Súlyosbította a másodfokú bíróság a sajóbábonyi romák ítéletét, a nyolc vádlottat társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak és más bűncselekmények miatt 3 év 6 hónap és 5 év 4 hónap közötti szabadságvesztésre ítélték.
A vádlottak mindegyikét közösség tagja elleni erőszak és rongálás, a másodrendű vádlottat ezek mellett lőfegyverrel visszaélés, míg az ötödrendűt közlekedés biztonsága elleni bűntett vádjában találták bűnösnek. A másodrendű vádlottat a táblabíróság felmentette a szerzői jogok megsértésének vádja alól, ezért ő fellebbezhet az ítélet ellen. A vádlottnál az ügy kapcsán tartott házkutatás során találtak szerzői jogsértésre utaló nyomokat. Ez a bűncselekmény az időközben hatályba lépett büntetőtörvénykönyvben már nem szerepel, ezért mentette fel a bíróság a vádlottat.
Az idén májusban a Miskolci Törvényszék által a vádlottakra első fokon kiszabott 2 év 6 hónap és 4 év közötti szabadságvesztést tartalmazó büntetéseket a Debreceni Ítélőtábla 3 év 6 hónap és 5 év 4 hónap közöttire súlyosította. A kilencedrendű vádlott büntetése első fokon jogerőre emelkedett, neki 2 év 6 hónapot kell fiatalkorúak börtönében töltenie.
Az elsőrendű vádlott ifj. L. Elemért, mint különös visszaesőt 3 év 6 hónap helyett 4 év 10 hónap börtönbüntetésre, a másodrendű L. Józsefet 3 év 3 hónap helyett 4 év 4 hónap fegyházbüntetésre, a harmadrendű id. L. Elemért, mint többszörös visszaesőt 4 év helyett 5 év 4 hónap fegyházbüntetésre, a negyedrendű B. Győző Elemért 2 év 9 hónap helyett 3 év 10 hónap börtönbüntetésre, az ötödrendű L. Csabát 3 év helyett 4 év 4 hónap börtönbüntetésre, a hatodrendű L. Róbertet 2 év 6 hónap helyett 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, a hetedrendű L. Sándort 3 év 8 hónap helyett 4 év 10 hónap fegyházbüntetésre, míg a nyolcadrendű M. László Sándort 2 év 9 hónap helyett 3 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélték.
Az elsőfokú ítéletről itt olvashat bővebben, ide kattintva pedig az ügyről szóló cikkeink közül válogathat.
A borsodi városban 2009 novemberében a Jobbik tartott lakossági fórumot, amit a helyi cigányság provokációnak tekintett. Másnap a romák közül többen is halálosan megfenyegettek helyieket a rendezvény miatt. Az ő védelmükre Sajóbábonyba - egy családhoz bográcsozni - érkező, békés Jobbik-szimpatizánsokra a helyi romák 40-50 fős csoportja, baltával, lapáttal, vascsővel, vasvillával felfegyverkezve támadt, majd egy tehergépkocsin érkezett még legalább 15-20 ugyancsak cigány származású személy.
Az összegyűlt tömeg folyamatosan "Megdöglötök, büdös, szemét magyarok!" szitkozódást kiabálva támadólag megindult az városi bevezető út szélén várakozók felé. A jobbikosokat korábban az úton igazoltató rendőrjárőr próbálta a tömeget feltartóztatni, sikertelenül, majd a tömegből kivált a kilenc vádlott és ismeretlen társaik. A Jobbik szimpatizánsok menekülni kezdtek, de erre már nem volt módja a vendégségbe érkező egyik családnak. Ők az autójukba még be tudtak ülni, de körülvette őket a tömeg, majd a náluk lévő eszközökkel ahol érték ott ütötték az autót. Közben a helyszínre sorra érkeztek a rendőrök, így a támadók többsége meghátrált, legtöbbjük eldobálta az addig nála lévő eszközöket.
Balla Lajos tanácsvezető bíró indoklásában elmondta, az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen és meglapozottan állapította meg a tényállást. A védői fellebbezések indoklásával nem értett egyet a másodfokú bíróság, mert a garázdaság bűncselekménye tényállásához képest a vádlottak magatartása olyan sajátos elemeket tartalmazott, melyek beleillenek a közösség tagja elleni erőszak tényállásába. A vádlottak magatartása alapvetően érintette és megzavarta Sajóbábony köznyugalmát.
A lincselési hangulatot a készenléti rendőrség megjelenése szakította meg és az eset a bíróság megítélése szerint jóval súlyosabb következményekkel is járhatott volna - indokolta a súlyosító döntést Balla Lajos.