Mi a közös a budai várról lenéző négyméteres Mária-szoborban, a Kopjafától a fatemplomokig című videofilmben, illetve a XVI. Vásárhelyi kerámiaszimpóziumban? Egyik sem jöhetett volna létre, ha a Magyar Művészeti Akadémia nem támogatja ezeket több millió forinttal. A szobor, a videofilm és a szimpózium csak néhány példa a 131 nyertes művészeti pályázat közül, amelyre az MMA az idén 110 millió forintot költött.
Még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Magyar Művészeti Akadémia ennyi pénzt szánjon a magyar "kulturális értékek védelmére és gyarapítására". A korábbi években ugyanis nagyjából 10-15 millió forintból gazdálkodott a szervezet, amellyel tavaly nagyot fordult a világ. Miután az MMA bekerült az új alaptörvénybe, tavaly a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló köztestületté alakult, és azóta folyamatosan növekszik a befolyása a kulturális ügyekben.
Ezzel párhuzamosan pedig a kormánytól olyan pénzek érkeznek az MMA számlájára, amelyről korábban az akadémia egyik tagja szerint nem is álmodott senki. Az idén két és fél milliárd forintból gazdálkodott a szervezet, jövőre pedig még bőkezűbb lesz az állam: több mint négy és fél milliárdot (4,534 milliárd forintot) ad a Fekete György által irányított Akadémiának (Fekete György portréját itt olvashatja).
"Annyi program, emlékműsor, koncert, konferencia van, hogy nem is tudok már mindegyikre elmenni" - mondta az Origónak elégedetten Jókai Anna írónő, aki szerint emberfeletti munkát végeznek az akadémia vezetői tavaly óta. Az írónő, aki az MMA tavalyi közgyűlésén nyilvánosan is kiállt Fekete György mellett, úgy látja, hogy az Akadémia legnagyobb eredménye, hogy ebben az évben megmutatta: "az ötperces celebek világával szemben a valódi értékeket és értékteremtőket támogatja".
Az MTI Hírarchívumában hétről hétre visszakövethető, hogy melyek ezek a valódi értékek, amelyekre Jókai Anna célzott. Az MMA az akadémikusok több tucat kiállítása, könyvbemutatója, irodalmi és zenei estje mellett az idén konferenciát tartott például az ötvösművészet és az építészet kapcsolatáról, a 90 éves Eősze László zenetörténészről, illetve emlékestet szervezett a száz éve született Weöres Sándorról.
Az Akadémiát ugyanakkor elsősorban nem is a rendezvényei miatt érte és éri kritika, hanem az elnök korábbi, többek által kirekesztőnek ítélt kijelentései miatt. Tavaly december óta kilépett a testületből Szakonyi Károly író, Fehér László festő, Ekler Dezső építész, Novák Ferenc koreográfus, Korniss Péter fotóművész, Tompa Gábor színházi rendező, Cserhalmi György színész és Rost Andrea operaénekes is, mivel nem értett egyet Fekete György Konrád György író magyarságát kétségbe vonó nyilatkozatával, vagy a Műcsarnok bekebelezésével.
A most megkérdezett akadémikusok azt mondták, hogy úgy érzik, az egy éve megtapasztalt "forró háborús hangulat" már csillapodott. Jankovics Marcell, az MMA elnökségi tagja szerint például örömteli fejlemény volt, hogy az 53 magyar film rendezvénysorozatuk vetítésén "teljesen természetes módon" részt vett Makk Károly, aki a versenytárs Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, és egy másik alapító tagja, Szabó István rendező is.
Mások szintén az enyhülés jeleként értékelték, hogy a tavaly távozó Bukta Imre képzőművész a visszafogadását kérte az Akadémiára. Bukta tavaly azért lépett ki, mert nem értett egyet Fekete György Műcsarnokot élesen támadó nyilatkozataival, az azóta lemondó Gulyás Gábor főigazgató bírálatával. A visszatérése azért érdekes, mert Fekete nem vonta vissza a nyilatkozatait, és a Műcsarnok jövőre a tavalyi terveknek megfelelően az MMA-hoz kerül. Bukta Imre megerősítette az Origónak, hogy visszatérne az Akadémiára, és a decemberi közgyűlésen várhatóan levelező taggá választják, de ennél többet nem kívánt mondani.
Jankovics Marcell a békésebb hetek után újabb felhördülésre számít a Nemzet Művésze Díj miatt, amelyről napokon belül dönt a parlament. Balog Zoltán miniszter javaslatának a lényege, hogy kitüntetnek egy hetven főből álló társaságot, amelynek tagjai a "magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó", 65 évesnél idősebb művészei lehetnek. Egyidejűleg 11 színházi művész, 12 irodalmár, 10-10 zenész és képzőművész, 6-6 filmművész és építész, 3-3 tánc- és népművész, 7 iparművész és két fotós lehet a díjazottak között.
A díjazottak személyéről egy 11 fős testület dönt, élén az MMA elnökével, és a bizottság nyolc tagjára is ő tehet javaslatot. A díj nemcsak szimbolikus lesz: a szerencsés művészek a minimálnyugdíj 23-szorosát kapják havonta (ez most 655 ezer forint), és a parlament már azt is megszavazta, hogy adót sem kell fizetniük ez után. Könnyen kiszámolható, hogy évente ez félmilliárd forinttal emeli az MMA kiadásait, ezért is sikerült Fekete Györgynek kiharcolnia a kormánynál, hogy jelentősen növeljék az Akadémia költségvetési támogatását.
Jankovics Marcell azt mondta, hogy míg korábban minden kormány jellemzően a saját holdudvarának osztogatta a díjakat, sokkal tisztességesebb eljárás ezt a jövőben a művészekre bízni. "Mi pedig bebizonyítjuk, hogy így objektívabb lesz a kitüntetés, a művészet nem politika, és mi sem politikai alapon működünk, hanem a művészi színvonal lesz a mérce" - mondta Jankovics, aki még nem tudja, ő tagja lesz-e a bírálóbizottságnak. A bírálóbizottságot az életkoron kívül semmi nem köti, és meglepő módon még az is szerepel a törvényjavaslatban, hogy az sem akadály, ha egy művészt jogerősen elítéltek egy bűncselekményért.
Nem csak a díjak miatt kap az MMA ennyi pluszpénzt. Az akadémia decemberben várhatóan megközelíti majd a maximális 300 fős létszámát (évente nagyjából félmilliárd forint lesz az akadémikusok tiszteletdíja), és elindítják a Magyar Művészet folyóiratot is, amely évente négyszer 1000-1500 példányban jelenik majd meg. A legnagyobb kiadást azonban az jelenti, hogy jövőre már az Akadémia tulajdonában lesz a Műcsarnok, a Vígadó és a budai Hild-villa is.
A Műcsarnok 2014-es programját még az előző vezetés állította össze, de mivel Fekete György szerint abban kevés a magyar tárlat, egy régi álom beteljesüléseként egy "építészeti nemzeti szalon" bemutatását is tervezi ott az Akadémia. A Vígadóban az alapító elnökről megemlékező Makovecz-tárlattal indítanak, és szintén változás, hogy odaköltözik az MMA vezetése is. A legnagyobb újdonság azonban a Hild-villában kap helyet: itt hozzák létre ugyanis a művészetelméleti és módszertani kutatóintézetet.
Jankovics Marcell szerint már Makovecz Imre vezetése alatt megfogalmazódott, hogy a művészetelmélettel foglalkozó akadémikusok (Dávid Katalin, Keserű Katalin) tudását is ki kellene használni, de akkor nem volt pénz egy ilyen intézetre. Az MMA szándéka szerint az intézet feladata lesz egyebek mellett kutatni "a művészet befogadásával, értelmezésével összefüggő folyamatokat, hatásokat, és vizsgálni a kortárs kultúra aktuális jelenségeit". A villában szálláshelyeket is kialakítanak, hogy a határon túli és külföldi vendégeket elszállásolhassák szükség esetén.
Tavaly több fideszes politikus is azt mondta, hogy elkerekedett a szemük az MMA térhódítását látva. Most egyikük azt mondta, hogy szerinte a gyakorlatban egyelőre korántsem lett a kultúra megkerülhetetlen szereplője az MMA. Ugyan egyre több pénzt kap a szervezet, és több bizottságba is delegálhat tagokat (Hungarikum bizottság, az UNESCO magyar bizottsága), de a kulturális támogatásokat elosztó Nemzeti Kulturális Alapba alig van beleszólása az akadémiának (a 74 tag között nincs egy tucat akadémikus sem). "Addig nincs is baj, amíg magukra és a saját alkotásaikra költenek, csak más értelmes kezdeményezéseket ne lehetetlenítsenek el" - mondta egy fideszes.
Halász János kulturális államtitkár csak általánosságokban értékelte az Origónak az Akadémiát, amely szerinte "a törvények szabta keretek között, valamint a saját maga alkotta működési rendje szerint nagyon jól működik". A törvénymódosítások miatt az elmúlt időszakban sokat egyeztetett a kormány és az MMA, a Nemzet Művésze Díjat például közösen készítették elő. "Ennek a törvénytervezetnek a kimunkálását és a Nemzet Művésze Díj bevezetését nagyon komoly eredménynek lehet tekinteni" - írta Halász János.
Megkérdeztük Fekete Györgyöt, hogyan értékeli az Akadémia egy évét, és milyen tervei vannak a következő évben, de későbbre ígért választ.