Közzétették a pótfelvételi ponthatárait

Nyilvánosságra hozták csütörtök délután a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait, ezzel eldőlt, hogy a több mint nyolcezer pótfelvételiző közül hányan kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

Az idén 8131-en adtak be kérelmet a pótfelvételi eljárás során. Közülük 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan képzést.

A legtöbben az idei évben is levelező munkarendben szerettek volna továbbtanulni – összesen 3983-an –, a nappali képzést is 3630-an választották.

Az alapképzések közül a legtöbben idén is a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg, míg a mesterszakok között az egészségügyi menedzseri képzés bizonyult a legnépszerűbbnek. Az idei pótfelvételizők átlagéletkora 27 év. A legfiatalabb felvételiző ezúttal 1996-ban, míg a legidősebb 1941-ben látta meg a napvilágot. Érdekesség továbbá, hogy a pótfelvételizők 53 százaléka nő.

A 2013-as felsőoktatási pótfelvételi eljárás során 43 felsőoktatási intézmény 2953 képzést hirdetett meg.

A www.felvi.hu-n olvasható pontszámok szerint a Debreceni Egyetem néprajz szakára és az ELTE szlavisztika szakára például 458 pontot kellett elérni. A Kaposvári Egyetem állattenyésztő mérnök szakán és a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki szakán 440 pont volt a bekerülési küszöb. A Miskolci Egyetem történelem szakán 455 pontot, a Pannon Egyetem biomérnöki szakán 436 pontot kellett elérniük a jelentkezőknek.

A pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében – amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették – a ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint az általános eljárásban, július 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok. Ha egy képzést kizárólag a pótfelvételi eljárás során hirdettek meg, a ponthatárnak el kell érnie a jogszabályi minimumpontszámot, ami alapképzésen és osztatlan képzésen 240, felsőoktatási szakképzésen 200, mesterképzésen 50 pont.