Katonai büntetőeljárás indult a romagyilkosságok miatt

A múlt hét óta folyik a nyomozás a romagyilkosságokkal kapcsolatban. A katonai eljárást kiemelt ügyként kezelik.

Újabb büntetőeljárás indult a romagyilkosságokkal összefüggésben. A Központi Nyomozó Főügyészség a múlt héten katonai büntetőeljárással kapcsolatos nyomozást rendelt el, amit kiemelt ügyként kezel - közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.

Fazekas Géza közleményében azt írta: az ügyészség a romagyilkosságokhoz kapcsolódóan, de az alapügyet nem érintve, teljes körű iratvizsgálatot folytatott. Ennek eredményeként rendelte el augusztus 16-án ismeretlen tettes ellen a nyomozást. Az Origo megkereste Fazekas Gézát, aki nem árult el többet az ügyről.

A törvény szerint katonai büntetőeljárás többek között katona által szolgálati viszonya idején elkövetett, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja által elkövetett bűncselekmény esetében indítható.

Augusztus elején három vádlottat tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre, egyet 13 év fegyházra ítélt a bíróság a cigányok ellen elkövetett, hat halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat ügyében. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak fellebbeznek.

Egy héttel az ítélethozatal után a Magyar Nemzet arról írt, hogy a romagyilkosságok ügyében első fokon elítélt Csontos István korábban a katonai elhárításnak jelentett. Egykori tartótisztje azonban - a Magyar Nemzet szerint felsőbb utasításra - letagadta a kapcsolatukat, hamis tanúzás miatt a bíróság is feljelentette. A tiszt még mindig a katonai elhárításnál dolgozik.

Egy másik elítéltet megfigyelt a titkosszolgálat

Még 2011 májusában a Katonai Főügyészség arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nem merült fel olyan adat, amelynek alapján vizsgálatot kellett volna indítaniuk a romagyilkosságokkal kapcsolatban. Az MTI akkor azért kereste a főügyészséget, hogy a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport a gyanúsítottak elfogása után lefolytatott vizsgálatában 2009-ben a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította.

A ténymegállapító jelentés rámutatott: az általuk feltárt hiányosságok, mulasztások, kötelezettségszegések miatt szükségesnek tartják, hogy ne csak a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, hanem a katonai főügyész is folytasson eljárást.

Az MTI ugyancsak még 2011-ben számolt be arról, hogy a támadássorozat másodrendű vádlottja, Kiss István még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, amikor a vád szerint testvérével és egy korábbi szkinhed társával rátámadtak a galgagyörki és a piricsei lakóházakra. A Honvédelmi Minisztérium augusztus 13-án azt közölte, a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások voltak a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). A titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a negyedrendű vádlottal a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is eltitkolták.