Most már tényleg betilthatják a csövezést

Néhány nap múlva szabálysértésnek minősül majd az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű ott-tartózkodás, vagyis lényegében megtilthatják, hogy hajléktalanok éljenek ott.

Módosították a szabálysértési törvényt, eszerint az önkormányzatok megtilthatják, hogy bizonyos területeken hajléktalanok éljenek. Tilos lesz az utcán élés a világörökségi területeken is. (Az Origo nemrégiben Tarlós István főpolgármester egy akkori javaslata nyomán elkészítette a főváros Nagy Csövestérképét, amelyen egyebek mellett jelöljük a világörökségi részeket is, ezt itt érheti el.)

A törvény mostani módosítását Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezte, az Országgyűlés pedig 240 igen szavazattal, 45 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett fogadta el. Nemmel az MSZP és az LMP képviselői voksoltak, a Jobbik-frakció többsége - három nemmel szavazó kivételével - tartózkodott.

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Idén márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést.

Pintér Sándor áprilisban beterjesztett és hétfőn elfogadott törvényjavaslata értelmében - egy zárószavazás előtt jóváhagyott módosító indítvány szerint - a világörökségi területeken tilos lesz a hajléktalanoknak élniük. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok - Budapesten a Fővárosi Önkormányzat - felhatalmazást kapnak arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében rendeletben jelöljék ki a közterület azon részeit, ahol jogellenes életvitelszerűen tartózkodni.

Budapesten főszabályként a Fővárosi Önkormányzatnak van rendeletalkotási joga. A szintén a hétfői zárószavazás előtt elfogadott módosítás értelmében azonban ha a kerületi önkormányzat kéri a tulajdonában lévő közterület kijelölését, a főváros azt köteles megtenni. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat kerületi javaslat hiányában is kijelölhet olyan közterületeket, ahol tilos életvitelszerűen tartózkodni, ám ehhez ki kell kérnie az érintett kerületi önkormányzat véleményét.

Aki megszegi az utcán élés tilalmát, és a hatóság képviselőjének - a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr - felszólítása ellenére sem hagyja el a kijelölt területet, szabálysértést követ el, és közérdekű munkára kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lesz kiszabható.

Ha valakit a jogszabálysértést megelőző fél éven belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehet büntetni. A képviselők azzal is kiegészítették a szabálysértési törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el.

Emellett a parlament a rendészeti bizottság előterjesztésére a jogosulatlan közterületi értékesítést is nevesítette a törvényben. Ez alapján szabálysértésnek minősül majd az, ha valaki jogosulatlanul árusít közterületen. Emiatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A rendészeti bizottság azzal indokolta ezt a változtatást, hogy a tapasztalatok azt mutatják: az illegális közterületi árusítás visszaszorítására a helyi önkormányzatok által alkalmazott közigazgatási hatósági eljárás alkalmatlan.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.