Nem engedem, hogy szétzilálják a közgyűlést – jelentette be Tarlós István főpolgármester csütörtökön délelőtt, miután kénytelen volt felfüggeszteni a testület ülését A Város Mindenkié (AVM) akciója miatt. A civilek élő lánccal, énekelve akadályozták a képviselőket abban, hogy elfoglalják ülőhelyeiket.
Az aktivisták az ülés első napirendi pontja ellen tiltakoztak. A hajléktalanok kitiltásáról szóló, sok vitát kiváltó fővárosi rendelettervezet Budapest nagy részén büntethetővé tenné a közterület életvitelszerű használatát. Az AVM „A fedél nélküli emberek jogait és méltóságát sértő” rendelettervezet visszavonását követelte, és azt, hogy helyette dolgozzanak ki egy lakhatási stratégiát, amely „valódi kiutat kínál a hajléktalan embereknek".
Tarlós István nem sokkal 11 óra után közölte, hogy a „pancser politikai akcióval” az aktivisták a köztestület munkáját akadályozzák, és ha nem fejezik be, akkor a rendészet, majd a BRFK fog közbelépni. Ezután elkezdte megszavaztatni a napirendet, és előrevette azokat a napirendi pontokat, amelyeket zárt ülésen tárgyaltak volna meg. Ezzel lehetősége nyílt arra, hogy a képviselőkön kívül mindenkit kiküldjenek a teremből, beleértve a sajtót is.
Röviddel ezután megjelentek a rendőrök is. A pulpitusról szólították fel a tiltakozókat, hogy távozzanak, mert akadályozzák a Fővárosi Közgyűlés munkáját, majd egyesével kezdték őket kivinni a teremből a tudósítónk szerint „jó nagydarab rendőrök”. Odakint, az épület előtt igazoltatják őket, és a gyülekezési törvény megsértése miatt szabálysértési eljárást kezdeményeznek ellenük.
A termet negyed egyre sikerült kiüríteni, addigra távolították el az utolsó aktivistát is. A zárt ülést egy perc alatt lezavarták, utána kezdődött el a közgyűlés. Összesen 84 napirendi pont van, a hajléktalanos rendeletet majd csak az ebédszünet után tárgyalják, de azt még nem rendelték el.
Az akció miatt felfüggesztett közgyűlést előbb másik napszakra tolták, és akkor még azt jelezték, hogy nem kérik a hatóságok beavatkozását. Utóbb közölték,hogy a határozatképességet bármikor biztosítani tudják, így számukra az időpont nem jelent problémát.
A Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön délelőtt azt is bejelentette, hogy az akció miatt „közérdekű napirendek” megtárgyalása és eldöntése hiúsul meg, például a közösségi közlekedés tarifáinak csökkentése, az útfelújítási program, a városrehabilitációs pályázatok és a költségvetési rendelet módosítása. Megkérdeztük Szűcs-Somlyó Mária kommunikációs igazgatótól, hogy mi lenne, ha a vitatott rendelettervezetet levennék napirendről, de ő erre azt válaszolta, hogy „ez fel sem merült”, és közölte, az sem valószínű, hogy visszavonnák.
A teremben délelőtt zsibvásári hangulat uralkodott, a tiltakozók énekeltek, szlogeneket skandáltak. A tömegben feltűnt Molnár Gyula korábbi újbudai polgármester (akit a közelmúltban ítéltek el), illetve az egykori MDF-es politikus, Almássy Kornél is.
A Demokratikus Koalíció három politikusa is csatlakozott a tiltakozókhoz. Kerék-Bárczy Szabolcs, Arató Gergely és Élő Norbert támogatóik gyűrűjében bekopogtak a főpolgármesterhez, aki nem jött ki. Erre gyávának nevezték, és azt mondták, erkölcsileg is megbukott. Tarlós egy idő után mégis kijött, de csak azért, hogy átmenjen egy másik irodába – gúnyos tapsot kapott, amit mosolyogva fogadott. Amikor újságírók próbálták faggatni, csak annyit mondott, hogy fizikailag akadályozták az ülést, ezért elhalasztották.
Az aktivisták reggel az Origo kérdésére közölték, addig maradnak, amíg a főváros vissza nem vonja a tervezetet. Úgy készültek, hogy ha kell napokig is ki tudjanak tartani, de jelezték, hogy erőszakmentesen fognak tiltakozni. Egyikük, egy hajléktalan férfi szerint ez az utolsó eszköz maradt, mert előzetesen hiába próbálkoztak, nem értek el eredményt.
A „hajléktalanmentes övezetek" kialakítása ellen tiltakozók közleményt is kiadtak, amelyben azt írták, nem szeretnének olyan városban élni, ahol a politikai vezetés „a kirekesztést és a rászorulók büntetését választja az emberségesebb megoldások, illetve a hajléktalan emberek üldözését, a hajléktalanság elleni fellépés helyett”. A csoport szerint a legtöbb szálló is csak krízismegoldás, ami hosszú távon nem jelent kiutat az erre szorulók számára, mivel hiányzik az érdemi lakáspolitika.
Horváth Csaba MSZP-s fővárosi képviselő az Origónak azt mondta, a javaslatot ők is elutasítják. Szerinte a főpolgármester saját maga okozta a helyzetet, mert nem volt képes tárgyalóasztalhoz ülni és tisztességesen végigbeszélni a kérdést az érintettekkel, majd ezek után „megfutamodott a közgyűlésből”.
Horváth szerint pártja fővárosi képviselői bármeddig maradnak, és várják, hova fejlődik a helyzet. Jelezte, hogy egy közgyűlés időpontjáról minden képviselőt ki kell értesíteni elvileg levélben, de a rendkívüli helyzet miatt akár egy szervezési osztály által küldött SMS-ben is lehet.
A vitatott rendelet értelmében büntethetővé válna az életvitelszerű utcán tartózkodás, ami azt jelentené, hogy megbüntethetnék azokat, akik a világörökségi közterületeken, a tömegközlekedési megállókban, azok 50 m-es körzetében, több tucat aluljáróban és azok 50 m-es körzetében, hidakon és felüljárókon, az oda vezető lépcsőkön, a játszótereken és azok 100 méteres körzetében, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és oktatási intézményeknél és azok 100 méteres körzetében tartózkodnak „életvitelszerűen” az utcán. A tervezetben a tiltott helyek között szerepelt minden burkolt járda is, de erről a hét elején Tarlós István azt mondta, a végleges változatban nem lesz benne.
Bár az Alkotmánybíróság tavaly év végén – miután több kerület is hozott ehhez hasonló és sok tiltakozást kiváltó intézkedést – alkotmányellenesnek nyilvánította az utcán élés büntetését, az arra való felhatalmazást a kormány mégis beleírta az Alaptörvénybe.