgynevezett fertőzöttségi térképek pedig az összehasonlítást segítik, tehát kiderül belőlük, hogy egyik vagy másik kisebb-nagyobb terület biztonságosabb-e a másiknál; hogy a bűncselekményekkel való "fertőzöttsége" az átlaghoz képest magas vagy alacsony.

Akkor elmentettünk néhány térképet, amelyeken az elmúlt egy évre, tehát nagyjából a 2012-es évre vonatkozó adatokat összesítették. Most, durván nyolc hónap elteltével ugyanezt, ugyanilyen paraméterekkel megismételtük, a kapott térképeket pedig összehasonlítottuk a januáriakkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy látható-e valamilyen területen lényeges változás, az ország mely területei váltak biztonságosabbá vagy éppen veszélyesebbé - voltak-e egyáltalán ilyenek, vagy ilyen rövid idő alatt nincs is kimutatható eltérés. Az ország bűnügyi térképe ugyanis ennyi idő alatt majdnem teljesen átrajzolódott, és a helyzet nem jobb lett, hanem első ránézésre egyértelműen rosszabb.

Budapesten csoda történt?

Elsőnek megnéztük, hogy hogyan alakult az országban a bűnözés a január elejét, illetve az augusztus elejét megelőző egy évben. Íme a fertőzöttségi térkép megyékre lebontva:

Összes bűncselekmény a megelőző 365 napban - január és augusztus Forrás: ORFK

Korábban még egyértelműen Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megye volt a leginkább fertőzött az összes bűncselekményt figyelembe véve, idén viszont rossz lett a helyzet Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Januárban még hat megye volt átlag alatti fertőzöttségű, tehát a leginkább biztonságos, most viszont csak a három északnyugati megye - Vas, Győr és Veszprém. Januárban Budapesten történt messze a legtöbb bűncselekmény, most viszont a bűnügyi térkép kivétel nélkül az összes budapesti kerületet az alacsony fertőzöttségi kategóriába sorolja.

Ennél többet mond a térkép, ha nem megyékre, hanem annál kisebb egységekre, a járásokra lebontva nézzük meg ugyanezt. Ez így fest:

Összes bűncselekmény a megelőző 365 napban - január és augusztus Forrás: ORFK

Az újabb térképen a sötétebb színek dominálnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a legtöbb helyen ránézésre súlyosabb lett a helyzet, több a bűncselekmény.

Januárban hét járás tartozott a legmagasabb fertőzöttségi kategóriába, valamint Budapest több kerülete. Mostanra viszont meglepő módon az összes budapesti kerület világoskékben játszik, az ország nagyobb része viszont besötétedett. A legveszélyesebb kategóriába már egy sor járás tartozik: a januári hét helyett összesen huszonhét (ezek a következők: devecseri, siófoki, martonvásári, sárbogárdi, marcali, dombóvári, tolnai, sellyei a Dunántúlon; gyakorlatilag a teljes Jász-Nagykun-Szolnok megye - a füzesabonyi, hevesi, jászberényi, jászapáti, kunhegyesi, karcagi, szolnoki, törökszentmiklósi, ceglédi, mezőtúri, kunszentmártoni járások -; valamint a hajdúhadházi, nyírbátori, tiszavasvári, tiszaújvárosi, mezőcsáti, miskolci, encsi, kazincbarcikai, ózdi járások keleten).

Aztán két szűkebb kategóriára is megnéztük, mi változott meg nyolc hónap alatt. Az első a közterületen elkövetett bűncselekmények köre:

Közterületen elkövetett bűncselekmények a megelőző 365 napban - január és augusztus Forrás: ORFK

Itt is nagyjából ugyanaz látszik, mint az előző térképeken: Budapestet kivéve, ahol eszerint átlag alatti a fertőzöttség, a legtöbb járás világosból sötétebb szürkévé változott. Januárban egyedül a siófoki járást sorolta a rendszer a legrosszabb kategóriába, most már vagy másfél tucatnyi járás ilyen a térkép szerint. Az átlaghoz képest legjobbak közé most csak a szekszárdi és a bólyi járás tartozik. Ha a megyéket nézzük, akkor Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok mellé mostanra felsorakozott egy csomó megye az átlagon felül fertőzöttek közé. A szürke sötétebb árnyalatúvá vált szinte mindenütt. Egyedül Veszprém megye maradt a nyugalom szigete, egyedüliként alacsony fertőzöttséggel.

A második kategória egy olyan bűncselekmény-csoport, amely a lopásnál, garázdaságnál, betörésnél veszélyesebb: ezek a személy elleni erőszakos bűncselekmények. Íme, az év eleji és a mostani térkép:

Személy elleni erőszakos bűncselekmények a megelőző 365 napban - január és augusztus Forrás: ORFK

Ezeken a térképeken is látszik, hogy nagyon sok járásban romlott a helyzet. Míg januárban a legveszélyesebb járások egy része még önmagában állt - a szomszédos területeken általában jobb volt egy kicsit a helyzet, mostanra terjedni kezdtek a sötét színek: a leginkább fertőzött járások szomszédai is a veszélyesebbek közé sorolódtak. Januárban - Budapest nélkül - 17 járás volt magasan fertőzött, most 32. Januárban 13 járás tartozott a legbiztonságosabb kategóriába, most 5. Megyékre bontva is hasonló a kép. Bár több megyében romlott, nem pedig javult a helyzet, alapvetően ma is a keleti megyék járnak élen az erőszakos bűncselekményekben, éppúgy, mint januárban. A legrosszabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Nem a bűnözést, a rendőrség munkáját mutatja

Megpróbáltunk utánanézni, milyen körülmények befolyásolhatták az egyik évről a másikra végbement drasztikus változásokat a térképen. A rendőrségen kívül megkerestük Kó József szociológust is, aki az Országos Kriminológiai Intézetben a bűnügyi statisztikák kutatására specializálódott. Egy csomó tényező miatt csak nagyon óvatosan lehet következtetéseket levonni a térképből. Ezek a következők:

- az ORFK szerint a bűnügyi térkép mindig az adott időszakban az országban elkövetett bűncselekmények átlagához viszonyítja a megyék vagy járások helyzetét, emiatt lehetséges, hogy egy terület nem azért kap sötétebb színt, mert romlott ott a bűnügyi helyzet, hanem azért, mert máshol javult;

- a rendőrség statisztikája, a Robotzsaru, amin a nyilvános bűnügyi térképek is alapulnak, a különféle ügyekben elindult eljárásokat mutatja. Bár ez sokkal valószerűbb képet ad, mint a korábban elérhető adatok (az ENYÜBS nevű statisztika), de a valóságtól Kó József szerint még mindig messze áll. Részben azért, mert mire az eljárások elindulnak, hosszú idő is eltelhet a bűncselekmény elkövetésétől számítva. Például lehet, hogy egy gyilkosságra csak évekkel később derül fény;

- a bűnügyi térkép nem a bűnözés, hanem a rendőrség tevékenységének a térképe. A latenciát, vagyis azokat a bűncselekményeket nem mutatja, amelyek megtörténtek ugyan, de senki nem tett miattuk feljelentést, mert nem akart vagy nem mert. Vagy tett ugyan, de a rendőrség végül nem indított eljárást. Latenciavizsgálat vagy tíz éve nem volt Magyarországon, pedig ez pontosíthatná a bűnözésről és a közbiztonságról alkotott képünket;

- a bűncselekmények elkövetésében és az eljárásokban, a felderítésben is vannak kilengések. Nyáron és az év végi ünnepek alatt például megfigyelhetően kevesebb eljárás indul, ilyenkor sok rendőr van szabadságon, vagy a hatóságok mással vannak elfoglalva. De ez nem jelenti azt, hogy kevesebb bűncselekményt követnének el az emberek mondjuk karácsonykor. Nyáron a Balaton környékén sokkal több az ember, sokkal több a bűncselekmény is, de ebből még elhamarkodott következtetéseket nem szabad levonni a közbiztonságra nézve;

- a rendőrség szerint a júliusban hatályba lépett új büntető törvénykönyv miatt megváltozott a bűnügyi statisztika rendszere, ami megnehezíti a korábbi adatok mostanival való összevetését. Az OKRI kutatója viszont kizárnak tartja, hogy ez ilyen gyorsan megjelenhetne a bűnügyi térképeken: az új Btk.-t éppen hogy elkezdték alkalmazni, az eljárások pedig nem indulnak be olyan gyorsan;

Hogy ezek közül a tényezők közül melyik és mennyire befolyásolta a 2012-re, illetve a 2013-ra vonatkozó bűnügyi térképeket, amelyeket összehasonlítottunk, arra a rendőrség válasza nem tért ki, Kó József pedig nem tudta megmondani. Az OKRI kutatója szerint az év elején és a most lehívott térképek közötti különbség alapvetően két dologra utalhat: az egyik, hogy a vidéki kapitányságokon - tehát azokon a helyeken, ahol a színek sötétebbek lettek - javult a rendőrség munkája és több eljárás indult, vagy azt, hogy ezeken a területeken tényleg több lett a bűncselekmény. Vagy mindkettő. Ugyanígy, a budapesti változások jelenthetik azt is, hogy Budapesten romlott a rendőrség munkája, mert kevesebb eljárás indult, mint korábban, és azt is, hogy tényleg kevesebb lett a bűncselekmény.