Kockázatelemzők osztályozzák a börtönlakókat

A kormány benyújtotta az új büntetés-végrehajtási kódexet. Érdekes változás lesz, hogy az elítélteket a börtönbe vonulásuk előtt interjúkkal, tesztekkel vizsgálják majd megy egy kockázatelemző központban, hogy a felmért kockázatokhoz és szükségletekhez leginkább igazodó beavatkozás válasszák ki. Újdonság, hogy a rabokra akkor is nyomkövetőt tesznek, ha a börtönön kívül járnak majd dolgozni. Szigorítják a nyilatkozási lehetőségeket és nagyobb hozzájárulást kérnek a fogvatartás költségeihez.

Az új jogszabály a 34 évvel ezelőtti, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet váltja majd fel. Az őj törvényben még fontosabb szempont lesz a társadalom fokozottabb védelme, a tettel arányos büntetés kiszabása.

Az új törvénykönyvben nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, kiemelkedő célja a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és munkáltatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása.

Új elemként jelennek meg a törvényben a jelenlegi társadalmi helyzetre reagáló alapelvek (rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés), melyek a végrehajtás fő irányvonalait jelölik ki.

Az új büntetés-végrehajtási törvény az elítéltek besorolása körében egy, a fokozatos végrehajtást elősegítő, egyéniesítést lehetővé tevő rendszert vezet be. A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer (KeKR) a hagyományos besorolásokhoz képest hatékonyabban segítheti elő az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését. Az elítélt befogadásakor személyes interjúk, kérdőívek és tesztek elvégzésével teljes kockázatelemzést végeznek, így nyernek differenciált képet a fogvatartottakról. Ez lehetővé teszi a felmért kockázatokhoz és szükségletekhez leginkább igazodó beavatkozás kiválasztását és alkalmazását, illetve a bűnelkövetők osztályozását.

Ezt a feladatot egy új büntetés-végrehajtási szerv, a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (KKMI) végzi majd, itt történne a szabadságvesztés megkezdésekor az elítéltek többségének befogadása és elhelyezése, ezt követően az elítélt egyéni kezelését a végrehajtási fokozatokon belül létrehozott, az egyéniesítést lehetővé tevő, egymástól ténylegesen különböző rezsimkategóriák biztosítják.

Az új büntetés-végrehajtási törvény rendelkezései általánosságban 2015. január 1-jén, míg a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet tevékenységére, valamint a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszerre vonatkozó szakaszok 2016. január 1-jén léphetnek hatályba.

A kormány fontos célkitűzése az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása, ezért a fogvatartottaknak a korábbiakhoz képest többel kell majd hozzájárulni a fogvatartás költségeihez. A jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés, vagy fegyelmi ügyekben okozott sérülések miatti költségeket és az iratok nyomtatásával, másolásával vagy továbbításával felmerülő kiadásokat is. Kötelezővé tennék meghatározott többletszolgáltatások (merülő forraló, hűtőszekrény stb. használata) ellenértékének a megtérítését is. A törvényjavaslat szerint a fogvatartottaknak a keresményükből, illetve a rendszeres pénzellátásukból az eddigiekhez képest nagyobb összegű tartalékot kell félretenniük, hogy szabadulásukkor több pénzük legyen.

Szigorítják a fogvatartottak tömegkommunikációs nyilatkozattételi lehetőségeit.

A törvényjavaslat szerint a rabokat kötelezhetik majd, hogy elektronikus nyomkövetőt viseljenek, ha a börtönön kívül dolgoznak.

Az elítéltek egyéni kezeléséhez reintegrációs foglalkozásokat, programokat biztosítanak majd, amelyek elősegítik az elítélt szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését. Ilyenek a kábítószer-prevenciós program, a szenvedélybetegségeket kezelő programok, a szociális készségfejlesztő képzés, az életvezetési képzés, az agresszió és stressz kezelése és a munkakultúra fejlesztés.