A legfőbb ügyész levélben fogalmazta meg aggályait a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban - közölte Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a testület hétfői ülésén.
A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze. Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozik, hogy az ügyész indítványozhatja, hogy a bíróság az állam javára ítélje meg a termőföld tulajdonjogát abban az esetben, ha az eladó a jogellenes jogügylet keretében a tulajdonjogáról véglegesen le kívánt mondani, és azt át akarta ruházni a szerződésre nem jogosult fél számára.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a tulajdonjog védelmét szabályozó alaptörvényi rendelkezések, illetve az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján kétséges annak az alkotmányosságága, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel.
Az aggályok második köre a törvényjavaslat által bevezetni szándékozott jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozik. Mégpedig azzal, hogy amikor a felek a jogellenes jogügyletet megkötötték, akkor nem lehettek tisztában azzal, hogy az Országgyűlés egy olyan törvényt fogad majd el, amely további szankciókat helyez kilátásba a szerződés semmisségén túlmenő mértékben. Így ez adott esetben úgy is értelmezhető, hogy visszamenőlegesen állapít meg az Országgyűlés jogkövetkezményeket a semmis szerződésre, illetve a tulajdonjog tárgyára nézve.
Font Sándor mindehhez hozzáfűzte: ha jól érzékeli, a tárca és a kormány ennek tudatában továbbra is támogatja Nagy István (Fidesz) törvényjavaslatát. Ezt a VM főosztályvezető-helyettese megerősítette.
Ezt megelőzően a bizottság szavazott a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról, az ellenzéki javaslatokat elutasította a kormánytöbbség, míg a kormányoldali javaslatokat támogatta.