A 29 bántalmazott nővel, valamint jogászokkal, bírókkal, női szervezetekkel, szociális munkásokkal, kormányhivatalnokokkal és egyéb szakemberekkel készült interjúkon alapuló, "Addig, amíg vér nem folyik: védtelenség a családon belüli erőszak ellen Magyarországon" című jelentés tartós és brutális, a társuk által nők ellen elkövetett erőszakról számol be.
A rendőrségi tétlenség, a jogi és iránymutatásbeli hiányosságok miatt nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők, akiknek az állami segítségnyújtási rendszer elégtelenségeiből kifolyólag gyakran nincs más választásuk, minthogy visszatérjenek bántalmazójukhoz - írta szerdán közzétett jelentésében a jogvédő szervezet.
A jelentés alapját képező interjúk alanyai olyan magyar nők voltak, akiket partnereik megerőszakoltak, késsel, baltával és karddal vágtak meg, terhesen hasba ütöttek és megrúgtak, összevertek, kidobtak az erkélyről, télvíz idején bezártak a fészerbe, betörték orrukat és koponyájukat, valamint kemény pszichológiai erőszaknak tettek ki.
A HRW szerint a rendőrség gyakran elriasztja a nőket a feljelentéstételtől, nem él kellő hatékonysággal törvényi jogköreivel és olykor kifejezetten ellenségesen lép fel.
A bíróságok nem nyújtanak kellő védelmet, ahogy az orvosok és szociális munkások részéről sem számíthatnak megfelelő segítségre a bántalmazott nők.
Mindemellett a HRW szerint a szükséges ezer helyett csupán 29 férőhely van az úgynevezett krízisközpontokban a családon belüli erőszak áldozatai számára Magyarországon
A jogvédő szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy 2013. július 1-ig a családon belüli erőszak nem volt különálló bűncselekmény Magyarországon, és az új tényállás is csak az erőszak legalább kétszeri megismétlődése esetére nyújt védelmet, továbbá kizárja a védett körből azokat a nőket, akik nem élnek együtt bántalmazó társukkal, kivéve, ha közös gyermekük van a bántalmazóval.
A HRW közleményében arról is beszámolt, hogy az új törvény életbe lépése után készített - a jelentésben nem szereplő - interjúk alapján a helyzet a gyakorlatban nem változott július elseje óta.
Az Emmi közleményben reagált a szervezet jelentésére. Korainak tartják, hogy az öt hónapja életbe lépett rendszer eredményeit tudományos módszerekkel dolgozzák fel, és kiemelik a HRW azon megállapítását, hogy az új törvény megalkotása szükséges és jó irányba mutató lépés volt.