Nem éppen mély álomból ébredt kedd délben Sanyi az Andrássy úti padon. Sokszor szundikál azon az Operától pár lépésre található padon, de mindig felriad, ha valaki közeledik hozzá. A rendőrök ugyanis rendszeresen odalépnek hozzá, és kérik, hogy üljön fel, ne dobálja el a csikket, vagy szedje össze a szemetet maga körül.
Néhány nap múlva a rendőrök ennél keményebben is bánhatnak majd vele. Miután a parlament hétfőn megszavazta a szabálysértési törvény módosítását, ezután szabálysértésnek minősül, ha valaki egy világörökségi területen vagy az önkormányzatok által rendeletben kijelölt helyeken "életvitelszerűen tartózkodik". Az Andrássy útról és környékéről, a Várból vagy a Duna partjáról tehát a rendőrnek vagy közterület-felügyelőnek el kell küldenie a hajléktalanokat, akik ha nem hajlandóak elhagyni a területet, közérdekű munkát, pénzbírságot vagy fél éven belül a harmadik eset után akár elzárást is kaphatnak büntetésül.
A Fidesz hétfőn közleményében azt írta, hogy a módosítás "nem a hajléktalanok ellátásáról, hanem a közterületek rendjének szabályozásáról szól". A kormánypárt szerint ugyanis a hajléktalanok ellátása "egy normális társadalomban nem a világörökségi helyszíneken és a játszótereken történik, hanem a hajléktalanellátásra létrehozott helyeken".
Sanyi nem most hallott először arról, hogy hamarosan el kell búcsúznia szeretett Andrássy úti padjától. A hajléktalanok által terjesztett Fedél nélkül, amelyet ő a forgalmas kereszteződésekben árul, többször is részletesen foglalkozott ezzel a módosítással, és figyelmeztetett mindenkit, hogy ha nem engedelmeskednek a rendőrnek, komoly büntetésre számíthatnak. "Hallottam, hogy ha ledőlök az Andrássyn, mehetek a sittre. Hát, bűnöző vagyok?" - háborgott Sanyi, aki azt találta ki, hogy minden rendőri felszólításnak azonnal eleget tesz, majd pár óra múlva, ha elmennek a rendőrök, visszatér a padjához.
Ugyanebben a taktikában bíznak a Deák téri padokon nejlonzacskók között heverő, vastag pokrócokba burkolózó hajléktalanok is. Ők is hallottak arról, hogy - mint egyikük fogalmazott - "üldözni fogják" őket, de nem akarják elhagyni a padjukat. "Itt a központban a legjobb az esélyünk túlélni, sokan járnak erre, sokan meg is szánnak minket valamennyi apróval, a külvárosban ugyan kihez forduljunk?" - mondta egy férfi elkeseredve. Nem utasítják el a hajléktalanszállókat sem, de szerintük nappal is lenniük kell valahol. A Deák tériek is azt mondták, hogy ha jön a rendőr elmennek, de csak egy-két utcával odébb, és a rendőr távozása után sietnek vissza, nehogy elfoglalják a bevált helyüket.
Az Andrássy úti Sanyi és a Deák tériek sem akarnak ujjat húzni a rendőrséggel, és jól viselkednek majd, mert semmiképp nem akarnak börtönbe kerülni. Sanyi nem is értette, miért zárhatják őket börtönbe, ha senkinek nem ártanak, de azt mondta: jobban örülne, ha azt a pénzt, amelyet az elzárására költene az állam naponta, inkább neki adná.
Utánanéztünk, mennyit kapna Sanyi, ha valóban megkapná az elzárásra költött pénzt. A büntetés-végrehajtás korábban közölt adatai szerint egy fogvatartott naponta nagyjából 2300 forintba kerül az államnak, de ez az összeg csak az étel és a közművek költségeit tartalmazza, a büntetésvégrehajtó-tisztek bére és egyéb kiadások nélkül. Ezeket is hozzászámítva egy rács mögött lévő ember egy nap hét-nyolcezer forintba kerülhet az államnak.
Az Andrássy úton heverő Sanyi és a Deák tériek is úgy számolnak, hogy néhány utcával odébb már békén hagyják őket a rendőrök, pedig az új törvénymódosítás szerint az önkormányzatok szinte bárhonnan kitilthatják majd őket. (Korábban megrajzoltuk, Budapesten honnan száműzhetik a hajléktalanokat, az új törvény alapján ennél nagyobb terület lehet a tilalmi zóna.) Az új jogszabály ugyanis korlátlan hatalmat ad az önkormányzatoknak.
Ugyanis ha úgy látják, hogy egy területen "a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében" nincs helye a hajléktalannak, elég egy helyi rendeletet hozni, és a hatóság szabálysértési eljárást indíthat a mégis odatévedő hajléktalan ellen. Budapesten a fővárosi önkormányzat kapta a rendeletalkotás jogát, de a kerületek véleményét is ki kell kérni, és a kerületek javaslatai alapján újabb és újabb közterületeket kell listára vennie a fővárosnak.
Megkérdeztünk több budapesti kerületet, illetve a legnagyobb vidéki városokat, hogy mekkora és milyen területekről tervezik kitiltani a hajléktalanokat, és szerintük hová menjenek a kitiltott emberek, de a legtöbben későbbre ígértek választ (Debrecen, Szeged, XVII. kerület), vagy azt válaszolták, hogy csak a törvény kihirdetése után nyilatkoznak (Miskolc, Erzsébetváros).
A miskolci polgármesteri hivatal azt írta, hogy később dönt a közgyűlés a rendeletről, és hozzátették, hogy a miskolci önkormányzat "eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy a hajléktalanellátás zökkenőmentes legyen, hogy a fedél nélkül maradt embereket ne érje megaláztatás ebben a helyzetben". Az óbudai önkormányzat pedig azt válaszolta, hogy "javaslatainkat, a szociális szakmával egyeztetve, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen kívánjuk kialakítani". A fővárosi önkormányzat egyelőre nem kívánt nyilatkozni, csak annyit árult el, hogy elindult az egyeztetés a főpolgármester, illetve a kerületi polgármesterek között.