Mint egy filmsztár a vörös szőnyegen, úgy gurult végig a Sólyom Légitársaság első, Álmos vezérre keresztelt gépe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es termináljának az aszfaltján. A pillanat különlegességéhez csak hozzáadott, hogy mindezt zenére tette, majd jobbról és balról is kapott az ilyenkor szokásos vízzuhatagból, amellyel a tűzoltóság két autója köszöntötte az Boeing 737-500-as gépet.
A cég elnök-vezérigazgatója Vágó József a gép lépcsőjén állva azt mondta, egy légitársaságnál többről van szó, a Sólyom elindításával ugyanis szeretnék Magyarországot is „komolyabb helyre rakni a világban”, és az új magyar légitársasággal szeretnék bebizonyítani, hogy Magyarország is képes világszínvonalú teljesítményekre.
Egy érkező repülőgépet nem is olyan könnyű észrevenni, különösen nem a délibábokban tobzódó napsütésben, így a félórás várakozás vége felé is kételkedve fogadtuk az itt-ott elhangzó "Jön!”, "Tényleg ott van!” felkiáltásokat. A távolban felcsillanó remegő fényes pont azonban hamarosan tényleg kezdett repülőgépformát ölteni.
Az már az első pillanatokban kiderült, hogy a Sólyom remekül tud alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, Álmos vezér első tervezett áthúzását ugyanis kissé megzavarta az éppen induláshoz készülő Swiss gépe, így a pilótának meg kellett szakítania a manővert. Az első nagy találkozásánál így csak a gép hasát csodálhattuk meg. Másodszorra azonban gyönyörűen átrepült, harmadszor pedig landolt is a sajtó neonsárga mellényes díszsorfala előtt.
A repülőgépet a Sólyom légitársaság állományában lévő két egykori Malév-pilóta hozta Budapestre, és hamarosan újabb munkavállalók állhatnak szolgálatba a légitársaságnál. Az adminisztrációs részletekről azonban kevés szó esett, mert, mint Vágó József mondta, "most a legfontosabb, hogy Álmos vezér hazaérkezett”.
Álmos vezér perzselő napsütésben landolt, ez az időszak, amikor a gép turistákkal tömve repkedhetne, a főszezont azonban már nem tudja elcsípni az új magyar légitársaság, mert a tervek szerint csak október elején indul az első menetrendszerinti járat. Az év végére már 36 desztináció szerepel majd a Sólyom kínálatában, induláskor pedig 22 célállomást hirdetnek meg.
Vágó József szerint a repülési engedélyek az indulásra meglesznek, a rádióengedélyt már megkapták, és a lajtstromba vétel is megtörtént. A brit hatóság megerősítette, hogy a lízingelt gépek műszaki állapota kiváló, és ezt a magyar hatóság is elfogadta.
Néhány hete a sólyomról kétszeresen is a repülés juthat eszünkbe. Július elején derült ki ugyanis, hogy júniusban bejegyezték a cégbíróságon a Sólyom Hungarian Airlines Kft.-t, amely nagyratörő tervekkel tervezi az indulását a légipiacon. Sólyom Hungarian Airways néven néhány hét múlva már repülne is az új magyar nemzeti légitársaság, amely nem titkoltan a Malév tavaly februári megszűnése után keletkezett űrt szeretné betölteni. A Sólyom a tervei szerint egy év alatt el akarja érni a Malév három milliós utasszámát, 2017-re pedig már nyolcmillió utast és négymilliárd euró értékű, ötvendarabos flottát tűztek ki.
A cég elnök-vezérigazgatója Vágó József, aki korábban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának igazgatója volt, az Origónak korábban azt mondta, hogy hogy másfél éve tart az új cég indulásának előkészítése, és azért nemzeti légitársaság, száz százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itthonról is finanszírozzák: Vágó József természetesen maga is komoly összeggel száll be az új cégbe, de elmondása szerint a fő finanszírozók emirátusi és ománi üzletemberek.
A légitársaság hatgépes flottával indul - a tervek szerint néhány hét múlva. Néhány nap múlva állítólag már jegyet is lehet vásárolni. A Boeing 737-500-as típusjelzésű gépeket az European Aviation Group nevű brit cégtől lízingeli a légitársaság. Harminc főállású munkavállalót már felvettek, az augusztus elején meghirdetett 35 munkakörben 400 embert vesznek fel, később 1000-1500 főt alkalmaznak majd.
Vágó József azt mondta, hogy azért bízik a Sólyom hosszú távú sikerében, mert sikerült egy olyan üzleti modellt összerakniuk, amely nyereséges működést tesz lehetővé. Az új légitársasággal kapcsolatban azonban a legnagyobb kételyre az ad okot, hogy az általa felvázolt üzleti modell nem létezik. A Sólyom ugyanis azt állítja, hogy alacsony költségekkel fog működni, de olyan prémiumszolgáltatást nyújt, amely veri a konkurenciát.
A Sólyom például 110 székes, használt Boeing gépekből kezdi építeni a flottáját, ezzel szemben a hagyományos légitársaságok hasonló méretű gépein 150, a fapadosoknál pedig 180 szék a megszokott. Lábtér tehát lesz bőven a Sólyomon, ami az utasok számára nagyon kellemes, de üzleti szempontból nagy kiesés. Az egy főre jutó üzemeltetési költség ugyanis magasabb lesz, mint a versenytársaknál.
"Véleményem szerint a légitársaság nagy próbája a második téli szezon lesz, akkor dőlhet el ténylegesen, hogy meg tudja-e vetni a lábát a piacon. Úgy gondolom, hogy erre csekély esély van" - mondta korábban az Origónak Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group elemzője, számos iparági szakmunka készítője.
A Sólyom jövőjét a kormány is bizonytalannak látja. Mint arról korábban beszámoltunk, egy kormányülésen Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter komolytalannak minősítette a Sólyom indulását. (Fontos kiemelni, hogy a Sólyom nemzeti és nem állami légitársaság, vagyis a kormánynak semmi köze a céghez.) A Sólyom vezetői amúgy másfél évvel ezelőtt jelentkeztek először terveikkel a nemzeti fejlesztési tárcánál, azóta több alkalommal is tárgyaltak a tárca vezetőivel, de egyetlen alkalommal sem kértek állami segítséget vagy támogatást sem az indulásához, sem a működéséhez.
A Sólyomnak emellett azzal is számolnia kell, hogy a versenytársak már meg is kezdték a társaság elleni támadásukat - szavak szintjén legalábbis biztosan. A múlt héten a Wizz Air, a magyar légipiacon jelenleg legnagyobb arányban jelenlévő társaság, közleményt adott ki a magyar légi piac helyzetéről - burkoltan a Sólyom Airwaysről. "Az újonnan induló légitársaságok túlnyomó többsége vagy soha nem száll fel, vagy néhány éven belül csődbe megy" - írta a Wizz Air a közleményben, amelynek végén egy közel hatvan nevet tartalmazó listát is közöltek azokról az európai légitársaságokról, amelyek az elmúlt években csődbe mentek.
A tulajdonostársak eddig kétmillió eurót fektettek a cégbe.