Aki kedden úgy döntött, hogy ellátogat az Ozora fesztiválra, fel kellett készülnie arra, hogy az első élménye nem az lesz, hogy rácsodálkozik a bejáratnál egy furcsán mosolygó méhecskére. Nem is egy színpompás, lepkemintás sátorral találkozik először, amelyben fiatalok furcsa öltözékben meghatározhatatlan stílusú zenére vonaglanak.
Az első élménye egy puritán kék-fehér sátor lesz Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság felirattal. Persze nem arról van szó, hogy a rendőrség a fesztiválon népszerűsíteni szeretné a Szolgálunk és védünk szlogent, a sátorban azok a rendőrök hűsölnek, akik éppen pár perces pihenőt tartanak a kimerítő ellenőrzés közben.
Az Ozora fesztiválra érkezőket kedden a rendőrség alaposan átvizsgálta, átnézte, átkutatta. Kocsival félreállni, motort leállítani, kiszállni, csomagtartót kinyitni, csomagot az út szélére helyezni, abból a nagyobb táskából kipakolni, rendben, tovább lehet hajtani - senki nem úszhatta meg az öt-tíz perces tortúrát.
Amikor délelőtt odaértünk, éppen egy különbusz utasait szállították le a rendőrök, hogy a kábítószer-kereső kutya is körbeszimatoljon a csomagok között. Nyilván így akarják megelőzni, hogy egy esetleges idei razzián is ugyanolyan kábítószerfogásuk legyen, mint tavaly. Egy szociológushallgató valószínűleg remek szakdolgozatot írhatott volna arról, hogy a különböző nemzetiségű fesztiválozók hogyan reagálnak erre a fokozott rendőri ellenőrzésre. A magyar fiú felháborítónak és megalázónak tartotta "a vegzálást", a német pár simán elfogadta ("Regel ist Regel" - a szabály az szabály), egy spanyolajkú lány pedig csak a vállát vonogatta.
Néhány perc múlva azonban varázsütésre minden idegesség és rossz érzés elszállt. "Welcome to Paradise, üdvözlünk a Paradicsomban" - hirdeti a fesztivál bejáratánál a felirat, és valóban más világba csöppen az, aki belép az Ozora melletti többhektáros Dádpusztára. Az öltözködés az első, ami zavarba ejtő lehet: sajnos kevés a szókincsem ahhoz, hogy megfogalmazzam, milyen ruhákban és milyen ékszerekben tetszelegnek a fesztiválozók, de pár perc után már simán hozzászokik bárki a szoknyanadrágos, rasztahajú fiúkhoz vagy a furcsa pongyolás, hajukban madártollakat viselő lányokhoz.
A fesztivál egyedülálló sziget a hangulata miatt is. A színes zászlók, molinók és sátrak között a keddi kánikulában olyan csendben és békében üldögéltek az emberek, mintha egy szanatóriumban lennének. Ráadásul a legzavarbaejtőbb dolgokat csinálták: az egyik fát farigcsált, a másik szekrényt festegetett, a harmadik az otthonról hozott foteljében meditált. És senki nem zavart senkit.
Bár a jegyző sokáig nem adott engedélyt a fesztiválra, és bizonytalan volt, mi lesz egyáltalán a buli sorsa, kedd délutánra már tízezrek gyűltek össze a pusztán, és az autók rendszámából arra következtethetünk, hogy a magyarok mellett a legtöbben Németországból, Ausztriából és Franciaországból érkeztek. A megkérdezett külföldiek, ahogy arról már korábban is beszámoltunk, csak elvétve hallottak arról, hogy bajok vannak a fesztivál engedélye körül.
"We stay here, wir bleiben hier, nous restons ici" - ismételgették a legkülönbözőbb nyelveken azt, hogy semmiképp nem mozdulnak - ha lesz engedély, ha nem. Egy Marseille-ből érkező pár azt mondta, 26 órát buszoztak azért, hogy eljussanak Ozorára, biztosan nem fordulnak vissza. Egy fülbevalós stuttgarti férfi, aki negyedik éve jár a fesztiválra, határozottan jelentette ki, hogy ő a jövő hétig biztosan nem bontja le a sátrát.
A magyar fesztiválozók szintén nem tűntek izgatottnak. "Ennyi embert úgysem tudnak elküldeni" - mondta a zöld Wartburgja mellett üldögélő rózsaszín hajú lány, akit éppen hennafestés közben zavartunk meg. "Az biztos, hogy én egy hétig nem mozdulok innen" - vonogatta a vállát egy sátrában heverésző fiú. Két vagány félmeztelen srác pedig azt ecsetelte, hogy egy éve Ozorát várják, mert ez egész évre feltöltődést nyújt. "A szívünk szakadna meg, ha ez elmaradna" - mondta az egyikük, épp hogy csak könny nem csillant a szemében.
Hát még az itt lévő árusok és taxisok szíve hogy megszakadna, ha le kellene fújni a rendezvényt. A vendéglősök biztosan rendesen kaszálnak, az árréseket természetesen senki nem árulta el, de a nyereségre következtethetünk azért abból, hogy egy félliteres ásványvíz 300 forint, a gyümölcsleves pedig 1200. Egy taxis elárulta, hogy azért sajnálta volna, ha elmarad a fesztivál, mert évek óta bevált helye van ott, és kilométerenként egy euróért elvisz bárkit akár Budapestre is.
Fővárosi fuvar kedden biztosan nem akad, de ez talán a hivatalos döntéstől függetlenül is így lett volna. Zimányi Dániel, a fesztivál alapítója és a terület tulajdonosa azt mondta az újságíróknak, hogy ha nem érkezett volna meg a jóváhagyás, este nyolckor, a kezdés meghirdetett időpontjában megkérdezték volna az összegyűlt több mint tizenötezer embert, hogy haza akarnak menni, vagy zenét akarnak hallgatni. Ha nem akartak volna elmenni, akkor bekapcsolják a zenét.
Végül nem volt rá szükség, hogy megkockáztassák, mit lép a zene elindítására a fesztivál környékén összegyűlt több tucat rendőr, este hat körül ugyanis megérkezett a hír, hogy a kormányhivatal engedélyt adott a fesztivál megtartására. Ennek az a feltétele, hogy legalább nyolcvan biztonsági ember ügyeljen a rendre, ezt a fesztivál szervezője szerint túl is teljesítik, mert a zöld ruhás őrök 93-an vannak. A másik feltétel pedig az, hogy a szervezők működjenek együtt a hatósággal. Zimányi szerint ez eddig is így volt, és ezután is így lesz.