Eddig a nagy tereken laktak viszonylag ritkásan, most a kis terekre költöznek és sűrűbben élnek majd, avagy a Blaháról és a Keletiről mindenki bemegy az Almássy térre. Logikusan körülbelül ez várható a hajléktalanokra vonatkozó új fővárosi tervezettől, amiről a Népszabadság írt.
Eszerint megtiltanák, hogy életvitelszerűen bizonyos közterületeken éljenek a hajléktalanok, a szabályszegőket pénzbírságsal, elzárással büntethetik. Mivel azonban Budapesten minden megoszlik a kerületek és a főváros között, beleértve a köztereket, utakat is, az új rendeletben is csak a saját illetékességi területén tilthat a főpolgármester, illetve a közgyűlés. A jogszabály így annyit mond majd a Népszabadság szerint, hogy a fővárosi tulajdonú közterületeken, valamint a BKV-megállókban és a világörökségi területeken, és oktatási, egészségügyi intézmények mellett lesz tilos az utcán élni.
Egy erre vonatkozó közterület-adatbázisból megpróbáltuk összeszedni, hogy honnan kell majd elköltözzenek a hajléktalanok. A legforgalmasabb tereken, utakon és utcákban, például a Blaha Lujza téren, a Keletinél, Nyugatinál, a Tabánban, Városmajori parkban, II. János Pál pápa téren eszerint nem maradhatnak majd, de mondjuk a Lőrinc Pap térről, Rózsák teréről, Almássy térről és hasonló kisebb, belső terekről - mivel ezek kerületi területek - nem lesznek kitiltva, mint ahogy például a Pozsonyi úton a CBA meleg levegőt fújó szellőzőjénél is élhetnek majd továbbra is.
Hajléktalanokkal foglalkozó szakmai szervezetek az Origónak azt mondták, becslésük szerint Budapest forgalmas közterületein, nagy tereken, aluljárókban körülbelül 120-130 ember él, azaz ennyinek kell majd költöznie, ha bevezetik a Tarlós féle rendeletet.
Ami megkavarhatja még az ügyet, az az iskolák, kórházak, rendelők közelsége, illetve a világörökségi területek. Emiatt például biztosan el lesznek küldve a Gyulay Pál és Stáhly utca kereszteződésénél lévő kis parkból, az ugyanis a Szent Rókus Kórház tövében van, míg a világörökség miatt az egész Dunapartról, Gellérthegyről, Andrássy útról, Várból is ki lesznek tiltva. Ha Tarlós nagyon szigorú akar lenni, akár a világörökségi részt körülölelő úgynevezett bufferzónát is kijelölheti, ezzel gyakorlatilag tényleg fél Budapestről kiszorítaná a hajléktalanokat.
A Népszabadság szerint kérdés, hogy mit szólnak ehhez majd a kerületek, amelyek jelenleg csak nézhetik, hogy mit csinál a főváros. Jelenleg ugyanis egy alkotmánybírósági (AB) határozat nyomán az önkormányzatok nem tilthatják a hajléktalanságot. Csakhogy erre válaszul a kormány az Alaptörvénybe emelte ezt az AB által megsemmisített, eredetileg szimpla törvényi paragrafust - ezt az AB már nem tudja vizsgálni - a parlament előtt pedig ott fekszik a szabálysértési törvény módosítása, amely újra megadná a jogot az önkormányzatoknak. A fővárosban viszont csak Tarlósnak adnának ilyen lehetőséget, a kerületeknek nem. Kérdés, mi lesz, ha esetleg ők is kapnak ilyen jogot.
Szűcs Somlyó Mária, Tarlós István sajtófőnöke kérdéseinkre azt mondta, nem kommentálnak sajtóhíreket, "de a kerületi polgármesterek is biztos örülnek, ha rend lesz", a rendelettervezet pedig akkor lesz publikus, amikor a közgyűlési előterjesztések közé felkerül budapest.hu-ra. Annyit megtudtunk viszont, hogy szeptemberben két közgyűlés lesz, egy rögtön holnap, egy pedig a második felében, és a tervek szerint ez utóbbin lesz majd napirenden az ügy.
A kormányzat, illetve fideszes politikusok régóta próbálják büntetőjogi eszközökkel visszaszorítani a hajléktalanságot, pontosabban a hajléktalanokat. A legharcosabban Kocsis Máté józsefvárosi polgármester küzd, ő a kukázást tiltotta be, majd helyi népszavazást kezdeményezett, ami egyébként érvénytelen lett, de ez nem változtatott a helyzeten, végül pedig ki is tiltotta a fedél nélkülieket a kerületből, aminek viszont egy korábbi cikkünk szerint nem sok eredménye lett. Kocsis álláspontját, akit aztán hajléktalanügyi referensnek is kinevezett a Fidesz-frakció, ebben az interjúban olvashatják.
Közben a kormány és a parlamenti többség jogszabálymódosításokkal ágyazott meg a hasonló küzdelmeknek. Először lehetővé tette, hogy az önkormányzatok ilyen rendeletet alkossanak (ezt semmisítette meg az AB), aztán jött a bírságolási szabály, majd a tiltó alkotmánybírósági határozat után az említett, arra reagáló kormányzati lépések.
A kormányzat korábbi törekvéseit, hogy a hajléktalanokat kitiltsa a közterületekről, bírálták szakmai szervezetek, Szabó Máté ombudsman, illetve az ENSZ jelentéstevői is. Az alapjogi biztos szerint "a hajléktalanság alapjogilag aggályos tüneti kezelései, az eltakarítás, a megbélyegzés, a bírsággal és elzárással fenyegetés helyett emberhez méltó, a lecsúszást megállító, kiutat biztosító komplex eszközökön és megoldásokon kell dolgozni", az ENSZ szerint pedig a kormány kriminalizálni akarja a mintegy 30 ezer fedél nélkülit.
A kormány ezeket a bírálatokat visszautasította, álláspontjuk szerint az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, az állam pedig - összhangban az Európai Parlament előírásával - törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására. Magyarországon több kormányzati intézkedést tettek az ellátórendszer fejlesztésére és hatékonyabbá tételére. Jelenleg több ellátóhely van, mint hajléktalan - tette hozzá akkor a Külügyminisztérium.
Az ügyben kerestük Kocsis Mátét is, de azt mondta, egyelőre nem kíván megszólalni az ügyben.