Így forgatta fel a politikát Horváth András

A kisebb pártok egymással versengve próbálják minél nagyobbra dagasztani az áfacsalási ügyet, a nagyobbak viszont távolságot tartanak tőle, vagy próbálják kisebbíteni a jelentőségét. Mivel kalkulálnak a két oldalon?

Néhány hét alatt a politika egyik legfontosabb szereplőjévé vált Horváth András korábbi adóhivatali munkatárs, aki november elején állt elő azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal asszisztál a sorozatos, évente több ezer milliárdos áfacsalásokhoz. Bár Horváth nem fogalmazott meg vádakat egyik párttal szemben sem, állításai felforgatták a politikát is.

A frontvonalak a következőképp alakultak: a kisebb pártok Horváthtal rokonszenvező nyilatkozatokat tesznek, és igyekeznek minél nagyobbra dagasztani az ügyet, a nagyobbak pedig vagy hűvösen, vagy ellenségesen viszonyulnak Horváthhoz és állításaihoz.

Mit tesznek a kis pártok?

Az ügyre leghamarabb az immár független, volt fideszes Ángyán József csapott le, aki már korábban is beszélt MSZP–Fidesz-összejátszásról, az országot irányító maffiahálózatról és az őket kiszolgáló, egymást váltó "délelőttös és délutános műszakról". A politikus ugyanezeket a vádakat ismételte meg.

A következő reakció az LMP-é volt, ők vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték. Ezt a célt támogatta több jobbikos és PM-es képviselő is. A kezdeményezés végül elbukott, mert nem jött össze a szükséges számú képviselői aláírás. Ennek az volt az oka, hogy az MSZP tartotta magát ahhoz a korábbi pozíciójához, hogy semmilyen formában nem akar együttműködni a Jobbikkal.

Ez persze csak még jobban feltüzelte a kisebb pártokat. Szerintük ez csak újabb bizonyítéka volt annak, hogy az ország bajaiért – köztük a Horváth által emlegetett áfacsalásokért – az elmúlt húsz évben kormányzó szocialisták és fideszesek egyaránt felelősek. "Sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek nem érdeke, hogy az ország kiszabaduljon a maffiahálózatok szorításából" – mondta Schiffer András LMP-s politikus.

A Demokratikus Koalíció kissé kilógott a sorból. Egyetlen sajtóközleményben szólaltak meg, ebben kivizsgálást követeltek, és arra hívták fel a figyelmet, hogy csak a Fidesz akadályozza ezt, és az "újabb szabotázsakciók csak erősítenék azt a gyanút, hogy az ügyben a mai kormánypártoknak van titkolnivalójuk".

Mit csinálnak a nagyobbak?

A Fidesz igyekszik egyre nagyobb távolságot tartani a Horváth által kirobbantott ügytől. Nem támogatnak semmiféle parlamenti vizsgálódást, és megpróbálták megakadályozni azt is, hogy a korábbi adóhivatali munkatársat meghallgassa az egyik parlamenti bizottság. Azt mondják, Horváth büntetőfeljelentést tett, bűncselekménnyel vádol másokat, így az ügyészség az illetékes. "Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található" – írta közleményében Balla György frakcióigazgató. Vizsgálóbizottságot pedig a házszabály szerint 2012 tavasza óta nem is állíthatnak fel, ha büntetőeljárás van folyamatban.

Az MSZP is távolságtartó, de kicsit másképp. A vizsgálóbizottság felállítása lényegében rajtuk bukott el, és csak hetekkel később aktivizálták magukat. Az ügyet sokáig hűvösen kezelő Mesterházy Attila pártelnök szerdán – több mint két héttel az ügy kirobbanása után – lépett elő, látványos, de egy esetleges vizsgálóbizottságnál súlytalanabb akcióval. Kérdést tett fel a miniszterelnöknek, személyesen elment annak a bizottságnak az ülésére, ahol meghallgatták Horváth Andrást, és még a Facebook-oldalára is kitett egy vele közösen készült fotót.

Mire utaznak a pártok?

Nyilván ezek a mostani politikai akciók sem függetlenek a közelgő választástól. A Medián legutóbbi felmérése szerint minden harmadik ember nem tudja, kire szavazna, ahogy mondják, "pártpreferenciával nem rendelkezik". Az Ipsos egy júniusi elemzése arról számol be, hogy 800 ezer olyan szavazó van, aki részt vesz a szavazáson, politikailag aktív, de még nem tudja, kire adja a voksát.

A kis pártok vélhetően azzal számolnak, hogy sok választó esetében a bizonytalanság oka, hogy kiábrándultak a két nagyobb és régebbi múlttal rendelkező pártból, az MSZP-ből és a Fideszből. Az áfacsalási ügyet így jó eszköznek tarthatják arra, hogy megpróbálják legalább megszólítani ezeket a választókat. Horváth azt állítja, 2007-től romlott el a rendszer a NAV-nál, így a vádjai három kormányt is érintenek.

Az MSZP a legfrissebb akciói alapján láthatóan leginkább azon dolgozik, hogy nehogy kára származzon az ügyből, a Fidesz pedig próbálja visszaverni a kisebb pártok támadásait. A jelenlegi állás szerint ugyanis a Fidesznek van a legtöbb vesztenivalója: a Tárki legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy továbbra is a nagyobbik kormányzó párt támogatottsága a legnagyobb.

A teljes népesség körében a Fidesz tábora 27 százalék, míg a második helyen álló MSZP-é mindössze 12 százalék, a többi párté pedig jóval tíz százalék alatt van (Jobbik 7, Együtt 2014 – PM 5, DK 3, LMP 2). A bizonytalanok aránya 29 százalék.

A témáról szóló korábbi cikkeink közül ide kattintva válogathatnak.