Nem kell kártalanítást fizetni a pénznyerő automaták gazdáinak

Csak két alkotmánybíró gondolta úgy, hogy kártalanítást kellene fizetni azoknak, akik a pénznyerő automaták betiltását panaszolták be az Alkotmánybíróságnál.

Az Alkotmánybíróság elutasította a pénznyerő automaták megszüntetése miatti panaszokat. A Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozat szerint az állam jogosan szüntette meg a pénznyerő automatákat üzemeltetők koncessziós szerződéseit; az ezért járó kártalanításról pedig célszerűségi okból nem döntött a testület.

Bragyova András alkotmánybíró különvéleményében kiállt a kártalanítás mellett, és ehhez csatlakozott Kiss László is. Két gazdasági szervezet, továbbá az alapjogi biztos fordult az Alkotmánybírósághoz amiatt, hogy a parlament törvényt hozott arról, hogy 2012. október 10-től pénznyerő automata csak játékkaszinóban üzemeltethető. Egyebek között azt kifogásolták, hogy a jogszabály miatt sok ezer ember munkája szűnik meg, különösen pedig azt, hogy nem kaptak felkészülési időt tevékenységük beszüntetésére.

A határozat levezeti, hogy a törvényjavaslat 2012. október 1-jén került a parlament elé, még aznap lezajlott az összevont általános és részletes vita, a zárószavazás pedig október 2-án megtörtént. A törvény október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és másnap hatályba is lépett.

A határozat az európai szabályok között utal arra, hogy a szerencsejáték szabályozásában nagy szerep jut a nemzeti jogalkotóknak, de meg kell felelniük a belső piaci szabályoknak is. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a felkészülési idő hiánya a konkrét ügyben nem sérti a jogállamiság elvét. Ugyancsak megállapították, hogy egyes esetekben alkotmányos a szerzett jogok sérelme.

A tulajdonhoz való jog sérelme - annak elvonása - miatti kártalanításról azért nem határozott az Alkotmánybíróság, mivel a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás miatt ez nem lett volna célszerű. A jogalkotó viszont az eljárás után ennek eleget tehet.