Úgy gazdálkodok, ahogy kell, mi köze ehhez a Greenpeace-nek?

Ha javulni kezd az idő, elkezdik bevetni a kishantosi szántókat a földpályázaton nyertes gazdák, nem törődve azzal, hogy a helyi ökogazdaság szerint az még mindig az övék. A minisztérium szerint a föld már az új bérlőké, akik akár kártérítést is követelhetnek, ha akadályozzák őket a munkában. Pedig több pályázó elég neccesen fér csak bele a kiírásba. Kik kapták a kishantosi földeket, és miért haragszanak a Greenpeace-re?

A szomszédos falu polgármestere, a helyi nagybirtokos menye, a hirtelen ott termett salgótarjáni cég, meg a kilométerekre lakó gazdák. Ők nyerték a Nemzeti Földalap pályázatán a Kishantost körülölelő állami földeket, amelyeket 1998 óta a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ használ. A központ által működtetett gazdaság a kilencvenes években jött létre egy német-magyar megállapodás eredményeként, Magyarországon egyedülálló módon vegyszermentes technikával gazdálkodtak, a legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek.

A társaság állami földekre vonatkozó, a korábbi kormányközi megállapodás alapján tíz évre szóló bérleti joga 2013. október 3-án lejárt, azonban hiába pályázott a Nemzeti Földalapkezelőnél az 1998 óta használt 452 hektárnyi földre, semmit sem nyert. Ez ellen a kishantosi központ vezetői, több civil szervezet és ellenzéki párt is tiltakozott, a Greenpeace Magyarország például hatalmas betűkkel írt „Save Kishantos” feliratot helyezett el a szántóföldön. A hétfői átadás-átvételen közel kétszázan tüntettek az ökogazdaság mellett, a kishantosi gazdaság ügyvezetője, Ács Sándorné pedig bejelentette, hogy nem adják át a földeket a Nemzeti Földalapnak (NFA), hanem inkább a bírósághoz fordulnak. Szerintük ugyanis a nyertes pályázatok különböző okok miatt törvénysértőek, ezért semmisek.

Kishantos - Körülbelül kétszáz aktivista tiltakozik a földpályázat ellen Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A Vidékfejlesztési Minisztérium a tiltakozások kezdetekor úgy reagált a pályázatot érintő kritikákra, hogy a jövőben többen is lehetőséget kapnak az agráriumban való boldogulásra a mostanáig kizárólag a Kishantosi Nonprofit Kft. által művelt birtokon. Az NFA nem egyben pályáztatta meg a kishantosi földeket, hanem tíz részre darabolva. A pályázati kiírás szerint a cél a családi gazdálkodások megerősítése volt, a földekre pedig csak hantosi vagy a falu közvetlen közelében élők és cégek pályázhattak. A pályázat végül tízből nyolc esetben érvényes volt, csak a két legkisebb földterületet nem adták használatba. Öt nyertes a környező falvakban élő gazda, akad, aki Hantoson él, mások Sárszentágotán vagy a 28 kilométerre fekvő Sárbogárdon. Némelyek épphogy teljesítik azt a kritériumot, hogy a székhelyük az elnyert föld 20 kilométeres körzetében legyen a (számításnál a közigazgatási határt veszik alapul). Három pályázat azonban neccesebb.

Mennyire közeli a rokon?

A legnagyobb földterületet, közel 87 hektárt a nagyvenyimi Simon-Hornok Réka nyerte. Az ő nevére nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, a férje és annak családja ugyanakkor egy 2900 hektáron gazdálkodó helyi cég, a Simon Mezőgazdasági Kft. tulajdonosa. Ács Sándorné szerint az elnyert föld tényleges használója valószínűleg ez a cég lesz, amelynek Simon-Hornok amúgy az egyik alkalmazottja, emiatt panaszt is tettek. A pályázati kiírás szerint kizáró ok, ha valaki 1200 hektárnál több földet tulajdonol vagy bérel (beleértve a pályázandó földterületet is). A számításnál az egyenes ági rokonok, valamint különböző gazdasági érdekeltségek földhasználatát, földtulajdonát is figyelembe kell venni. Ez alapján ugyanakkor Simon-Hornok pályázata szabályszerű, házastárs ugyanis nem számít egyenes ági rokonnak.

Ugyanakkor egy másik nyertesnek is köze van a Simon Kft.-hez, a cég felügyelőbizottságának a tagja Márok Csaba és a felesége. Ő a Hantos melletti Mezőfalva polgármestere, és szintén nyert egy 53 hektáros részt a kishantosi földből. A polgármesterségen és a gazdálkodáson kívül Márok vezeti a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesületet is, amelynek az ügykezelője Vizi Dániel. A 27 éves férfi a beltagja a Mező Vidék Bt.-nek, amely szintén nyert egy 27 hektáros kishantosi földet. A Mező Vidék Bt. ráadásul csak pár nappal a pályázat kiírása után került Vizi tulajdonába, akkor tették át a cég székhelyét a környékre, azelőtt Salgótarjánon működött. A cég Ács Sándorné szerint részt sem vehetett volna a pályázaton, a tevékenységei között ugyanis a pályázást megelőzően nem szerepelt mezőgazdasági tevékenység, holott ez előírás. A Bt. a cégadatbázis szerint csak 2013 januárja óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Vizi másik cége, a Ménesmajor Manufaktúra Kft. ugyanakkor nem nyert kishantosi földet, pedig ötre is pályázott.

Az új bérlők már megkapták a földeket

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hétfő délutáni közleményében azt írta: a Hantos térségében kiírt földhaszonbérleti pályázatok ügyében is kizárólag szakmai szempontok alapján hozott döntést, ahogyan azt a jogszabályi rendelkezések előírják. A új földbérlők már a hétfői átadáskor megjelentek a szántókon, arra várva, hogy az NFA átadja nekik a földeket. Az események itt kétfelé ágaznak. A Kishantosi ökogazdaság vezetői ugyanis azt nyilatkozták, hogy mivel az átadás a részükről nem történt meg, ezért az NFA-nak nem volt mit továbbadnia a pályázatok nyerteseinek, így a föld tulajdonképpen még mindig az ő használatukban van. A Greenpeace helyi képviselője még azt is bejelentette, hogy egy riadóláncot alakítottak ki, hogy ha az új bérlők megjelennének a földeken, útjukat tudják állni.

A Greenpeace Magyarország egy gigantikus méretű SAVE KISHANTOS feliratot készített a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ földjén Forrás: Greenpeace

A Vidékfejlesztési Minisztérium azonban másképp látja a történteket, kedden azt közölték az Origóval, hogy külön átadásra a szerződés alapján nem volt szükség, csupán elszámolási kötelezettség volt a felek között. Így a szerződés 2013. október 31. napjával „minden további nélkül megszűnt”, a volt földhasználónak pedig nincsen jogcíme a kérdéses területekre. Hétfőn már át is adták a földeket az új bérlőknek, akik innentől kezdve jogosultak, sőt a használatba vételi szerződés szerin kötelesek a földterületek használatára.

Mi köze ehhez a Greenpeace-nek?

„Én nem vagyok gazember, miért kell ezt velem csinálni?” – mondta az Origónak a kishantosi földek körül kialakult felhajtásról az egyik új bérlő, egy sárszentágotai gazda. A férfi azt mondta, fiaival és unokáival egy háromgenerációs családi gazdaságot működtet, a kishantosi földre pedig azért adott be pályázatot, mert a lakóhelye körüli földek közül nem nyert el egyet se. „Sokan jelentkeztek” – magyarázta.

Az elnyert szántón azonban nem várták tárt karokkal. Amikor a múlt pénteken kiautózott megnézni a földet, az ökogazdaság képviselői kérdőre vonták, hogy mit keres a földjükön. „Az a föld soha nem volt az övék, csak bérelték” – mondta a gazda felháborodottan. Szerinte most tudomásul kell venniük, hogy lejárt a bérleti szerződésük, ahogy 20 év múlva majd az övé is le fog járni. Addig azonban ő a jogos használó, így a lehető leghamarabb – ha az időjárás is engedi - ki fog menni a földre dolgozni. Emiatt szerdán, a többi nyertes pályázóval együtt birtokvédelmet fog kérni a földre a hantosi jegyzőtől, így a rendőrség fogja garantálni, hogy használatba veheti a földet. „Úgy gazdálkodok, ahogy kell, mi köze ehhez a Greenpeace-nek? Csak akadályozzák, hogy az ember nyugodtan dolgozhasson” – mondta.

A VM szerint a jogszerű felhasználók akár kártérítési igénnyel is felléphetnek az őket akadályozók ellen, de addig az időpontig, amíg a birtokba lépésük akadályozva van, jogosan követelhetik a haszonbérleti díj időarányos csökkentését is, amivel a VM szerint közvetve az államnak okoznak bevételkiesést.

Az egész megyében elosztogatták a földeket

A Fejér megyében meghirdetett állami földek közel 90 százalékát nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be, míg a többi 21 indulónak csak a maradék jutott. A nagyot kaszálók között több olyan ember van, aki szorosan kötődik a Fideszhez, például a felcsúti polgármester vagy a helyi Fidesz-elnök. Minderről bővebben ebben a korábbi cikkünkben olvashat.