A rendőrség mindent látó szeme nem bírja a szaunát

Vizoviczki László az elsők között kapott belőle, Eva Rezesová és S. Ábel is erre vágyik, a rendőrségnek pedig nagyon megéri. Négy hónapja működik a rendőrségi nyomkövető rendszer, a lábra erősíthető szerkentyűkkel méterre pontosan be tudják lőni, hol van éppen az őrizetes, és vajon tilosban jár-e. Kiütést nem okoz, észrevétlenül nem lehet babrálni vele, csak a dugó és a szauna fog ki rajta.

Vizoviczki László, a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeinek egykori ura; Kalmár Tamás, a BRFK közrendvédelmi főosztályának egykori vezetője; M. Tamás, az ároktői banda egyik tagja; Eva Varholiková Rezesová szlovák milliárdos, az M3-ason történt súlyos autóbaleset okozója; S. Ábel, a Móricz Zsigmond körtéri gyorséttermi lövöldöző - ezekben az emberekben nemcsak az a közös, hogy mindannyian gyanúsítottak vagy vádlottak nagy horderejű bűnügyekben, hanem az is, hogy mindannyian azt akarták, engedjék ki őket az előzetes letartóztatásból, cserébe hajlandóak egy rendőrségi nyomkövető viselésére. Vizoviczki az elsők között kapta meg a nyomkövetőt.

A rendszer újdonság a rendőrségnél, csak négy hónapja kezdték alkalmazni, pedig már évek óta tervezik a bevezetését. Az ORFK-nál már 2009-ben készültek a beszerzésükre. Akkor azonban még az volt az általános tapasztalat, hogy a gyanúsítottak nem kérnek a nyomkövetőből, márpedig az ő hozzájárulásuk nélkül nem lehet rájuk szerelni. A helyzet négy év alatt megváltozott. Jelenleg 37 emberen van nyomkövető, ők pedig mind maguk kérték, hogy szereljék fel rájuk az eszközt, és egyúttal kerüljenek az előzetes letartóztatásból a sokkal kényelmesebb házi őrizetbe. A kérelmezők száma ennél jóval több lehet.

Egymilliárdba került, tízszeresen megtérül

A kis nyomkövető leginkább egy modernebb biciklilámpához hasonlít, amelynek egy nagy piros gomb van a közepén. Egy gumiszíjjal erősítik az őrizetes karjára vagy lábára. "Nem cél, hogy mutogassák, lábon jobban el lehet rejteni, ráadásul onnan nehezebben lehet levenni" - mondta az Origónak Olár László, az ORFK informatikai szakértője. A nyomkövető egyébként hypoallergén, fertőtleníthető, tisztítható, Olár szerint a napi életben egyáltalán nem okoz gondot a viselőjének, "még úszni is lehet benne".

A nyomkövetőt leggyakrabban a lábon viselik Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Két-három nap alatt megszokják, aztán már olyan, mintha nem is lenne" - mondta az Origónak Arató György ügyvéd, akinek több védence is visel nyomkövetőt. Csak arra kell vigyázni, hogy a viselő ne menjen szaunába, vagy ne merüljön alá pár méter mélyre a medencében, az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis ilyenkor az eszköz hibát jelez, és ezt azonnal jelenteni kell az ügyeletesnek.

"Lényegében az illetőről bármikor tudható, hogy hol van" - mondta az ORFK informatikai szakértője, aki szerint a nyomkövető műszakilag olyan, mint egy nagyon fejlett mobiltelefon. Háromféle módon követik nyomon a gyanúsítottat, és méterekre pontosan meg tudják határozni a helyét. A nyomkövetőben van egyrészt egy GPS-alapú helymeghatározó. Ezt azonban a házak leárnyékolhatják, ezért adnak hozzá egy bója alakú rádióvevőt, amely meg tudja állapítani, hogy milyen távol van tőle a nyomkövető, és tudja jelezni, ha az elhagyja az engedélyezett területet. Ezeken kívül a nyomkövetőt a mobilcellán keresztül is be lehet mérni.

"652 darab eszközt szereztünk be 2012-ben, és idén május 15-én állítottuk rendszerbe őket a házi őrizetben levőknél" - mondta Nagy László Attila, az ORFK közrendvédelmi osztályának referense. Nagy szerint a Belügyminisztérium részéről már évek óta volt rá igény, hogy dolgozzák ki a nyomkövető rendszert. A rendőrség munkatársai még Ausztriába is kiutaztak, hogy élőben vizsgálják, hogyan teljesít az ott már működő rendszer, de az osztrák modellel ellentétben - ahol főleg a börtönökben használják a rendszert - a rendőrséget elsősorban az érdekelte, hogyan tudnák a nyomkövetőket a házi őrizetes gyanúsítottaknál használni.

A rádiófrekvenciás műszer, és a lábra erősíthető nyomkövető Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"A rendőrök közterületi óraszámát szerettük volna növelni" - mondta Nagy. A házi őrizetbe került gyanúsítottakat ugyanis eddig kétféleképpen őrizték: folyamatosan figyeltek rájuk a rendőrök, vagy bizonyos időközönként visszatérve ellenőrizték, hogy nem hagyták-e el a számukra kijelölt teret. A nyomkövető ugyanakkor kiváltja a rendőrök munkáját, így nagyobb számban tudják a közterületekre vezényelni őket. Ezzel olcsóbbá válik a gyanúsítottak őrzése, a rendőrség szerint tízszer jobban megéri a nyomkövető használata, mint a rendőri ellenőrzésé. Még úgy is, hogy a rendszer kiépítése és működtetése nem olcsó, 2013-ban közel egymilliárd forintba került. (A közbeszerzési eljárást a Geoview Systems Kft. nyerte, a tender szerint az első körben leszállított 652 nyomkövetőt 2014-ig 458 további követheti.)

Egy méterrel arrébb már szökésnek számít

Azt nem lehet garantálni, hogy a nyomkövetővel felszerelt ember nem szökik meg, de erre az állandó rendőri jelenlét sem garancia (például a rendőri felügyelet ellenére szökött meg az őrizetből Magyar Róbert, a fekete sereg vezetője is). Nagy szerint viszont "hatékonyabban tudunk reagálni, mert az eszköz azonnal jelez". Úgy látja, az elmúlt négy hónap tapasztalatai is beváltották a hozzá fűzött reményeket, mert eddig még senki sem szökött meg, igaz, nem is tud róla, hogy bárki megpróbálta volna. "Ez nem egy fizikai bilincs, sokan összetévesztik, azt hiszik, olyan, mint ami régen a nagy súlygolyó volt, de nem" - mondta Olár. Le lehet ugyan venni, de csak erőszakkal, és a szakértő szerint az sem egyszerű, és szigorúan tilos is. "Úgy nem tudja leszedni, hogy mi ne észlelnénk" - jelentette ki. A nyomkövető már akkor is jelez a központnak, ha babrálnak vele.

Aki elhagyja a számára kijelölt helyet, tulajdonképpen fogolyszökést követ el, ami bűncselekmény. Ezt jelentik a bíróságnak, amely ezek után akár újra előzetesbe is küldheti a gyanúsítottat.

A rendszer biztonságossága miatt Arató György szerint a nyomkövetővel okafogyottá válik, hogy a bíróságok a szökés veszélye miatt helyezzenek valakit előzetesbe. "Senki sem akar szökni, akinek van egy csöpp esze" - mondta Arató az eddigi tapasztalatairól. Ha valaki megpróbálná, azt szerinte két utcasarok után elkapnák, és felelnie kellene a tettéért. Ez vagy bírságot jelentene, vagy azt, hogy visszahelyezik előzetes letartóztatásba, az utóbbitól pedig mindenki tart - mondja az ügyvéd.

Úgy tapasztalja, az eszköz egyre népszerűbb, rohamosan nő az igénylők száma (a nyomkövetőt ugyanis kérni kell, a gyanúsítottaknak a bíróságra kell indítványt benyújtaniuk), egyszerűen azért, hogy kijöhessenek az előzetes letartóztatásból. "Otthon lenni sokkal kényelmesebb, mint a börtönben" - mondta Arató, ráadásul az előzetesben lévőkre az elítélteknél szigorúbb szabályok vonatkoznak, például ritkábban fogadhatnak vendégeket.

A dugóval nem tud mit kezdeni

Panasz még nem érkezett a készülékre az őrizetben lévőktől, de a használatát meg kellett tanulniuk. "Figyelni kell rá, hogy nem mehet ki az épületből, nem mehet el a postaládáig, vagy az ABC-be tejet venni" - mondta az ORFK informatikai szakértője. A nyomkövetőt naponta kell tölteni, ez szintén az őrizetes feladata. Úgy kell csinálni, mintha egy mobiltelefont töltene az ember, ezért ezt éjszaka, alvás közben érdemes csinálni.

Minden nap fel kell tölteni, de vannak tartalékai Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A nyomkövetőkön be lehet állítani, hogy a viselője csak a saját házában mozoghasson, de azt is, hogy az egész városban. Sőt napirendet is fel lehet vezetni a rendszerbe, ha az őrizetes engedélyt kap rá, "közlekedhet két vagy több pont között, munkába járhat, bíróságra mehet", még időkorlátokat is beprogramozhatnak. Volt például olyan eset, amikor az egyik gyanúsított elment a vidéki tárgyalására. Már visszafelé tartott, amikor "forgalmi akadályba" ütközött. Telefonált a rendőrségre, hogy nem fog időben visszaérni, így megúszta a szabályszegést.