A közösségi szolgálatot minden diáknak kötelezően teljesítenie kell, az új köznevelési törvény szerint ugyanis az érettségi kiadásának a feltétele ötven óra közösségi munka. Ezt a minisztérium koncepciója szerint anyagi érdektől mentesen, társadalmilag hasznos, valamely közösség javát szolgáló tevékenységgel kell teljesíteniük olyan területeken, mint például az egészségügy, környezetvédelem, sport, kultúra, szociális segítségnyújtás. A kötelezettséget tavaly vezették be, így az először a most kilencedik évfolyamot végzett diákokra vonatkozik. Azonban nekik is van még idejük elvégezni a közszolgálatot, egészen a 11. osztály végéig. Az érettségi évében már nem foglalkozhatnak ezzel.
A tizedik osztályba készülő Kata jó ötletnek tartja a közösségi munkát, olyannyira, hogy még kevesli is az ötven órát. Az egyik győri gimnáziumba járó lány már ki is nézte magának, mit szeretne csinálni az állam által előírt közösségi szolgálat keretében: a helyi állatkertben fog segíteni. A lány szerint az iskolájában nem sok segítséget adtak ahhoz, hogy hova lehet menni önkénteskedni. "A tavaszi dunai árvíz idején az osztályfőnök beszélt a közösségi szolgálatról, azt ajánlotta, hogy menjünk segíteni a gátakra, de aztán kiderült, nincs már több hely" - mesélte.
Iván, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákja egy kicsit kevésbé lelkes. "Nem nagyon szeretem, ha kitalálnak olyan dolgokat, ami elveszi az ember szabadidejét" - mondta, de reméli, hogy el lehet majd fogadtatni az iskolai, belső táborszervezést is közösségi szolgálatnak. Az iskola által szervezett lehetőségek között volt a bűnmegelőzési színjátszástól kezdve az informatikai munkán át hivatali kisegítésig minden. Ivánnak leginkább az a program tetszett, amelynek keretében egy VIII. kerületi alapítványnak lehet segíteni hátrányos helyzetű gyerekek korrepetálásában.
A győri gimnazista lány szerint az ő ismerősei sem túl lelkesek, bár még sehol nem voltak terepen. "Volt, aki azt mondta, hogy az ilyen munkákat inkább a börtönből szabadultakkal kellene végeztetni" - mesélte Kata. Szerinte főleg a lányok húzták a szájukat.
"Én akár keresztbe is feküdnék nekik, csak jöjjenek" - mondta az Origónak egy idős emberekkel foglalkozó egyesület vezetője. Ők már annak is örülnének, ha lenne valaki, aki lekíséri az öregeket a kertbe sétálni, vagy hoz nekik egy pohár vizet, "mintha a nagymamájának segítene". Az idén azonban az egyesülethez nem érkeztek diákok, annak ellenére, hogy benne vannak abban a kormány által létrehozott adatbázisban, ahonnan a középiskolások kiválaszthatják, hol teljesítik közösségi szolgálati munkájukat.
A kormány által működtetett portálon információval látják el a diákokat és iskolákat a közösségi szolgálatról, és próbálnak segíteni a fogadó intézmények és az iskolák egymásra találásában. A feltöltött adatbázisban jelenleg közel 1600 olyan egyesület, alapítvány vagy állami szerv van regisztrálva, amelyek készek fogadni a diákokat. Múzeumok éppúgy találhatóak közöttük, mint könyvtárak, humanitárius és szociális szervezetek, tűzoltóságok, sőt önkormányzatok is.
A lista azonban korántsem tökéletes. Szerepel benne például olyan, mentőszolgálattal foglalkozó cég, amely már végelszámolás alatt van, de benne van a Tűzraktér nevű szórakozóhelyet üzemeltető alapítvány is, ahol a kérdésünkre azt mondták, korábban ugyan szívesen láttak volna diákokat, de ez a szórakozóhely bezárásával értelmetlenné vált. Még a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet is ott van a listán, mint később kiderült, tévedésből. A BVOP ugyanis a kérdésünkre közölte, nem is tudtak róla, hogy szerepelnek a közösségi szolgálatos adatbázisban, és nem is szándékoznak középiskolás diákokat fogadni, bár szakmai gyakorlatos egyetemisták rendszeresen járnak hozzájuk.
"Ez az első nyár, amikor tejesíteni lehet a kötelező szolgálatot, így egyelőre kevés tapasztalattal rendelkezünk" - mondta egy budapesti gimnázium igazgatója. Ők elsősorban kerületi szociális intézményeket kerestek fel, a diákjaiknak lehetőségük van általános iskolások korrepetálására, vagy hogy időseknek olvassanak fel. Az iskola készített egy listát is a lehetőségekről, de az igazgató szerint a diákok maguk is választhatnak, mert a rendszert rugalmasan kezelik, viszont minden szolgálati hellyel szerződést kell kötniük. A tanárok figyelik, hogyan haladnak a tanulók, akiknek igazolást kell hozniuk az elvégzett munkáról.
"Nem jellemző, hogy előre gondolkodnak" - mondta az igazgató. A diákoknak ugyanis három év áll a rendelkezésükre az ötven óra elvégzéséhez, a gimnáziumban pedig idén nyáron sokan nem választottak még munkát. "Kivárnak, messze van még az érettségi."
"10 éves kortól már lehet önkénteskedni, a gyerekek sok mindenre használhatóak, ügyesek" - mondta egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó egyesület vezetője. Ők is jelentkeztek diákok fogadására, de az idősekkel foglalkozó egyesülethez hasonlóan még hozzájuk sem jelentkezett senki.
"Az év elején érdeklődtem az önkormányzatnál, hogy mi a helyzet, de azt mondták, hogy ez a dolog leállt" - mondta egy komáromi háziorvos, aki szintén jelentkezett a programra. Az idős orvosnak jól jönne egy-két "lelkes diák", akik segítenek neki tartani a kapcsolatot a páciensekkel, vagy éppen bevezetnék őt a számítógép-használat rejtelmeibe, amihez nem nagyon ért. "Cserébe megnézhetik, hogyan működik egy háziorvosi rendelő, talán inspirációt, és kedvet is kapnak hozzá" - mondta az orvos, és megfogadta, hogy szeptemberben felkeresi a közeli iskolát.
Egy budapesti állatvédő egyesületnél kifejezetten kínos helyzetbe kerültek a diákok miatt. "Vegyesek a tapasztalataink. A táboroztatásra például egy diák sem jött el a megbeszélt nyolcból" - mondta az Origónak Takács Kati, az Állat és Ember Állatvédő Egyesület vezetője. Az egyesületet az egyik budapesti gimnázium kereste meg azzal, hogy a diákjaik náluk tölthessék a kötelező közösségi munkát, ők pedig belementek, mert "a környéken kevesen vállalták diákok fogadását, és remélték, hogy ez közelebb hozza majd a gyerekeket és az állatokat".
Több tevékenység közül is lehetett választani, ilyen volt az állatvédelmi táboroztatás, a kutyasétáltatás, vagy a kutyaiskoláztatás, illetve internetes hirdetések feladása. A gyerekek mentorokat is kaptak, akik felügyelték a munkájukat. Ezután azonban hideg zuhanyként érte az egyesületet, hogy már a legelső megbeszélésre is csak a jelentkezők 60 százaléka jött el, később pedig már annyian sem.
"Ketten járnak a 22 jelentkezőből, és ez nagyon durva" - mondta Takács Kati. Ez azért is rosszul érintette az egyesületet, mert a felnőtt mentorok megjelentek az előre megbeszélt időpontokban, épp csak a diákok nem voltak sehol. "Egy kis felelősséget elvárnánk" - mondta Takács Kati, hozzátéve, hogy ezeket a diákokat többet nem is fogadják. "Aki a vele megbeszélt időpontra nem jelent meg, és le sem mondta, az ott csinálja meg az ötven óráját, ahol akarja" - mondta. Azt a két diákot viszont, akik lelkiismeretesen járnak a közösségi munkára, továbbra is szívesen látják, nekik az állatokhoz való hozzáállásuk is megváltozott a munka hatására. "Az elején az egyik még azt mondta, hogy kutya nem való a házba, most már másképp gondolkodik, jobban megismerte az állatokat."
Az egyetlen hely, ahol egyértelműen pozitív tapasztalatokról számoltak be - legalábbis az általunk megkérdezettek közül -, a Beszélj Velem Alapítvány volt. Az alapítvány két óvodát működtet, nyáron pedig táborba viszik az óvodásokat. Az igazgató, Kopp Miklósné azt mondta, az idén nyáron volt náluk közösségi munkában segíteni egy középiskolás lány. Ha kellett, ide-oda kísérte a gyerekeket, vagy az udvaron segített. "Nagyon aranyos volt, és hasznos is volt a segítsége, várjuk szeretettel máskor is" - mondta róla az igazgatónő, aki abban reménykedik, hogy szeptembertől is találnak majd jelentkezőket.